149804. lajstromszámú szabadalom • Geodéziai szögmérő műszer és eljárás a vele mért adatok kiértékelésére

2 149.804 zérlő érzékelő szervvel forgó részét magával for­gatja és az irányzott állásban a megfelelő (pl. ka­pacitív, ohmikus vagy induktív) értéket a megfe­lelő kiváltó mozdulatra (pl. kapcsoló gombjának megnyomására ntb.) a rögzítőfaj a tároló szervre (pl. a mágneses szalagra) rögzíti. Ugyanekkor a műszer álláspontjának és az irányzott pontnak megfelelő jelet (pl. számjelének' megfelelő morze vagy egyéb jeleket) a megfelelő elektronikus be­rendezéshez tartozó rögzítő berendezés működte­tésével ugyancsak a tároló szerv pl. mágneses sza­lag egy-egy megfelelő sávián rögzítjük. Ezután újabb pontra irányzunk és a továbbmozgatott tá­roló szervre újabb jeleket rögzíthetünk. A mérésről beérkezve kétféle eljárást követhe­tünk. Az olcsóbb, de munkaigényesebb eljárás abban áll, hogy az adatokat tároló szerv (pl. mág­neses szalag) demodulációját olyan elektronikus készülékkel végezzük ei, amely a szögállásokat a szokásos továbbszámolásra alkalmas szögérték­ben adja ir°g Fbbcn "z e^'b'm tehát a talál­rny u iiis ti t> \ 1 (ivasásokból eredő 1 it i i s i1) A ' i ^, s uité és rövidebbé t( i i nil i \ 1 unt hegyes szögeket sít11 )) i n u l IPOI -ásni, de a szá­n i J > s.^ í — i i -,( ielő elektronikus a 3 libellák segítségével a szokásos módon törté­nik. A műszerről hiányzik a limbuszbeosztás, ehe­lyett a 4 dobozban az érzékelő szerv, a jelen eset­ben laposmenetű kondenzátor van elhelyezve, amelynek forgórésze az alhidáde-tengellyel együtt forog és annak állása szerint változik a kapaci­tása. Ez a változás olyan érzékeny, hogy felerő­sítve felülmúlja minden eddig elképzelhető más mérőeszköz érzékenységét és esetünkben alkalmas arra, hogy a szögállást pl. a másodperc század­részének pontosságáig is jelezze. Maga az 5 irány­zó távcső a 6 vízszintes tengely körül és a műszer függőlegesében elképzelhető alhidáde-tengely kö­rül bármilyen irányzó állásba hozható. A függő­leges szög helyzetét a 7 dobozban levő érzékelő szerve — a csavarmenetes forgókondenzátor -— szintén kapacitás-változásával követi. A 4 illető­leg 7 dobozokban levő kondenzátorok állásának megfelelő kapacitás által a rezgőkörben létreho­zott frekvenciát a 8 vezeték közvetíti a 9 táská­ban elhelyezett erősítőn át a mágnesező fejhez, amely a modulált jeleket a mágneses szalagon rögzíti. Ugyanekkor a 9 táskán kialakított 10 bil­lentyűzettel külön rávisszük a mágneses szalagra a műszerálláspont és az irányzott pent jelét is, majd a 11 kar (pedál) lenyomásával a mágneses 1 ii i a dszerekkel kell szalagot továbbítjuk. Ez irányzásnál tehát pel Si­lt 1 I b > il i ást igénylő el-11 i1 ii in tinu ni iszeren kívül az g ) i i u< 1 vtronikus démo­nul i1 ^ \ t " t i ml us számológép­ig s i _, i i\ \ in 1 kfí i tároló szerv (pl. m f- t J il A mi m mc i ^,ység kerül fel­hasznala. ... a _zamoiog^.pbe, jm„ly azután a kész eredményt adja. Ez utóbbi esetben az egyszerűbb módszer az, ha mérést a pontraállás és irányzás tekintetében adott sorrendben végezzük a számo­lógép megadott programijának megfelelően, míg a bonyolultabb logiakai műveleteket igénylő mód­szerrel a számológép (logikai gép) maga választ­ja ki a programjának megfelelő adatokat a tároló szerven rögzített műszerálláspont- és irányzott pont-jelek alapján. A találmány egyik kiviteli alakja^ olyan, hogy az érzékelt frekvenciák, intenzitások, amplitúdók vagy impulzusok moduláló berendezésével pár­huzamosan az irányzó távcső állását szögértékben mutató demoduláló elektronikus berendezéssel is el van látva. Ennek a műszernek az az előnye, hogy nemcsak szögmérésre lehet használni, ha­nem adott szögek irányzására is, mivel a műszer minden távcsőállás szögértékét is láthatóan mu­tatja. A találmány szerinti műszert annak egy pél­daképpeni kiviteli alakján a rajzra való hivatko­zással részletesebben is megmagyarázzuk. Az 1. ábra a műszer vázlatos képét adja, a 2. ábra a műszer elektronikus berendezésének kapcsolási vázlata, végül a 3. ábra a műszeren alkalmazott csavarmenetes forgókondenzátor metszete. Mint az 1. ábrán szemlélhetjük, a műszer a háromlábú 1 állványon van elhelyezve és a teo­dolitnál szokásos pl. három 2 talpcsavarral hoz­ható vízszintes, illetőleg olyan helyzetbe, amely­nél az alhidáde-tengely függőleges. Ez a beállítás dánkon négy jelet rögzítünk a mágneses szalag megfelelő négy sávján: a műszeráíláspont jelét, az irányzott pont jelét, az irányzó távcső vízszin­tes szögáliás-jelét és ugyanennek függőleges szög­állás-jelét. Az így működő egyik érzékelőszerv­vel kapcsolatos elektronikus berendezés kapcsolá­si vázlatát a 2. ábra mutatja be: a 12 rezgőkör­ben, amelynek csavarmenetes kondenzátora egy­szersmind a műszer érzékelő szerve is, a műszer mindenkori állásához tartozó kondenzátorhelyzet­nek megfelel az a kapacitásérték, mely a rezgő­kört a megfelelő frekvenciára hangolja. A jeleket a 13 tranzisztoros erősítőn keresztül a törlővel el­látott 14 mágneses rögzítőfejbe vezetjük, amely a jeleket a 15 dobról a 16 dobra átforgó 17 mágne­ses szalagon rögzíti. Az érzékelőszerv példánkon laposmenetű for­gókondenzátor, amelynek vázlatos metszetét a 3. ábrán láthatjuk. Az alhidáde-tengellyel (illető­leg a függőleges kör esetében irányzó távcső víz­szintes tengelyével) együttforog a 18 kondenzátor-1 tengely, és a 19 lemez. A ,20 szigetelőtestben ket­tős menet van kiképezve: míg a kondenzátor for­górészének 19 lemeze az egyik, addig az állórész 21 lemeze a másikban mozog. A 19 lemez forgása megemeli illetőleg süllyeszti a 20 szigetelőtestet és az ebbe beágyazott 21 lemezt is, amely a bur­kolótest 23 hornya által vezetve bizonyos határok között fel- illetve lefelé csúszik. Ezzel az elren­dezéssel az irányzó távcső több, mint 360 fokon sőt ennek többszörösén is túl forgatható a vízszin­tes körön, anélkül, hogy a kapacitás folyamatos­sága megszakadna. A mérés kezdőállását célszerű a laposmenetű forgókondenzátor teljes kapacitás­értéke felének megfelelő helyzetre állítani. Módo­sított kiképzéssel a kondenzátor légszigeteléssel is kiképezhető. A műszer kiképzésében még számos változat lehetséges. Így az erősítő, a rögzítőfej és a mág-

Next

/
Oldalképek
Tartalom