149758. lajstromszámú szabadalom • Falszerkezet ipari kemencékhez

4 149.758 nak, mert a fegyverzet ív alakú, a falat viszont sokszög alakjában szokás készíteni, ami az egyes köveik egymásra helyezésének következménye. A 6. ábrán láthatjuk azt a 22 üreget vagy belső teret, amelyen a hűtőközeget, pl. levegőt lehet átvezetni. Ezt a teret egyrészt a 17' kő külső felülete, másrészt az idomacél 23 karimái és 24 gerince határolják. A karimák alatt oldalsó 25 kilépő nyílások vannak a levegő számára. Ilyein ' módon a kiáramló levegő az idomacélok között levő falrészeket if? érinti és ezeket is. hűti. Az idomacélok 24 gerinclemezeire hegesztett 20 bordák kettős célt szolgálnak. Egyrészt növelik az idomacél szilárdságát, tehát a terhelésnél megengedett nyomatékot, másrészt pedig hűtésre is alkalmasak. Mivel az idomacélok a falakon felfekszenek, a fal nagyobb mértékű kopásánál túlságosan megforrósodhatnak, ami deformálódást és így a fal utólagos javításánál hátrányos következményeket idézhet elő. Ez anynyival is inkább fontos körülmény, mert a fal leírt kiaakitásánál a fegyverzetet nagw pontossággal kell elhelyezni. Az említett 20 bordák viszont meggátolják az idomacélok túlságos felmelegedését, ami lehetővé tetszi a fal fegyverzetének jó alaktartását. Az 1—5. ábra azt mutatja, hogy a 20 bordákon erősítjük meg a villa alakú támasztó részeket és a fent levő csúszófelületeket is. Ilyen módon a tartásra használt részeknek nem kell hosszabbnak lenniök mint amennyi a kövek megerősítéséhez szükséges és az idom hosszán lefelé túlnyúló hűtőbordák a falszerkezet talapzatát támasztják meg. Ez a talpazat a találmány szerinti falszerkezet alatt van. Az említett hűtőbordák alkalmazásának további előnye, hogy az I-tartó karimájának esetleges deformálódásánál, ami a vasgyár durva üzemében mechanikai sérülések folytán lehetséges, a teljes fal-fegyverzet számára nem adódik számottevő hátrány. A találmány szerinti falszerkezet további előnye, hogy a fegyverzet alsó villás vége egy körkeresztmetszetű és vízszintes helyzetű csapan oldalirányban eltolható. Ha tehát pl. az történik. hogy a mozgathatóan elhelyezett fallal érintkező kemencerészek erősebben kiterjednek a fal irányában, akkor ez utóbbi az említett csapon könynyen eltolódhatik. A találmánynak még további előnye is van, mert ha a boltív kövei vagy támasztékai valami okból kifolyólag, pl. mert a . tágulás végett készített rések túl keskenyek, vagy mert a térfogat az anyagnak a kövekbe hatolása miatt megnövekedett, oldalirányban a szándékoltnál nagyobb mértékben mozdulnak el, akkor nem merev falhoz szorulnak, haneim a fal támasztéka körül nagyon kis mértékben elfordul és kifelé hajlik, tehát könnyen lehetővé teszi az említett tágulásit. Az az ellenállás, amit a fal eközben kifejt, a szerkezet adottságaiból származó kar-viszonyok 'folytán nagyon kismértékű, tehát nem eredményezheti a kövek nagyobbfokú nyomóigénybevételét. Szabadalmi igénypontok: 1. Falszerkezet ipari kemencékhez, függőleges vagy befelé hajló oldalfalak számára, főleg Siemens—Martin kemencékhez, a falszerkezet számára fegyverzet rendszerrel, azzal jellemezve, hogy az oldalfalak fegyverzete (7) a kemence főfegyverzetéhez (5) képest mozgatható és a kemencén eltolhatóan van ágyazva. 2. Az 1. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az oldalfalak fegyverzete (7) a kemencén alkalmazott alsó támaszték (12) körül elfordítható és egyben el is csúsztatható, felső végénél pedig oly csúszófelülete (9) van, amely a kemence fegyverzetének (10) támaszítófelületén (13) fekszik fel és azon el is csúszhat. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a csúszófelület (9) párhuzamos oldalfal (3) és a hozzá csatlakozó boltív (4) közötti elválasztó réssel (6). 4. Az 1. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az oldalfal fegyverzete (7) töbíb egymástól elválasztott részből áll és ezek mindegyike a hozzátartozó falrésszel együtt egymás melletti sávokat alkot, párhuzamos és függőleges határoló felületekkel (2. és 3. ábra). 5. Az 1. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az oldalfal fegyverzete több egymástól elválasztott oly fegyverzetből (33, 34, 35) áll, amelyek mindegyike a hozzátartozó falrésszel (30, 31, 32) együtt nyomás feletti sávokat alkot. 6. A 4. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az egyes sávok a teljes fal létesítése végett egymás mellett helyezkednek el. 7. Az 1. vagy 5. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az egymás felett elhelyezett sávok a fegyverzet felett, oldható kapcsolóelemek révén. vannak egymással összekötve. 8. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az oldalfal fegyverzetének (7) egymás melletti sávjai alsó támasztékukon (12) vízszintesen és oldalirányban eltolhatók. 9. Az 1. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az oldalfal fegyverzete, vagy az egyes sávok fegyverzetei egymással párhuzamos idomacélokból (19) állnak, amelyekre a fal függesztett kövei (17) függesztővasak (18) segítségével vannak ráhelyezve és amelyek a fal köveit is megtámasztják. 10. A 9. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a 'tartóeszközök I-acélokból (19) állnak, amelyek karimái függőleges helyzetűek, a gerinclemezekhez pedig a karimákkal párhuzamos merevítő- és hűtőbordák (20) vannak hegesztve. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a merevítő- és hűtőbordákon a mozgatható oldalfalfegyverzet (7) alsó és felső támasztékai (8, 9) vannak elhelyezve. 12. Az 1. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a falban levő valamennyi kő a, fal-fegyverzethez van erősítve. 13. Äz 1. igénypont szerinti falszerkezet kiviteli