149764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1, 3-butadién polimerizálására
Megjelent: 1962. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 ~^f SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.764. SZÁM MO-459. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 08 d 1 Magvar osztály: 39 c Eljárás az 1,3-butadién polimerizálására MONTECATINI, Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) feltalálók: Marullo Gerlando, Maffezzoni Umberto és Susa Ermanno vegyészek, Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1969. november 15. Olaszországi elsőbbsége: 1959. november 18. A találmány eljárás az 1,3-butadién szabályos szerkezetű nagypolimérekké történő polimerizálására. Közelről megjelölve, a találmány olyan eljárásra vonatkozik, amelynek segítségével oly kristályos 1,3-buiadién-polimérek állíthatók elő, melyekben a makromolekulák gyakorlatilag csupán az 1,2-helyzetben kapcsolódnak láncokká és emellett szindiotaktikus szerkezetet mutatnak. Ez a molekulaszerkezet, síkban ábrázolva, az alábbi csoport szabályos ismétlődéséből épül fel . . . . CH — CH2 .... (CH = CH2 ) amelyben az oldalláncot képező vinilosoportok felváltva a főlánc síkja alatt, ill. felett helyezkednek el. Ismeretesek már ilyen szerkezetet mutató 1,3--butadién-polimérek; nem volt eddig ismeretes azonban olyan eljárás, amelynek segítségével az ilyen polimerek közvetlenül, igen nagyfokú szférikus tisztaságban lettek volna előállíthatók, amellyel tehát másfajta kapcsolódású egységeket tartalmazó makromolekuláktól gyakorlatilag mentes ilyen polimereket tudtak volna nyerni. Ezt az eredményt most oly módon sikerült elérni, hogy a butadiént a Mendelejev-féle periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó fémek vegyületein alapuló katalizátor jelenlétében vetjük alá polimerizációnak; a katalizátor közelebbről megjelölve kobaltvegyületeken és trialkilalumíniumvegyületeken alapulva épül fel. Ismeretes volt már eddig is a butadién clsz-1,4-szerkezetű polimerekké történő polimerizálása koibaltvegyületekből és alkil-alumíniumhalogemdekből felépülő katalizátorok segítségével. Ismeretes az is, hogy ugyanilyen cisz-L4--szerkezetű polimerek állíthatók elő kobaltkloridból, vagy kobaltbromidból és alumínium-trialkilokból felépülő katalizátorok segítségével is, feltéve, hogy az alumínium és a kobalt mólaránya a katalizátorban I-nél kisebb és az így kapott katalizátor-keveréket addig hagyjuk öregedni, míg annak színe kékről feketére nem változik. Azt találtuk, hogy ha kobaltból és alumíniumtrialkilokból álló katalizátorokkal dolgozunk és ezeket a katalizátorokat huzamosabb öregedés nélkül alkalmazzuk a polimerizáció lefolytatására, akkor minden esetben olyan polimereket kapunk jó termelési hányadokkal, amelyek igen nagy százalékarányban tartalmaznak szindiotaktikus 1,2-kapesolódású polibutadién-makromolekulákat. A találmány tehát olyan eljárás az 1,3-butadién nagy molekulasúlyú, lényegileg 1,2-szindiotaktikus, kristályos polimerekké történő polimerizálására, amelyet az jellemez, hogy a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó fémek vegyületeiből és alumínium-trialkil okból frissen készített katalizátort alkalmazunk a polimerizáció lefolytatására. A találmány szerinti eljárásban a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó fémek vegyületeiként az alábbi vegyületek kerülhetnek alkalmazásra: szénhidrogénekben oldható vagy oldhatatlan szervetlen vagy szerves sók, mint pl. szulfátok, foszfátok, nitrátok, karbonátok, szulfidok, cianidok, xantátok, kloridok, bromidok, jodidok, acetátok, propionátok, butirátok, oxalátok, 2-etil-hexanoátok, acetilacetonátok, benzoátok, sztearátok, naftenátok, valamint egyéb szerves
