149877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N, N-difenilizonikotinamid előállítására
Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •& -»&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.877. SZÁM Nemzetközi osztály: FA—500. ALAPSZÁM • Magyar osztály: C—07—d2 12 p 1—5 Eljárás N,N-difenilizonikotinamid előállítására Societa Farmaceutici Italia cég, Milano, Olaszország Feltalálók: Pasini Claudio vegyész, Milánó, Olaszország, Mantegazzini Paolo vegyész, Milánó, Olaszország A bejelentés napja: 1961. május 3. Olaszországi elsőbbsége: 1960. május 5. Mintegy tíz éve, mióta a chlorbromacin, reserpin és meprobamat alkalmazása közismertté vált, a terápiás szerek új csoportjánaík bevezetéséről beszélhetünk, az ún. trankvillánsokról, vagy psychomimeticumokról, amelyek a központi idegrendszerre hatnak. Ezzel egyidőben új kísérleti tudomány született meg a laboratóriumokiban: a psyehopharmacológia. A különböző trankvillánsként alkalmazható vegyületek gyors piacradobása következtében azonban a legtöbb vegyület vizsgálata megnehezült. Néhány azóta megjelent statisztika beszámol azokról a káros hatásokról, amelyek a trankvillánsok nagyobb dózisban vagy hosszabb ideig való adagolásának következményei (pl. az emésztőrendszerben és az izomerőben beálló változások és különböző bőrelváltozások), vagy amelyek esetenként lépnek fel, mint melléktünetek (pl. az érrendszer általános elváltozásai, láz, az idegrendszerben fellépő elváltozások izgalom jeleinek fellépésével stb.). Azt találtuk, hogy az N,N~difenilizonikotinamid valamennyi trankvillánsként alkalmazott szerrel szemben azzal a meglepő tulajdonsággal rendelkezik, hogy nem hat a vegetatív idegrendszerre, nem idéz elő izomrelaxációt a spinalis idegek blokjrozásával és nincs hypnotíkus hatása. Az N,N~difenilizonikotinamid emellett erősebben nyugtató hatású, mint a legtöbb alkalmazásban levő trankvilláns; a vegyület akut toxicitása csekély és hosszabb használat után sem mutatkoznak toxikus tünetek. A találmányunk szerint előállított vegyületet egyaránt alkalmazhatjuk szabad bázis alakjában sídlárd alakban, vagy szuszpenzióban és szerves vagy szervetlen savakkal (pl. sósavval, kénsavval, foszforsavval, borkősavval stb.) képzett sója alakjában vizes oldatban. Különösen előnyösen alkalmazhatjuk, az új vegyületet neurotikus félelemérzet, továbbá álmatlanság kezelésénél, amelyet gyakran kísér félelemérzet is és amely gyakran lép fel egyébként egészséges egyéneknél is psychikus izgalmi állapotban. Az N,N-difenilizonikotinamid kémiai szerkezete alapvetően különbözik az eddig alkalmazott ismert trankvillánsok szerkezetétől (fenotiazinszármazékok, rauwolfia és származékai, propandíolszármazékok, difenilmetánszármazékok, etil-krotonilkarbamid, metatiazonok, diketo-etilmetilpiperidin, etilfenilglutárimid stb.). A kémiailag hasonlóan felépített termékek farmakológiai hatásából ez a hatás nem volt előre látható. Azt ta láltuk, hogy előnyösen állíthatunk elő N,MZdife\ilizonikotinamidot, melynek képlete ha valamely izonikotinsavszánnazékot a megfelelő savamid keletkezése közben difenilaminnal reagáltatunk. Igen jó kitermeléssel állíthatunk elő N,N-difenilizonikotinamidot, ha nyers izonikotinsavklorid hidi'okJoridját valamely iners szerves, oldószerben, mint dioxánban reagáltatjuk difenilaminnal, kívánt esetben tercier amin pl. piridin jelenlétében. (A kiindulási anyagként használt izonikotinsavkloridot előnyösen izonikotinsav tionilkloriddal való klórozása útján állíthatjuk elő.)
