149881. lajstromszámú szabadalom • Előkamrás Diesel-motor
Megjelent: 1962. december 31. • MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.881. SZÁM Nemzetközi osztály: GA—584. ALAPSZÁM Magyar osztály: F 02 b 46 a3 85—102 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Előkamrás diesel-motor Ganz-Mávag Mozdony Vagon és Gépgyár Budapest Feltaláló: Török József oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. április 6. A találmány olyan előkamrás Diesel-motor, amelynél a hengeriközéptől külpontosán, a hengerfurat szimmetriasíkjáíba eső előfeamra a fő elégési térrel két, átmérőjéhez viszonyítva rövid furaton keresztül van összeköttetésiben oly módon, hogy a két furat a hengerfurat szimmetriasíkjába esik és ezek közül a hengerközéphez közelebb eső furat fő elégési tér felé eső vége hidraulikailag legömbölyített, az elokamra felé eső vége hidraulikailag élessarkú, míg az elokamra és a porlasztó tengelyvonalában levő furat elégési tér felé eső vége hidraulikailag élessarkú, az elokamra felé eső vége hidraulikailag legömbölyített. Ismeretes, hogy az előkamrát célszerű a hengerközéphez képest ferdén elhelyezni, mert ily módon optimálisan nagy szelepkeresztmetszetek esetén is biztosítható a szelepülésék körkörös hűtése, minthogy az előkamrát határoló fial nem nő össze a szelepcsatornák falával. Az égőtér további jellemzője az, hogy a hengerközéphez képest ferdén elhelyezett elokamra esetén az elokamra feneke (az előkamrát a főelégési tértől elhatároló fal) nem a forgástengelyére merőleges ill. forgástengelyével központos csonkakúp alakú, hanem az égésteret határoló hengerfej alsó síkjával ill. a szeleptányérok síkiával egybeesik ill. azzal párhuzamos, amiáltal egyrészt az előfeamra belsejében a létrejött aszimmetria révén a gázkeveredés tökéletesebb, másrészt a hengerfej hőterhelésnek legjobban kitett részét, az elokamra és a kipufogőszelep közötti gátat, az előfeamra előrenyúló sarka leárnyékolja s ezáltal kiküszöböli a hengerfejrepedést. A ferdefenekű elokamra alkalmazásának további előnye az, hogy elmarad a hengeres elokamra hengerperselybe belógó része, ami a henger persely ferde letörését ill. kagylós kimunkálását feleslegessé teszi, az elérhető kompresszióviszonyt növeli. A ferdefenekű elokamra alkalmazásának további előnye, hogy azonos hengerátmérő esetén nagyobb szelepátmérőket lehet alkalmazni, aminek következtében a literteljesítmény (LE/liter) növelhető, azáltal, hogy az előkamrát a hengerközéptől távolítani lehet oly mértékig, hogy az elokamra tengelyébe eső furat széle célszerűen kis távolságra megközelítse a hengerpersely ill. hengerfejtömítés falát. Az elokamra külső palástja a főelégési tér felé eső végén enyhén kúposra van kiképezve, hogy az elokamra és hengerfej közötti hőszigetelés hatásos legyen a hengerfejre nézve veszélyes körzetben. Az elokamra két furatának az a szerepe, hogy az égés gazdaságosságára nézve szükséges áramlási viszonyokat, valamint helyi turbulenciát jó hatásfokkal előállítsa. A dugattyú felső holtpontja felé való mozgáskor a hengerközéphez közelebb fekvő, a főelégési tér felé hidraulikailag jól legömbölyített furaton keresztül, amelynek átmérője célszerűen 0 10—12 mm 160—190 cm3 köbtartalmú elokamra esetén, a friss töltőlevegő kis kontrakcióval, tehát nagy átfolyási szám mellett az előkamrába áramlik, mialatt a hengerfej számára legveszélyesebb, az elokamra és a szelepek (főleg a kipufogószelep) közötti falat hatásosan hűti. Az elokamra tengelyébe eső furaton keresztül, (amelynek átmérője célszerűen 0 14—16 mm 160—190 cm3 köbtartalmú elokamra esetén), minthogy az a főelégési tér felé élessarkú, a töltőlevegő nagy kontrakciójával áramlik az előkamrába. Ily módon a beáramló levegő a furat falát közvetlenül nem hűti, az elokamra belsejében pedig jelentős turbulenciát okoz. A kísérletek azt