149785. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rádiófrekvenciás szakasz csillapítás és antenna-nyereség mérésére
2 149.785 ß° legyen. A CS; csillapító értéke ebben az esetben tehát Y2 dB. Hasonló módon kapcsoljuk az A// adót a V// vevőre, a CS// csillapítón keresztül az ellenkező oldalon. A V/r vevőn az «° kimenőszint beállításához X2 dB fog tartozni. Az így rendelkezésünkre álló adatokból a következő kifejezés adja a két antenna közötti mikrohullámú - szabadtéri csillapítást" minden irányban egyenletesen sugárzó antennához viszonyítva: r„ (X 2 -Xi) + (Y2 —Y!) _, _•„ CS = -f- Gi -f- Go dB-ben. 2 X2 —Xi = a II. mérőoldalon beiktatott csillapítás különbsége dB-ben, Y2 — Yi = az I. mérőoldalon beiktatott csillapítás különbsége dB-ben, Gi, illetve G2 = az S/, illetve S// antenna nyeresége dB-ben. A felépítésben szereplő mikrohulámú adók, vevők, asillapítók, tápvonalkapcsolók, antennák teljesen egyformák lehetnek, bár ez nem szükséges. Nem szükséges pontosan ismerni sem az adóteljesítményt, sem a vevőérzékenységet, hiszen ezek adatai a csillapítás kifejezésben nem szerepelnek. A mérési adatot a két oldalon szereplő csillapítók határozzák meg, tehát ezeket kell dB-ben hitelesíteni. Mint már a bevezetésben lerögzítettük, a 2. ábrán vázolt berendezésben az S/, S// antennákkal létrehozott összeköttetés helyett egy más felhasználásban lehet vezetékes összeköttetés vizsgálata is. Ebben az esetben a vezetéken fellépő csillapítás mérése válik lehetővé. A 2. ábrán közölt találmány egy-egy megoldási módozatát tüntetik fel a 3., 4., 5. és 6. ábrák. A 2. ábrán megadott vázlatban a mikrohullámú csillapítót változtathatóra kell készíteni, pl. néhány dB-értékről közel 100 dB-ig. A mérés alkalmával ez a beállíthatóság szükséges. A 3. ábrán vázolt módozatban a mérés hasonlóképpen történik az előzővel, viszont a mikrohullámú csillapítóval szemben nincsenek olyan szigorú követelmények, sőt egy közbeiktatott ICS/ iránycsatolón keresztül a kimenőszintet nagymértékben leosztjuk. A beiktatott mikrohullámú csillapító (CS/ b, CS//Í,) változtatásával állítjuk be a Vj, illetve V// vevőn a megfelelő mérési szintet. Előnye még ennek a módozatnak az is, hogy a mérés beállítása mindkét vevőnél egyszerre történik. A mikrohullámú kapcsolóra vonatkozó követelmény, hogy számottevő átsugárzást ne engedjen meg, a kimenő teljesítményből a vevő felé. A CS;», illetve CS//& csillapító 0-tól meghatározott értékig folyamatosan változtatható. Abban az esetben, ha egyetlen kapcsoló nem adna kellő elválasztást, a 4. ábrán közölt összeállítás adja a megoldást. A mérésnél az A; adó jelét a TK/a , TK/f, kapcsolón keresztül juttatjuk az S/ antennára és ezt kisugározza a II. állomás felé. Az S// antenna által vett jel a TK//& kapcsolón át jut a V// vevőbe. Az A// adó hasonlóképpen juttatja át jelét a TK//«, TK//6 kapcsolón át az S// antennán keresztül, majd az S/ antennából a TK/j kapcsolón át jut a V/ vevőbe. Amikor az A/ adót rákapcsoljuk a V/ vevőre (az ICS/ iránycsatolón át a CS/ csillapítón és TK/& kapcsolón keresztül) a TK/a kapcsolót 90°-kal elforgatjuk. Ezzel az adó kimenő jelét egy L/ lezáróba vezetjük, ugyanakkor leválasztjuk a TK/j kapcsolóról. Hasonlóképpen tesszük a II. állomáson is. A szabadtéri csillapítást a 2. ábrával kapcsolatban közölt kifejezés szerint állapítjuk meg ebben az esetben is. A 4. ábra szerint közölt megoldáshoz képest az 5. ábrán vázolt alkalmazással megtakaríthatunk egy mikrohullámú tápvonalkapcsolót. A vázlaton az ICS/ iránycsatoló és a TK/ tápvonalkapcsoló közé beiktatott CS/d csillapítót úgy kell megválasztani, hogy abban az esetben, ha az SÍ antennára visszük az A/ adó jelét, ne1 legyen beiktatva, viszont, ha az adójelet az ICS/ iránycsatolón keresztül a CS/ csillapítón át a V/ vevő felé visszük, vagy a ¥/ vevőt a TK/ kapcsolón keresztül az S/ antennára kapcsoljuk, akkora csillapítást képviseljen, hogy a TK/ kapcsolóval együtt a megkívánt leválasztást biztosítsa. A 6. ábrán feltüntetett változatban felhasználjuk a TK/ tápvonalkapcsolót, mint iránycsatoló elemet. Az A/ adó és a TK/ kapcsoló közé beiktatott Cs/d csilapító szerepe akkor kezdődik, ha a V/ vevőt az S/ antennára akarjuk kapcsolni. Ebben az esetben a TK/ mikrohullámú tápvonalkapcsoló elforgatásával iktatjuk be a CS/<j csillapítót. Ha az A/ adót az S/ antennára kapcsoljuk, a CS/d csillapítáis kiiktatásáról a TK/ tápvonalkapcsoló gondoskodik. Az antennanyereség meghatározása a két antenna közötti szakas'zcsillapítás ismeretében teljesen megegyező módon történik az előzőekben ismertetett csillapításiméréssel. Ha a két antenna teljesen megegyező, akkor a kapott nyereség feleződik egy-egy antennára. Eltérő nyereségű antennák esetében a kettő közül egyiknek ismertnek kell lenni. A találmányt képező berendezés gazdaságossági szempontból, egyszerű felépítésével, könnyű kezelhetőségével és azáltal is, hogy nem igényel szakmailag különösen képzett kezelőszemélyzetet, a csillapításmérési technika területén fejlődést jelent. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés két pont közötti rádiófrekvenciás csillapítás mérésére, azzal jellemezve, hogy a mérendő szakasz mindkét végén egy-egy rádiófrekvenciás jelet előállító adó-egység (A/, ill. A//) és egy-egy, ennek a jelnek vételére alkalmas, vevő-egység (V/, ill. V//) van elrendezve, mely vevő- és adóberendezés felváltva közös antennára (S/, ill. Sa) kapcsolódnak egy-egy tápvonalkapcsolón (K/, ill. Ka) keresztül, továbbá azzal, hogy az adóegységet és a vevőegységet összekötő nagyfrekvenciás tápvonal változtatható hitelesített csillapító tagot (CS/, ill. CS//) tartalmaz, úgy az azonos oldalon levő adó és vevő között, mint a szemben levő állomás adója és vevője között (2. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti mérőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a berendezés kimenete a mérendő átvivő vonalra kapcsolódik. 3. Az 1. igénypont szerinti mérőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hitelesített
