149856. lajstromszámú szabadalom • Szintgyűrűző műszer

149.858 1 i te irit h \ ,u ]c e l I Lt

d i K ii i»i / In ilC ' btl 1 > 1 1-« 1 4 v t/ I ( 1 P"> 1 o_, 11 I I 1 I/I) \ 1 ' ,1 1

i álli h i fs 11 Ul "Ii i s«x i t ) ii •,/ IV 1 uiidaztói udakkal kill '^1 Tl ( O

llil t " f( HMi lit ->/t n d _ a nd to e*- r„i i _, iiüMiu 1 > l ^ib a mus/

ji-I > >o ^ x ">US f 1 -ii i st 1+

iel \ f

PI _,t l it nge v 1 hhez ) l i nn \ di i ldtLito hely/^,t-i 1 ii 11

P k i dn - e a ±( \ o kv -» -i nieiokgtsei s Í j+ i -i z

> 5 al°p1-^ j i i i1

c ho._ za megfeM a u i"3—20'» n cs) f^t>SzOg n epp r1 u , i^ ^clc c ei i \ e <to ^ ifb i t\r*i 1 t ib v

• ii' ^ i i l It ic PF1

I „O 1 { i A 11 i ii i < i ip i\ ^ <liDJei. nl v igy Piizmarol a P teiepli/i s J+

i -i icurr"

1

! )s

v

oe pot-i 'ti f

v i,

M

X

i t t\ -, bJ e _,\ H ,i ^ i J

'en i ^ mu •,( e I ill ]) P! i / r) ip[

1 K£) o f oi _,os \dg\ cs iJo szülj ) ho l o i ^ c/ *c i i -. iái ' P 1 lX

C

n

p 114 H« Jt U' 1 1 111 1

"• 3 chu 1 1 h "> v o i hoT* a 10 simud h <o es i -./.lth^o 1/ alapmegf lc o \ '7uitrpn nst ig' JI L 1 -d nk t nalkazo+tan az >-7 iti l

"> i i<*ban IP1 o ko i legi 1 ' > mi ua- alaplcc-1 o/l 1 '111 > t 1 lengerhüvelyre, amelynek belső felületére erősített vezetőléc illik bele pontosan az 1 rúd hosszvájatába, rögzíthető szorítócsavarral a 13 hengerhüvely, amelynek felső felületére van erősítve a 14 térképasztal, melynek közepe az átmenő 1 rúd számára körfura tos. -A 11 hengerhüvely el van. látva a 12 önzáró, billentyűs rugósrögzítővel, amely csak akkor enged, ha emeltyűit kézzel összeszorítjuk. A 14 térképasztalnak, amely nem forog — csak a 11 hangerhüvely segíts égével fel vagy le mozgatható —, a 6 alaplécvég irányának és süllyedésének, illetve emelkedésének megfelelő pontját érinti a rajzlépték szerinti helyen a 16 rajzolópálca, amely a 2 műszerfej tengelyvonalának ama pontján megy keresztül a neki készített furatban vagy résben, amely pont olyan mélyen fekszik a szintes műszertengely alatt, mint amennyire a 14 térképasztal felülete van a 10 sínrúd felülete 'alatt. A 16 rajzolőpálca a 2 műszerfejjel s így az 5 alapléccel együtt forog az 1 műszerrúdtól olyan elhajlásban (—), amely megfelel a választott rajzléptéknek. A rajzolőpálca a műszerfejben felhúzható, leengedhető, köthető és oldható a szükségnek megfelelően. A l'O sínrúd és a 14 ténképaaetal együttemelkedését vagy süllyedését a 15 szorítógörgok biztosítják, amelyek a 14 térképasztal alsó lapjához szorulva körülforognak, tengelyeik, illetve azok rugózó tartói pedig köthetően-oldhatóan a sínrúd lapjához vannak csavarva. A műszer működésének 1. ábrabeli sémájával igazolható, hogy az 5 alaplécnek a fekvő műszertengely és a 6 alaplécvég közé eső működő hossza megfelel az irányzóvonal és 7 tükör (prizma) által a P célpontban képzett fx mérőszög tangensével (az m műszerszorzó reciprokjával) szorzott, a fekvő műszertengely és a P pont közti L távolságnak, vagyis —nek. Viszont ennek a függőleges 1 műin szerrúdon képzett h vetülete a háromszöghasonló, , , H L•cos a sag alapi an nam mas, mint h = — = és m m V a 10 sínrúdon képzett vetülete pedig v = — m vagyis ezek nem mások mint a ferde távolság (L) szintes (H) és függőleges (V) vetületeinek a műszerszorzó arányában való kicsiny í-1 tései, s az — hajlású 18 rajzolópálca rajznyomának a térképen az álláspontot képviselő műszerrúd-tengelyvonatól való távolsága pedig megfelel az L távolság H szintes vetülete tériképlépték (n-m) szerint való kicsinyítésének.-Mivel a 6 alapiéeváget az állandó V szintmagasságnak megfelelően v kan-hosszban kötöttük, a 16 rajzolórúd mindig csak ehhez a nívóhoz tartozó tereppontokat regisztrálja. így a P-vel egy magasságban h' levő P' pontnak h' műszerrúdhossz, illetve — n térképtávolság felel meg a változatlan v síiirúdkarhossz .mellett. A műszer használata a fentiek alapján mármost a következő: Miután a műszerládából kiemeltük az 1 műszeiTud.at, arra alulról ráhúzzuk a 10—7—6—5 sínrúd-tükör-alapléc-szerelvényt, majd a 13—14 térképasztal szerelvényt rajta az előkészített rajzlappal, utána a 11—12 önzárós hengerhüvelyt. Ezek alá jönnek a támaszt órudak és a libella, melyek segítségével a rudat a. ráhelyezett szerelvényekkel a rögpontra állítjuk és függőlegesítjük. Ezután rátesszük a rúd tetejére a távcsővel, hüvellyel és tükör- vagy prizmával 2—3—4—8—9-szereivényt,' majd az 5 alaplécet beillesztjük hüvelyébe a 11—12 önzárós hengerhüvely és a rajta levő szerelvények mozgatásával. Ezt követőien a 15 görgőkkel összekapcsoljuk a térké<pasztalt a sínrúddal. Végül beeresztjük furatába a 16 rajzolópálcát, mit alkalmas magasságban rögzítünk. Ezek után — ismerve az álláspont tengerszintfeletti magasságát és a műszermagiasságot — feljegyezzük a 10 sínrúdon a kívánt szintgyűrűmagassághoz tartozó osztásokat, figyelembe véve azt, hogy a sínrúdnak a műszerrúd középvonalának merőlegesébe eső osztása felel meg a műszermagasság szintjének. Ezután azon osztásra húzzuk az alapléc 6 végét s ott rögzítjük, amely megfelel annak a szintgyűrűnek, amelyen a szintgyűrűzést meg akarjuk kezdeni. Célszerű a sínrúd skáláját eltolna tóvá és így beállíthatóvá tenni, úgyhogy a műszerrúd vonalára mindig a (műszermagasság szintjének megfelelő osztás kerüljön. Ekkor az alapléc 6 végét a szintgyűrűk váltásánál mindig kerek osztáson kell rögzíteni. A szintgyűrűmagasságnak megfelelő v sínrúdhosszon kötött alaplécvéggel a 12 önzáró rögzítő emeltyűinek közrefogásával és megnyomásával