149806. lajstromszámú szabadalom • Beállítható csukló összecsukható vázakhoz, különösen ülő és fekvő bútorokhoz

Megjelent: 1962. november 15, MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.806. SZÁM Nemzetközi osztály: BA—1494 ALAPSZÁM Magyar osztály: A 47 c 34 g 1—21 Beállítható csukló összecsukható vázakhoz, különösen ülő- és fekvőbútorokhoz Bahmüller Wilhelm mechanikusmester, Plüderhausen (Württ.) (Nemet Szövetségi Köztársaság) A bejelentés napja: 1960. december 24. Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1959. december 24. A találmány olyan beállítható csuklós szerke­zetre vonatkozik, mely összecsukható vázakhoz, előnyösen ülő- és fekvőbútorokhoz, tábori (cam­ping) szerkezetekhez, árusító-állványokhoz, ruda­zatokhoz, vagy hasonlókhoz használható fel, A találmány szerinti szerkezet két, egymáshoz ké­pest különböző szögállásba beállítható, mindkét végén elforgatható, csapágyazott heveder segítsé­gével egymáshoz kötött csuklószárból és az egyik csuklószárhoz tartozó zárótagból áll, mely zárótag munkaállásában a másik csuklószárhoz tartozó ellendarabbal automatikus záróhatást létesít. Az ismert csuklós szerkezetéknél például sátorfekhely alkalmazásánál oly egyrészű kapcsoló szerkezetet használnak, mely a beállítható támlarészt hirte­len felemeli és ha az illető személy a fekvőbútor középső részén helyezkedik el, miközben a huza­tot lökésszerűen megfeszíti, úgy bizonyos körül­mények közt a támla az illetőt fejbeveri. Ez arra vezethető vissza, hogy az ismert csuklónál az au­tomatikus be- és kikapcsolható zárószerkezet csak egy meghatározott forgásirányban zár. Ezzel szemben mindkét forgásirányban záródó zárszer­kezetek nem működnek automatikusan, hanem mindenkor egy kéziemelő segítségével be-, vagy kikapcsolandók. Ez a körülmény összecsukható bútoroknál, mint sátor fekhelyeknél, igen hátrá­nyos és kényelmetlen, mivel az egyes felhaszná­lók részére nem teszi lehetővé az állvány egyide­jű összeállítását, illetőleg szétszedését anélkül, hogy a zárószerkezetet még külön ne működtetné. Előfordulhat, hogy a zárószerkezetet a felhaszná­ló elfelejti bekapcsolni. Ez esetben baleset állhat elő, és a fekvőhely másik részén levő csukló meg­sérülhet. Az ismert csuklónál ezenkívül a forgathatóan ágyazott zárókilincs egy automatikusan működtető részt is tartalmaz, mely rugó hatására a szerke­zetet a nyugalmi állapoton keresztülsegíti és ott mindaddig rögzíti, míg a támlarész ismét kiinduló állásába vissza nem lendült. Ez a szerkezet' az üzemzavart előidéző rugó kiesése miatt hatástalan lehet. . A találmány célja, a felsorolt hiányosságok ki­küszöbölése és egészen egyszerű, üzembiztos, ked­vező formával rendelkező, tömeggyártásban köny­nyen előállítható szerkezet létrehozása. A talál­mány szerinti csuklós szerkezetet az jellemzi, hogy az egyik csuklószár kétkarú, melynek rövidebb karján zárótag és támasztófelület van, míg a má­sik csuklószáron, például egy körív alakú ütköző­felület oly módon van elrendezve, hogy a beállít­ható csuklószár legalsó munkaállásából a legfelső munkaállásába való felfelé forgatásakor a támasz­tófelület az ütközőfelület belső, vagy külső olda­lán ütközik és azután végigcsúszik. Az emelőha­tás következtében előálló szorítóerő fékező hatást vált ki a beállítható támlarész szándéktalan fel­csapódásával szemben. Az említett fékezőerő ezen­kívül függvénye annak a fékező ellenállásnak, melyet az ellendarabot viselő csuklószár forgás­pontja körül elfordított heveder idéz elő. Szük­séges még egy zárókilincs, valamint egy kilincs­rugó, mivel a zárótag a beállítható csuklószar emelőhatása alatt ellendarabjába behatol. Célszerűen a hevederen a csuklópont terjedel­mében kiképzett, szektorszerű, például U, vagy L alakú, visszahajlított, vagy egy vájattal ellátott reteszelőszél a helybenmaradó csuklószáron levő legalább egy reteszelő-peremmel csuklósan van összekötve és a mindkét forgásirányba reteszel­hető további esuklószárral együttműködik, me­lyet csak akkor ereszt el, ha a beállítható csukló­szár a helvbenmaradó csuklőszárnak nekiütődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom