149758. lajstromszámú szabadalom • Falszerkezet ipari kemencékhez

Megjelent: 1962. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTAKSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.758. SZÁM Nemzetközi osztály: MA—977. ALAPSZÁM Magyar osztály: F 23 m 24 k Falszerkezet ipari kemencékhez MAERZ Ofenbau A. G., Zürich Feltaláló: Slesaczek Alfred mérnök, Küsnacht/ZH A bejelentés napja: 1960. szeptember 2. Ausztriai elsőbbsége: 1959. szeptember 3. A találmány falszerkezet ipari kemencéhez, főképpen pedig Siemens—Martin kemencéhez. Ipari kemencék tűzálló fala és falszerkezete melegedésnél természetszerűleg tágul. A tűzálló téglák vagy kövek tágulása azonban más okokból kifolyólag, pl. fémes vagy oxidos beszivárgás következtében is lehetséges. Megemlítendő pl., hogy rézolvasztó kemencék tűzfala üzem közben állandóan szokott tágulni, mert' a falban levő magnezitkövek rézfelvétele folytán növekednek. Siemens—Martin kemencéknél pl. a vasoxid felvétele okozhatja a bázikus kövek térfogatának állandó növekedését, mely anyag a kemence atmoszférájából hatol a kövekbe. A magas hőmérséklet következtében az említett 'tágulás következik be, majd pedig a falszerkezet összehúzódik. A fentiek szerint a kemence falszerkezete időnként tágul, majd pedig összehúzódik, vagy esetleg hosszú ideig csak az egyik műveletet végzi. A gyakorlatban a tágulás vagy általában alakváltozás lehetővé tételére egyes helyeken a falszerkezetben réseket szoktak alkalmazni. Ha minden egyes kő mellett az üzem közben létrejövő tágulás számára elegendő rést hagyunk, a falszerkezet lényegileg megmarad eredeti állapotában. Sok függőleges ilyen tágulási rés alkalmazása azonban sok esetben nehézségekbe ütközik vagy lehetetlen és így csak a falszerkezet meghatározott helyein bizonyos hosszak után lehet a réseket alkalmazni. így pl. olvasztókemencék tűzterénél vagy az olvadt fémet felvevő helyen a kövek tágulása végett nem lehet réseket hagyni, mert a fém ezeken a réseken átszivárogna. Ennek következtében az egyes kövek tágul ás 9 folytán az egész falszerkezet emtákedik és a. iá;.;íér falszerkezetére helyezett többi fal szükségképpen szintén feljebb kerül. Ilyen módon ezek a falrészek egy erre a célra alkalmazott rés felé mozognak, amely a fal és a boltív között helyezhető el. . A kemencék fegyverzete általában véve merev és így nem követi a falszerkezet mozgását. Ily módon a kemence be-fűtésénél vagy a kövek később bekövetkező tágulásainál, vagy az üzem közben utólag bekövetkező összehúzódásnál a helybemálló fegyverzet és a tűzálló kövek között viszonylagos elmozdulás következik be. Olyan falaknál, amelyek lazán érintkeznek a fémrészekkel, ez a viszonylagos elmozdulás nem jár komoly nehézségekkel, viszont a részek egymáshoz viszonyított eltolódása nagyon hátrányos akkor, ha a fal egyes részei a fegyverzethez vannak rögzítve. hátrányos hatás éppen úgy bekövetkezik, akár a fal valamennyi köve, akár pedig csak a kövek egy része van a fegyverzethez erősítve. A fegyverzethez rögzített kövek az elmozdulással szemben ellenállást tanúsítanak és így a falszerkezet nagyon veszélyes módon meglazulhat, vagy legalább a fal tartóssága szempontjából nagyon hátrányos feszültségek keletkeznek. Bizonyos esetekben lehetővé válik a fal emelkedésének kiegyenlítése végett a fal és a csatlakozó boltív között vízszintes réseket szabadon hagyni, amelyek. elég nagyok lehetnek a cél elérése végett, mert .tömítésük viszonylag egyszerű Ha azonban a fal ferde, felület mentén érintkezik a boltívvel, akkor tömített tágulási rések készítése csak nagy nehézségek árán lehetséges. Egy ferde rés rugalmas tömítése magas falhőmérsékletek esetén, hátrányos mellékhatások nélkül eddig még megoldatlan feladat. Emellett ha a rés elég nagy és a falszerkezet minden lehető