149761. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés tranzisztorok sorbakapcsolására a feszültségigénybevétel csökkentése céljából

o 149.761 előzőtői abban különbözik, hogy a terhelőellenálláshoz (2) csatlakozó tranzisztor (1/2) bázisát külön ellenállás beiktatása nélkül összekötjük a két azonos értékű ellenállásból (4) álló feszütségosztó közepével. A feszültségosztót alkotó ellenállások (4) értékét úgy választjuk meg, hogy a közvetlenül vezérelt tranzisztor (1/1) teljes nyitásakor a terhelőellenálláshoz (2) csatlakozó tranzisztor (1/2) báziskörén éppen akkora áram folyjék, amekkora ennek a tranzisztornak (1/2) a teljes nyitásához szükséges. A 3. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolás módosított ' kiviteli alakja, amely az előzőektől abban különbözik, hogy az azonos értékű ellenállásokból (4) álló feszültségosztó negatív végét nem a tápáramforrás negatív kapcsára, hainem a terhelőellenálláshoz (2) csatlakozó tranzisztor (1/2) kollektorára kötjük. A terhelőellenálláshoz (2) csatlakozó tranzisztor (1/2) bázisa és a feszültségosztó középpontja közé ellenállást nem kötünk. Az azonos értékű ellenállásokból (4) álló feszültségosztót úgy méretezzük, hogy a terhelőelienáíláshoz (2) csatlakozó tranzisztor (1/2) bázisárama a feszültségosztó saját fogyasztásához képest kicsi legyen, tehát a terhelőellenálláshoz (2) csatlakozó tranzisztor bázisának potenciálja mindig a két tranzisztorra jutó együttes feszültségesés fele legyen. A 4. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolás módoüított kiviteli alakja, amelynél nem két, hanem több tranzisztor sorbakapcsolását valósítjuk meg olyan módon, hogy a közvetlenül vezérelt tranzisztor (1/1) után következő tranzisztorok (1/2. 1/3 . . . 1/n—1, 1/n) mindegyike számára különkülön két-két, most már nem azonos ellenállásból álló feszültségosztót (4/2 és 5/2, 4/3 és 5/3 . . . 4/n—1 és 5/n—1, 4n és 5/n) alakíthatunk ki olyan módon, hogy ezek a feszültségosztók terheletlen állapotban (tehát teljesen lezárt tranzisztorok esetén) a tranzisztorok bázisa számára rendre az alábbi feszültségeket rögzítsék: a közvetlenül vezérelt tranzisztorhoz (1/1) csatlakozó tranzisztornál (1/2). U//n-et, a következő tran-2 UÍ zisztomál (1/3) -et, az utolsó tranzisztorba; v (n—1) UÍ , et, ahol UÍ a . tápfeszültség; ezeKet n a feszültségosztókat azonban a tranzisztorok bázisára csatlakozó ellenállásokkal (3/2, 3/3 3/n—1, 3/n) együtt úgy méretezzük, hogy a közvetlenü vezérelt tranzisztor (1/1) teljes nyitásakor a további tranzisztorok (1/2, 1/3 . . . 1/n—1, 1/n) bázisárama éppen a tranzisztorok teljes nyitásához szükséges értékű legyen. A 4. ábra szerinti kapcsolás eg5'szerűsíthető olyan módon, hogy'a tranzisztorok (1/2, 1/3 . . . 1/n—1, 1/n) bázisát a feszültségosztókkal (4/2 és 5/2, 4/3 és 5/3 . . . 4/n—1 és 5/n—1, 4/n és 5/n) összekötő ellenállásokat ((3/2, 3/3 ... 3/n—1, 3/n) elhagyjuk. Ebben az esetbein a feszültségosztókat úgy kell méreteznünk, hogy a közvetlenül vezérelt tranzisztor (1/1) teljes nyitásakor a többi tranzisztorok (1/2, 1/3 . . . 1/n—1, 1/n) bázisárama éppen a teljes nyitáshoz szükséges értékű legyen. Az 5. ábra a 3. ábra szerinti kapcsolás módosított kiviteli alakja, amelynél nem két, hanem több tranzisztor sorbakapcsolását, valósítjuk meg olyan módon, hogy a közvetlenül vezérelt tranzisztor (1/1) után következő tranzisztorok (1/2. 1/3 ... 1/n—-1, 1/n) bázisát, egy azonos értékű ellenállásokból (4) álló feszültségosztó két-két ellenállás (4) közé eső leágazására kötjük' és ennek a feszültségosztóinak a negatív kapcsát a tápáramforrás negatív kapcsa helyett a terhelőellenálláshoz (2) csatlakozó tranzisztor (1/n) kollektorára kapcsoljuk. Az azonos értékű ellenállásokból (4) álló feszültségosztót úgy méretezzük, hogy a tranzisztorok bázisárama a feszültségosztó saját fogyasztásához képest kicsi legyen. Ezáftal az egyes tranzisztorok (1/2, 1/3 ... 1/n—1, 1/n) bázisára jutó feszültség rendre az összes tranzisztorok együttes feszültségesésének— , — ... n n n nszerese. A sorbakapcsolt tranzisztorok .bázisköréhez csatlakozó feszültségosztók fogyasztását csökkenteni lehet olyan módon, hogy a közvetlenül vezérelt tranzisztor (1/1) utáni tranzisztorok (1/2, 1/3 . . 1/n—1, 1/n) báziskörét áramerősítő kaszkádtranzisztorokon (8/2, 6/3 . . . 6/n—1, 6/n) keresztül tápláljuk. Ennek a megoldásnak két példaként! kiviteli alakját mutatja a 6. és 7. ábra. Szabadelvű igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés, amelynek tápfeszültségíorrást, terhelő ellenállást és (n) sorbakapcsolt tranzisztort tartalmazó áramköre van és ebben szomszédos tranzisztorok emittere és kollektora van egymással összekötve, azzal jellemezve, hogy az egyik szélső tranzisztor (1/1) bázisa a kapcsolási elrendezés bemenetét (i&) alkotja, a többi tranzisztor (1/2, . . ., 1/n) bázisa pedig valamenynyi tranzisztorral (1/1, 1/2, . . . , 1/n) párhuzamosan kapcsolt egy-egy külön vagy közös feszültségosztóhoz van csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, amelynek pnp típusú tranzisztorai vannak, azzal jellemezve, hogy bázisával a kapcsolási elrendezés bemenetét (H) alkotó tranzisztor (1/1) az áramkörben a tápfeszültségforrás pozitív sarka (-)-) és a többi tranzisztor (1/2, . . . , 1/n) között van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terhelő ellenállás (2) a tranzisztorokból (1/1, . . . , 1/n) és feszültségosztóból (4) álló párhuzamos kapcsoláson kívül van az áramkörben (3., 5. és 7. ábra). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellé-