149859. lajstromszámú szabadalom • Gázkisülésű villamos kisütőcső, különösen fénycső és hozzávaló kapcsolás

149.859 tivitás, a sugárforrások sugárzásainak minemű­ségétől, a cső méreteitől, a gyujtósáv alkatától stb. függően, igen tág határok közt változó lehet, de gyakorlati okokból nagyságrendje általában mikrocurie-től legfeljebb míiiicurie nagyságrendig terjed. Több radioaktív sugárforrás igen' célszerű együttes, azaz kombinált alkalmazása esetén rend­szerint azok esszaküvitása les:-1 ; mérvadó. Túlzott • aktivitás gazdasági okokból és esetleges sugár­veszély miatt, íúl csekély pedig a hatás időelőtti elégtelenné válása folytán kerülendő. A csöveken alkalmazott tetszőleges alkatú gyújtó­sáv pl. a cső egyik elektródájához a csőfej útján galvanikusan kapcsolt, • vagy kapacitíve csatolt lehet. Utóbbi esetben célszerűen a csőfejet ké­pezhetjük ki csatoló kondenzátorként, pl. úgy, hogy azt, alumíniumból készítjük, belső falfelü­letéin eloxáijuk és ezutánr vezetőréteggel vonjuk . be, mikor is a dielektrikumot a pontosan beállít­ható vastagságú és igen jól szigetelő alumínium­oxidréteg alkotja. Maga a gyújtósáv természete­sen óndioxidon kívül egyéb vezető 'anyagból, pl. katódporlasztáissal felvitt vékony nemesi émréteg­ből is állhat, de lehet pl. üvegporral 'kevert grafit is. A cső külső falfelületén levő óndioxidbevonat főleg azért célszerű, mert fényáteresztő, vegyileg igen ellenállóképes és az üvegcsőre mái1 annak gyártása alkalmával felvihető. A csövek elektródáinak alkata á cső niinemű­• ségétől függően különböző lehet, minthogy a talál­mány nines fénycsövekre korlátozva, hanem csak olyan csövekre, melyeknek legalább egyik elekt­ródája izzókatóda, azaz olyan elektróda, melynek üzemi elektronemissziója thermikus emisszió. Ilyen csövek pl. a közvilágításra használatos nagynyomású higanygőzlámpák is. Különleges esetekben, pl. cézlumos vagy báriumos tartalék­' katódáknál, ezek fűtőtestét egyik sarkával a katód­kivezetéssel, másik sarkával egy a katód köze­lében elrendezett anódszarvszerű segédelektródá­val és a katódtesttől szintén szigetelt másik ki­vezetéssel kötve össze, a tartalákkatóda üzem közbeni fűtésére a kisülés áramát a fűtőtest 'út­ján is használhatjuk, azon félperiódusokban, mi­kor az elektróda anód. Céziumos tártaiékkatódák­nál ugyanis az erősen tömör, pl. 80%-os tömör­ségű, porózus fémtestnek elég vastagnak kell len­nie, hogy túlzott céziumpárolgást elekrüljünk, és így a kisülés általi közvetlen fűtés a tartaléktér részére gyakran nem volna elegendő. Tartalék­katódáknak fénycsövekben való használata ön­magában, pl. a 142 006 számú magyar szabadalmi leírásiból, ismeretes és így a találmány ezeknek osak az igényeit módon való alkalmazására terjed ki. Radioaktiv izotópot vagy Th 232-t a katóda, pl. a porózus test, anyagába is bekebelezhetünk, ha ez bármely okból előnyös.. E célból pl. a Th232 -t Th H4 alakjában az 1 730 723 USA szabadalmi le­írásban említett vagy hasonló eljárással Wo-al vagy Mo-el ötvözhetjük, és ugyanígy járhatunk el olyan Mo-magdrótok készítése céljából, melyek egy részét korábbi 149 718 számú szabadalmam leírásában ismertetett célból és módon a wolfram­drótból készült katódában benthagyjuk. A találmány szerinti fénycsövek igen előnyösen használhatók a fent említett korábbi s i ihc 1 i "i n UK i m« err iffe­ren i alj eJ fogós kap -, 1^ > -> i n L sí fj->am hís/nalitii -> leietie ] i t i> pl e u p-n i a i / i ' A1 ü ti h id * e J ű^>\e r\ak n PIOÍ I es iel­kt, i-, leve í _, ithn l(jK 1 apu í i ii * nuiy \ i k he nini a/ JI\ i ceiyki h^s? d i k i'c 1 í > ki ni" \ li lii ^ olt _, /ein n r> \ s on +i msit^imitJi i nino MI k k n -, u Közvilágítási i h ni h 1 la -> i^ i i en\­csovek°t fp •; t uei a fe-f en J t 1 oiab szí b rím i an k t CLM JU mto 1 rf -> = iia n ( ( a1 eV b S7n ha u k •"- y eg\eb-kr i n i f'li ) n •> > r ht í d kumas r "nodosnott dáknál a íenf említett abi^n ] un 21 c 25 c zet ev et ^ipiiam­koibeni orvadobiztositek, bnaetallkapcsolo, ellen­állás) elhagyjuk, és helyettük a fűtőáramkörben alkalmazunk egy késleltetett kioldású elvileg ismert alkatú, tehát pl. egymással paralel kap­csolt két vezető alkotta, thermikus biztosítékot. E vezetők közül a magasabb olvadáspontú és rosszabb vezetőképességű vezető, pl. wolframdrót vagy vékony acéllemez, az alacsonyabb olvadás­pontú és jobb vezetőképességű vezető, pl. ezüst­drót, illetve vörösrézbevonat lehet. Ily biztosíték alkalmazása elsősorban akkor indokolt, ha ára kisebb, mint az esetleg be nem gyújtott cső által annak kicseréléséig feleslegesen elfogyasztott fűtőenergiaköltség. Vezetőit célszerűen azbeszt­cementbe ágyazzuk, mely a biztosíték testét is képezi és meglevő berendezésekhez- olyan fejjel látjuk el, mellyel az eddigi parázsfénygyújtó fog­lalatába helyezhető. E biztosítékok vagy a helyet­tük és/vagy mellettük alkalmazható bimetallos kikapcsolok méretezése olyan, hogy a fűtőáram hatására csak oly idő múlva kapcsolnak ki, mely hosszabb, mint a cső elektródáinak a várható legalacsonyabb, pl. —25 C°. hőmérsékletről a gyújtáshoz szükséges hőmérsékletre való felfűtési ideje, amely idő esetleg perc nagyságrendű is lehet, és melynek letelte után a váltóárammal táplált találmány szerinti cső külön feszültség­lökés nélkül is biztosan begyújt. Megfelelő gyújtó­sávval ellátott találmány szerinti cső, főleg köny-Inyen hozzáférhető csövek, esetén a thermikus biztosíték el is maradhat. Az ilyen csövek ugyanis, ha nem égnek, hamar kicserélhetők, és így addig feleslegesen csak kevés fűtőenergiát fogyaszta­nak el. Fentiekből nyilvánvaló, hogy a találmány a gyakorlatban rendkívül sokoldalúan alkalmazható és kivitelezhető és fenti néhány példával távolról sincs kimerítve. Ezért a találmány szerinti csö­vek igen különböző kivitelekben készíthetük és igen különböző kapcsolásokban használhatók anél­kül, hogy ezzel az alanti igénypontokban jellem­zett találmánytól eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Gázkisülésű villamos kisütőcső, különösen fénycső, melynek burája kisnyomású nemesgáz­töltést és célszerűen fémgőzt, valamint legalább egy izzó'katódát tartalmaz, és melyet a burája belsejében levő egy vagy több radioaktiv sugár­forrás és a burája falfelületén levő vezetőanyag, célszerűen óndioxid, alkotta fényáteresztő bevonat

Next

/
Oldalképek
Tartalom