149868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminoalkoholok előállítására

4 149.868 után az elegyet újból 1 óra hosszat hevítjük visz­szacsepegő hűtő alatt olajfürdőn (belső hőmérsék­let 105 C°). A reakcióelegyet ezután ismét lehűt­jük és hűtés közben, 20 C° hőmérsékleten előb'b 70 ml ecetsavanhidridet, majd 25 ml 66%-os bróm­hidrogénsavat adunk lassan hozzá. Utána újból 1 óra hosszat hevítjük olajfürdőn visszacsepegő hűtő alatt (belső hőmérséklet 105 C°). Ezt követő­en vákuum alatt ledesztilláljuk a reakcióelegyből ft savat. A maradékhoz 100 ml 5%-os brómhidro­génsavat adunk és 1 óra hosszat forrásban levő vízfürdőbe lógatjuk. Azután aktívszenet adunk hozzá, leszívatjuk és a szűredéket vákuumban be­pároljuk. A maradékot jégecetben a termék egy kristályával beoltjuk, amikor is az kikristályoso­dik. A jégecetet ezután leszívatjuk és a kristályos terméket aceton és éter 1 :1 arányú elegyével mossuk. Az anyalúg bepárlása útján újabb kris­tályos termékhez juthatunk. Atkristályosítás cél­jából a terméket kevés n-foutanoiban forrón old­juk, aktívszénen át leszívatjuk és azután éter las­san történő hozzáadása útján lecsapjuk. Hozam 3.5 g (az elméleti mennyiség 62,8%-a), a hidro­bromid olvadáspontja 184 C°. 3. példa: l-(3,5-dihidroxifenil)-l-hidroxi-2--izopropilaminoetán-hidrobromid a) l-(3.5-dimetoxifenil)-l-hidroxi-2-brómetán 50,5 g 3,5-dimetoxi-omega-j brómacetofenon. 126 g alumínium-izopropilát és 525 g izopropanol ele­gyét 3,5 óra hosszat hevítjük keverés közben visz­szacsepegő hűtő alatt: az izopropanolt vákuum alatt messzemenően ledesztilláljuk és a maradék­hoz 200 ml vizet adunk. A vizes oldatot éterrel extraháljuk, az éteres fázist szárítjuk és ledesz­tilláljuk. Ily módon 30 g terméket (az elméleti mennyiség 59,5%-a) kapunk, amely 0,1 mm Hg­oszlop nyomás alatt 143 C°-on forr. b) 3.5-dimetoxiíenil-etilénoxid 28,5 g l--(3,5-dimetoxiíenil)~l--hidroxi-2-bróm­etán, 8,95 g káliumhidroxid 75 ml alkohollal ké­szített oldata és 50 ml alkohol elegyét 15 percig keverjük szobahőmérsékleten. Ezután 500 ml vi­zet adunk az elegyhez és a képződött epoxidot éterrel kirázzuk. Az éteres oldatot vízzel három­szor mossuk, káliumkarbonáton szárítjuk és desz­tilláljuk. Hozam : 16 g (az elméleti mennyiség 81,5%-a), a termék 0,5 mm Hg-oszlop nyomás alatt 1.12—114 C°-on forr. c) l--(3,5-diraetoxifenil)-l-ihidroxi­-2-izopropi]aminoatán-j hidroklorid 5 g 3,5-dimetoxifenil-etilénoxid, 9,9 g izopro­pilamin és 100 ml alkohol elegyét autoklávban 5 óra hosszat hevítjük 70 C° hőmérsékleten, majd bepároljuk a reakcióelegyet. A maradékot meta­nolban oldjuk és éteres sósavoldat hozzáadásával lecsapjuk a terméket. Tisztítás végett metanol és éter elegyéből kristályosítunk át. Hozam 5,1 g (az elméleti mennyiség 66,5%-a), op. 147 C°. d) Az l-(dihidroxifenil)-l-hidroxi-2-izopropilami­noetán-hidrobromiddá történő továbbfeldalgozás a 2. c) példa alatt leírthoz hasonló módon törté­nik. 4. példa: Az l-(3,5-dihidroxifenil)-l-ihidroxi-2r­-izopropilaminoetán felbontása optikai izomerjeire 95 g di-p-toluil-borkősavat 52,3 g racem bázis­sal 400 ml 50%-os izopropanolban 1/2 óra hosszat hevítünk visszacsepegő hűtő alatt, míg az oldat ki nem tisztul, azután pedig kristályosodni hagy­juk. Ily módon 92 g 163—164 C° olvadáspontú terméket kapunk; [a]D = — 89,6° (5%, metanol­ban). Ezt a terméket 50%-os izopropanolból ismétel­ten átkristályosítjuk, mindaddig, míg a kapott termék állandó optikai forgatóképességet és ol­vadáspontot nem mutat, ami kb. háromszori át~ kristályosítással érhető el. Az így kapott termék fizikai állandói: [«]D = —73,6°, op. 165—166 C°. 32,5 g di-p-toluilborkősavas sót 150 ml etanol­ban oldunk melegítés közben, 32 ml 21%-os eta­nolos sósavoldatiot adunk hozzá, majd ezt az ele­gyet 700 ml éterrel keverjük. A levált csapadé­kot újból feloldva és éterrel ismét lecsapva 212— 213 C°-on olvadó (+)-l-(3,5--drhidroxifenil)-l-hidr­oxi-2-izopropilaminoetán-hidrokloridot kapunk; [<x]D = -(- 45,2° (5<y 0 , metanolban). Az első kristályosítás anyalúgját szárazra párol­juk be; ily módon 45 g kristályos terméket ka­punk, amelynek forgatóképessége [«]D = —-112° (5%, metanolban). A jobbra forgató izomérhez hasonló módon állíthatjuk elő ebből is a hidro­kloridot; op. 212 Cc , [a]D = —45,0° (5%, metanol­ban). 5. példa: l-(3,5-dihidroxifenil)-l-hidroxi-2--izopropilaminopropán-hidroklorid a) l"(3,5-diroetoxifenil)-l~oxG-2--izopropüaminopropán-Mdroklorid 39 g 3,5-dimetoxipropioíenont 400 ml éterben oldunk és — 10 C° hőmérsékleten, keverés köz­ben, cseppen'ként hozzáadunk 10,2 ml brómot. Az étert azután vákuum alatt ledesztilláljuk, a ma­radókhoz pedig 30 g J2opropilamin 100 ml benzol­lal készített oldatát adjuk és az elegyet 1 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. Ezután a levált sót leszívatjuk és a benzolos oldatot víz­zel kétszer kirázzuk. Nátriumszulfáton történő szárítás után éteres sósavoldatot adunk a benzo­los oldathoz, amikor is kiválik az l-(3,5-dimetoxi­fenil)-l -oxo- 2 -izopropilaminopropán- hidroklorid, amelyet metanolból átkristályosíthatunk. Hozam: 27.5 g (az elméleti mennyiség 48%-a), a termék olvadáspontja 232 C°.

Next

/
Oldalképek
Tartalom