149752. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus filmvizsgáló készülék, valamint ahhoz alkalmas színhelyesbítő
9 149.752 a másolandó eljárással kapott képpel összhangban való reprodukálására. A találmány további beállítható színhelyesbítő kapcsolásra vonatkozik, mely különösen a találmány szerinti vizsgálókészülékkel kapcsolatban találhat alkalmazást. A színhelyesbítő kapcsolás ismérvei: első mátrix-kapcsolás, több kimenő kapcson oly színmennyiségek létesítésére, melyek a bemenő kapcsokon bevezetett szmmennjdségekhez képest megváltoztak, második mátrix-kapcsolás, melynek be- és kimenő kapcsai a bemenő kapcsokhoz vezetett feszültséghez képest megváltozott, kimenőfeszültségeket létesítenek, valamint az első mátrixkapcsolás kimenő és a második mátrixJíaposolás bemenőkapcsai közötti átvivőkapcsolás az első mátrix-kapcsolás által megváltoztatott színmennyiségek beállítható részeinek a második máxtrix-kapcsolás bemenő kapcsaihoz vezetésére. A találmány járulékos céljai és előnyei a rajzok kapcsán leírt példa ismertetéséből tűnnek ki. Az 1. ábra a filmvizsgáló készülék bemenőrésze. Az la. ábra a vizsgálókészüléknek a bemenőrészhez csatlakozó része. A 2. és 3. ábrák pozitívfilm, illetve tipikus filmletapogatő fényérzékeny rétegei spektrális érzékenységét szemléltető görbék. A 4. ábra az la. ábra szerinti kapcsolás egy része egyszerűsített módosításának kapcsolási vázlata. Az 5. ábra a találmány szerinti álcázó kapcsolás vázlata. Az 1. ábra színes 28 negatívnak 30 katódsugárcsővel való letapogatását szemlélteti. A katódsugárcső mozgó fényfoltját, a 31 lencsén át, a negatívra vetíti. A negativen való átmenetnél színezett fényt a féligáteresztő 32 és 33 tükrök a vörös, zöld és: kék alapszínekre bontják. E részsugarak a megfelelő 36R, 36G és 36B fotocsövekbe kerülnek. Mindegyik fotocső előtt 34 lencse és 35 szűrő van. Ez utóbbiakkal a fotocsövek spektrális érzékenység-eloszlása a pozitívnek a 28 negatív alapján való előállítására szolgáló fényképészeti eljárásban a fényérzéken;/ rétegek felvételi érzékenységéhez szabható. Egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a fényképészeti eljárás pozitívanyagnak a negatívon átmenő fénnyel való megvilágításában áll és hogy a pozitívanyagnak három fényérzékeny rétege van, mely rétegeket fényképészeti előhívó eljárásnak vetjük alá. A felvételi érzékenység, melyhez a hozzáigazítás eszközlendő, ekkor a pozitívanyag fényérzékeny rétegeinek színérzékcnys4 ge az alkalmazott másolőfénnyel szemben. Ily körülmények között a 36 fotocsövek egy-egy réteg megvilágításának megfelelő színmennyiségeket létesítenek. Az R, G és B betűk mellé mindig azonos hivatkozási számokat írunk, annak feltüntetésére, hogy egyébként egyforma egységekről van sző, melyek a három alapszínnek — vörös, zöld és kék —• átvitelére szolgálnak. Az ily módon létesített, a megvilágítástól függő színmennyiségek lineáris 37 erősítőkön át, 38 feszültségosztókba kerülnek, melyek beállítható megcsapolások alakjában kiképezett beállító eszközökkel vannak ellátva. A 37 erősítők erősítését úgy állítjuk be, hogy az átvitt színmennyiségeknek kölcsönös aránya a filmrétegek megvilágításával egyezzék, ha a fiimvizsgáló készüléknek es a másolókészüléknek beállítóeszközei, melyeknek működési módja utánzandó, egymásnak megfelelő értékekre vannak beállítva. A feszültségosztók beállítása ekkor közvetlenül a másolófény megfelelő színkomponensének erősségét meghatározó másolókészülékének felel meg. A feszültségosztók megcsapolásain levő színmennyiségek slineáris 40 erősítőkbe kerülnek, melyeknek átviteli görbéi valamely filmrétegben létesített feketedésnek a megvilágítástól való függőségének felel meg. A 40 erősítők 4M, 40e és 40f kimenőkapcsain keltett feszültségek tehát arányosak a vörös-, zöld-, illetve kék-érzékeny filmrétegek megfelelő feketedési értékeivel. Mivel az utánzandó fényképészeti eljárás szubtraktív jellegű, e fiimrétegek kékeszöldek, bíbor-, illetve sárga színűek. A 2. ábra szerinti görbe a sárga (Y), bíbor (M) illetve kékeszöld (C) filmrétegek feketedésének spektrális eloszlását szemlélteti. Mint e görbéből kitűnik, a feketedés nincs korlátozva a hozzátartozó spektráltartományra, hanem a másik két réteg tartományaiban is nem-kívánatos feketedés .lép fel. A pozitív tényleges feketedése bizonyos alapszín tekintetében tehát a feketedési értékek összegeként adódik valamennyi színes rétegben ezen alapszín tekintetében és nagyobb a tényleges értéknél. A tényleges vörös-feketedés tehát pl. Dr == a, r Dc + a,-,.D, ;I -f ayr T)y. (1) ahol Df , D„i és D y a kékeszöld, bíbor, illetve sárga réteg feketedési értékei, melyek a 2. ábra megfelelő görbéi alatt fekvő teljes területnek felelnek meg, míg acr , a mr és ayr mellékértékek, melyek az említett területeknek a vörös tartományba eső részét adják meg. Hasonló egyenleteket kapunk a zöld és kék szín totális feketedésére. A 40,;, 40e és 40/ kapcsokon fellépő feszültségeket az la. ábrán feltüntetett 103 keverővagy mátrix-kapcsolásba vezetjük. Ez a kapcsolás nem csupán a filmrétegek spektrálgörbéi említett kölcsönös átfedése, hanem ezen kölcsönös átfedésre és a televíziós adóban a pozitív filmhez ' használt letapogató felvételi érzékenységére és a spektral eloszlás eredő behatására való tekintettel van méretezve. Ez a letapogató ismert kivitelű lehet, pl. olyan, amilyet a Hazeltine-laboratóriumok munkatársai által kiadott „Principles of Color Television" című, 1956-ban John Wiley & Sons Inc. cég által kiadott könyv 289—305. oldalai ismertetnek. A letapogató felvételi érzékenységére tipikus görbéket a 3. ábra szemlélteti. Ezeket a görbéket a szokásos képreprodukáló csöveknek az alapszínekkel szembeni érzékenységi viszonyainak figyelembevételével állapítottuk meg." Hogy a kékeszöld rétegnek látszólagos feketedési értékét ennek a T^-felvételi görbe alapján meghatározhassuk. A TR görbéből kiszámítjuk a TR, 10~Dr függvény görbéjét, ahol Dr a 2. ábra szerinti C görbének ordinátája, ezt követöleg az utóbb említett görbének területét elosztjuk az első görbe területével. A hányados-
