149760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak előállítására főalkatrészként polietilént tartalmazó keverékekből és e tárgyak vulkanizálására szerves peroxidok segítségével

Megjelent: 1932. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •«ír 'Sí-Nemzetközi osztály: C 08 18 OKSZÁGOS TALÄLMÄJNYJ HIVATAL 14 9.760. SZÁM MO—452. ALAPSZÁM Magyar osztály: Í9 c Eljárás tárgyak előállítására, főalkatrészként polietilént tartalmazó keverékekből és e tárgyak vulkanizálására szerves peroxidok segítségével MONTECATINI Societa Generale per l'Indusíria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltaláló: Corbelli Luigi vegyész, Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1960. október 4. Olaszországi elsőbbsége: 1959. október 6. A találmány oly műanyagtárgyak előállítására és vulkanizálására vonatkozik, amelyek főalkatrészként egy- vagy többféle kis- vagy nagysűrűségű olefinpolimért, főként polietilént, emellett esetleg valamely izotaktikus olefinpolimért és esetleg valamely olefinkopolimért, főként etilénnek valamely alfa-olefinnel vagy különféle alfaolefineknek egymással készült kopolimérjeit tartalmazó keverékekből készülnek. Ismeretes, hogy a polietilén, igen széles felhasználhatósági köre ellenére nem alkalmazható oly termékek előállítására, amelyek — ha csak olykor és átmenetileg is — 100 C° körüli vagy ezt meghaladó hőmérséklet hatásának lehetnek kitéve. Ennek az az oka, hogy a különféle polietilén*típúsok e hőmérséklettartományban —- pontosabban 105 C° és 125 C° között — előbb meglágyulnak, majd megolvadnak, aminek következtében azok a kedvező mechanikai tulajdonságok, amelyek a polietilént alacsonyabb hőmérsékleteken jól alkalmazhatóvá teszik, teljesen veszendőbe mennek. így pl. az elektrotechnika területén, közelebbről pedig a kábelek szigetelő burkolatainak előállítása terén a polietilén hőrelágyuló volta komoly hátrányt jelent, minthogy bizonyos ideig tartó rövidzárlatok vagy túlterhelések esetén, amikor a vezetőben a hőmérséklet 150 C°-ig vagy esetleg ennél magasabbra is emelkedhet, •az egész kábel tönkremehet a szigetelő burkolat meglágyulása vagy teljes kiorvdd'-a cs « ^r i ennek folytán fellépő szigeteiét!" me A ilas i \ -vetkeztében. Az erősáramú kabil 1 r i i -n t-éklet rendes körülmények ko-^c *- l L il

-> 80—90 C°-ig szokott emelkedni, ami már igen közel van a polietilén lágyulási hőmérsékletéhez.. Ismeretes az is, hogy a polietilén magasabb hőmérsékleteken bekövetkező lágyulása miatti hátrányok hídkötée'eknek a polietilén szerkezetében való kialakítása útján kiküszöbölhetők. Elegendő mértékű hálós szerkezetnek ilyen hídkötések útján való kialakítására fizikai módszerek (nagyenergiájú béta- vagy gamma-sugarak) vagy kémiai módszerek (pl. szerves peroxidok) alkalmazhatók. Az előbbi esetben a sugárhatásnak kitéendő tárgyak, már előzetesen kész alakra hozandók, sugárforrásként pedig magreaktor vagy Van der Graaf-féle gyorsító alkalmazására van szükség, ami igen nagy költséggel jár. A másik eljárásmód, a kémiai módszer esetében a polimert az elkészítendő tárgy kialakítása előtt 'mechanikailag kell a vulkanizálószerrel összekeverni. Ennek az eljárásmódnak a következő nehézségei vannak: a polimer és a vul'kamizálószer (általában szerves peroxid) összekeverését 100—110 C° alatti hőmérsékleten kell végezni, minthogy magasabb hőmérsékleteknél az alkalmazásra kerülő peroxidok legtöbbjének a bomlási sebessége már túlságosan nagy és elővulkanizálási jelenségek léphetnek fel; emellett ilyen hőmérsékleteken csak a 0,92 alatti sűrűségű polietilén olvad még meg. míg a 0,94-nél nagyobb sűrűségű polietilén még csupán meglágyult állapotban van jelen. A vulkanizálószer ezért az ilyen keverékekben nem osztható jól el, ami azzal a következménnyel jár, hogy az ily módon előállított termékek szerkezetének hálósod ási foka nem egyenletes. Olyan esetekben is azonban, amikor a keverést