149860. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű nyomógázkapcsoló
Megjeleni: 1962. október 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Nemzetközi osztály: H 02 c OKSZÁGOS TALÄLMÄNY1 HIVATAL 149.830. SZÁM TA—642. ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 c 2Í!—53 Nagyfeszültségű nyomógázkapcsoló VEB Transformatorenwerk Karl Liebknecht cég. Berlin-Oberschöneweide ( (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Hübner Heinz mérnök, Neuhagen b. Berlin, Paul Fritz mérnök, Berlin-Oberschöneweide, Mäkelburg Heinz technikus, Berlin-Kari shorst (NDK) A bejelentés napja: 1961. május 24. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1960. május 24. A találmány szigetelőanyagból, különösen öntött gyantából való kapcsolókamrával ellátott nagyfeszültségű nyomógázkapcsolóra vonatkozik. Abból a célból, hogy nyornógázkapesolóknál a nyitás pillanatában a teljesítménymegszakítás helyén a fényív kifúvására a nyomólevegő azonnal teljes nyomással rendelkezésre álljon, a megszakítás helyét ismert módon nyomólevegővel töltött kapcsolókamrában helyezik el. A kapcsolókamra ez esetben nagyfeszültségen levő fémtartány és az áram. közvetlenül csatlakozik hozzá. Minthogy azonban a megszakítási helyeket befogadó kapcsolókamra állandóan nyomás alatt áll, ez nagy hátrányt jelent, mert nyomás alatt álló kapcsolókamrák biztonsági okokból nem kívánatosak. A nyoimógázkapcsolók továbbfejlesztéséhez ezért javasolták, hogy legalább a teljesítménymegszakítás helye legj^en olyan térben, amely már nem áll állandóan nyomás alatt. Az ilyen nyomógázkapesolóiiál a teljesítménymegszakítóhelyet felvevő tér fúvószelepen át a feszültségbontóhelyet felvevő kapcsolókamrával van egybeépítve, amidőn a feszültségbontóhelyet felvevő kapcsolókamra legalább egyszeri lekapcsolásra elegendő nyomólevegőt tartalmaz. Ilyen kivitelű nyomógázkapcsolónál is nagyfeszültségein van a feszültségmegszakítóhelyet tartalmazó kapcsolókamra, amelyhez az áraim ugyancsak hozzá van vezetve. Kitűnt azonban, hogy a nagyfeszültségen levő, legalább egy megszakítóhelyet tartalmazó kamráknak lényeges hátrányai vannak, ami főleg a szükséges szigetesőtávolságok betartásából és a kapcsolókamrának örvényárámok okozta felmelegedéséből ered. Ezen, oknál fogva tértek át a kapcsolókamráknak szigetelőanyagból való előállítására és minthogy az öntött gyanták számos ismert előnyük folytán erre a célra különösen alkalmasnak mutatkoztak, gyártásnál ezt a szigetelőanyagot is figyelembe vették. A kapcsol ókarnráknak szigetelőanyagból való előállítása sem vezetett azonban kielégítő eredményre, mert a potenciálvonalaknak az egymással szemben elhelyezkedő kontaktusok okozta pályája a kapesolókamrában oly előnytelen, hogy a potenciálvonalainak s komponensei a szigetelőanyagú kapcsolókamrával párhuzamosan haladnak. E komponensek miatt, melyek a potenciálvonalaknak a kapcsolókamra falába való behatolásánál képződnek, a kontaktusok között a kapcsolókamra falai mentén kúszókisülések keletkezhetnek, ami feltétlenül kerülendő. A találmány szerint a felsorolt hátrányokat úgy kerüljük el, hogy a megszakítási helyet felvevő kapcsolókamráknak úgy a megszakítási helyet körülvevő köpenyfelületén, mint pedig a megszakítási hely rögzített érintkezőjét tartó homlokoldalán vezetőborítás van. Azáltal, hogy a nyomókamra hengeres részét vezetőborítással látjuk el, a villáimos teret rnostmár nagymértékben homogenizálhatjuk és így közel sugárszimmetriás tér létesítésével, a kapcsolókarára fala" mentén kúszókisülések keletkezését megakadályozhatjuk. A találmány szerinti berendezés különösen előnyösnek bizonyul olyan
