149849. lajstromszámú szabadalom • Tipográfiai méretek közvetlen mérésére alkalmas mérőműszerek, valamint eljárás azok előállítására

Megjelent: 1962. november 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.849 SZÄM NO—87. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: B 41 b Magyar osztály: 15 a SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Tipográfiai méretek közvetlen mérésére alkalmas mérőműszerek, valamint eljárás azok előállítására Nyomdakísérleti Üzem és Laboratórium, Budapest Feltalálók: Reinhardt János gyártásintéző és Wittmajer János nyomdamérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. október 29. Ismeretes, hogy a nyomdai párban, különösen a magasnyomtatásban a sorok, oldalak és a különböző nyo'móelemek elkészítésénél nern a törvényesen elfogadott méter-rendszerrel, hanem az un. tipográfiai mértékrendszerrel ménnek, amelynek alapja a Didót—Berthold-féle tipográfiai pont. A tipográfiai mértékrendszer — ellentétben a tízes számrendszeren alapuló méter-rendszerrel — a tizenkettes számrendszeren alapszik; hét alapegysége a „pont" és a „ciceró"; 1 ciceró = 12 pont. A méter-rendszer és a tipográfiai pont mértékrendszer közötti eltérés számos hátrányt jelent mind a nyomdaipar, mind a nyomdaiparban használatos mérőműszereket gyártó ipar számára. A nyomdaipar' nyomógépeinek teljesítőképessége nagymértékben függ a gép állási idejétől; a gépállást okozó tényezők között viszont vannak olyanok, amelyeknek kiküszöbölését nagymértékben elősegítenék a tipográfiai mértékegységeik pontos mérésére alkalmas mérőeszközök. A jelenlegi technológia alkalmazása mellett ugyanis a nyomóformánák a nyomógépbe történő helyezése után végeznek több olyan műveletet, amelyet a tipográfiai mértékegységek pontos mérésére alkalmas mérőiműszer birtokában a nyomóformánák a gépbe való helyezése előtt lehetne elvégezni. Ilyen mérőműszert azonban az eddig ismert eljárások költséges és körülményes volta miatt mindmostanáig nem gyártottak. Pl. a magasnyomóf ormának a nyomógépbe történő helyezése ben kézi munkával állítják össze a tördelés során. A nyomdai előkészítő munka rendkívüli meggyorsítását eredményezné, ha rendelkezésre állna olyan mérőeszköz, amelynek segítségével a törtűrése: deléssel kialakított nyomóelemek tipográfiai egységben megadott méreteit még a gépbe történő beemelés előtt pontosan ellenőrizni lehetne. A nyomóforma megfelelő előkészítéséhez szükséges mérések elvégzését nemcsak az nehezíti meg, hogy nincs tipográfiai mértékegységek mérésére alkalmas, megfelelő pontosságú mérőműszer, hajnem az is, hogy a betű magasságokat tipográfiai mértékegységben, a tűréséket azonban méterrendszerben adják meg; így pl. a normál betűmagasság névleges mérete: 62 2/3 pont —0,02 mm. +0,01 mm Az elmondottak következtében jelenleg a nyomdaiparban az a helyzet, hogy csupán az első levonat elkészítése után derül ki az összes olyan pontatlanság, ami a nyomóforma előállítás különböző szakaszaiban is kiküszöbölhető lenne, ha megfelelő mérőműszer rendelkezésre állna, és így -a szövegelőállítás mindéin fázisában tudnának méretellenőrzést végezni. Ilyen mérőműszer hiányában azonban a gépmester kénytelen a fonmát a gépben eligazgatni és a forma végleges méretét a gépen beállítani. A magassági pontatlanság rendkívül hosszadalmas egyengetést tesz szükségessé, mert ha egy soron belül csak egyetlen betű is alacsonyabb vagy magasabb a tűrések által megengedett méretnél, a hiányzó vagy többlet részt a gépmesternek kell pótolnia vagy kivágnia az egyengetésnél. Minthogy pedig a nyomóformában nagyon sok könnyen deformálódó anyagból (betűfémből) készült különálló nyomó-