149741. lajstromszámú szabadalom • Rovarölő hatású készítmény, valamint eljárás annak előállítására

2 149.741 tozása. Ennek az elváltozásnak a mechanizmusa nincsen teljesen felderítve; rendszerint olyan anyagok esetében lép fel ilyen változás, amelyek felülete nagyfokú savasságot és/vagy nedvességtartalmat mutat. A hatóanyag elváltozása a folyékony rovarölőszerek esetében bekövetkezhet anélkül is, hogy a rovarölőszert szorptív jellegű felületre vinnők fel, ha a rovarölőszert olyan keverékben alkalmazzuk, amely pl. porozószer vagy nedvesíthető por alakjában bizonyos nagyfelületű szilárd töltőanyagokat, mint pl. finoman elosztott diatomaföldet tartalmaz. Azt találtuk, hogy a rovarölőszereik hatásossága és hatásuk tartóssága jelentékeny mértékben fokozható, ha a szert őrölhető szilárd keverék alakjában készítjük el, amely a rovarölő hatóanyagot valamely hőrekeményedő műgyantába bekebelezve tartalmazza. Az ilyen készítmények homogén keveréket képeznek; nagy mennyiségi arányban tartalmazhatják a rovarölő hatóanyagot; a készítmény szilárd alakba hozatala általában hevítés nélkül történhet, ami által elkerülhető a hatóanyag kémiai elváltozása; emellett a keverék lényegileg nem-olvadó jellegű, tehát az őrlés nem okozhatja az anyag megolvadását. Az ilyen keverékek különösen porozószerek vagy diszpergálható nedvesíthető porok alakjában kerülhetnek alkalmazásra. A keverékek előnyösen rideg állapotúak lehetnek és folyékony rovarölőszert tartalmazhatnak. Az ilyen keverékek rovarölő hatásossága természetesen az adott esetekben felhasznált rovarölő hatóanyag hatásosságától függ; ezek a keveréke°k különösen a kúszó rovarok elleni védekezés céljaira alkalmazhatók jó eredményekkel. A találmány tárgyát tehát elsősorban olyan őrölhető szilárd rovarölőszer-keverékek képezik, amelyek a rovarölő hatóanyagot hőrekeményedő gyantába békebelezve tartalmazzák. A találmány szerinti őrölhető szilárd rovarölőkészítmények elkészítése oly módon történhet, hogy a rovarölő hatóanyagot a hőrekeményedő műgyanta keményítettem előtermékével keverjük össze; a keveréket ezután, pl. valamely katalizátor vagy egyéb megfelelő reagáló adalékanyag hozzáadásával szilárd alakba hozzuk (keményítjük); ezt oly módon hajtjuk végre, hogy az elegyet egy ideig állni hagyjuk vagy óvatoisan — hogy a hatóanyag kémiai változást ne szenvedjen — hevítjük., vagy pedig besugárzással, mint ibolyántúli sugarakkal kezeljük. A találmány további tárgyát az olyan őrölhető szilárd rovarölő-keverékek előállítási eljárása képezi, amelyeket a rovarölő hatóanyagnak a hőrekeményedő műgyanta keményítetlen előtermékével való összekeverése, majd a keverék keményítése útján állítunk elő. A találmány szerinti eljárásban felhasználható hőrekeményedő műgyantáknak és ezek előállítási módjának példáiként a következők említhetők: 1. Előnyösen használható gyanták erre a célra a telítetlen alkidgyanták (ezeket a hőrekeményedő gyantákat általában, „telítetlen poliészter-gyanták" néven ismerik); ezek keményítetlen előterméke oly módon állítható elő, hogy egy- vagy többféle telített vagy telítetlen kétbázisú szerves savat, mint pl. maleinsavat vagy ftálsavat egy- vagy többféle telített vagy telítetlen glikollal, mint pl. propilénglikollal kondenzálunk, majd ezt a terméket valamely oly monomer telítetlen szerves vegyülettel keverjük, amely magában is képes a polimerizáeióra; ilyen telítetlen szerves vegyület pl. a sztirol, alfa-metilsztirol, viniltoluol, diallilftalát és metilmetakrilát lehet. Katalizátorként egy- vagy többféle szerves peroxidot, mint pl. benzoilperoxidot, etilmetilketon-peroxidot, ciklohexanon-peroxídot vagy kumol-hidroperoxidot használhatunk, előnyösen valamely akcelerátor vagy promoter, mint pl. kobalt- vagy mangánnaftenát jelenlétében. Az ilyen szintetikus hőrekeményedő műgyantába bekebelezésre kerülő rovarölő hatóanyagnak lényegileg tisztának kell lennie és nem szabad reagálnia a jelenlevő egyéb anyagokkal, hogy elkerülhető legyen a rovarölő hatóanyag és az alkalmazott katalizátor között fellépő lényeges mértékű mellékreakció bekövetkezése. 2. A telítetlen alkidgyantákhoz hasonló módon állíthatók elő a diizoeianáttal módosított telítetlen alkidgyanták (ezeket közönségesen „diizocianáttal módosított poliészter-gyanták" néven ismerik): előállításuk csupán annyiban tér el a fentebb leírttól, hogy a telítetlen szerves vegyület helyett valamely szerves diizocianátot alkalmazunk a keverékben. 3. Alkalmazhatunk epoxí-gyantákat is; ezek keményítetlen előterméke oly módon állítható elő, hogy valamely többértékű alkoholt vagy fenolt valamely halogénhidrinnel, mint pl. epiklórhidrkmel vagy valamely diepoxi-vegyülettel, mint pl. butadién-dioxiddal reagáltatunk. Katalizátorként ennek során egy- vagy többféle polifunkciós amint vagy amidot, mint pl. dietiléntriamint vagy dietilamino-propilamint vagy pedig egyvagy többféle több-bázisú szerves savat használhatunk. 4. Az említett célra ugyancsak felhasználható aminoHgyanták éiőtermékeit formaldehid karbamiddal vagy melaminnal vagy mindkettővel való reagáltatása útján állíthatjuk elő az amino-gyanták étereinek éiőtermékeit ugyanilyen reakcióval állíthatjuk elő, valamely legalább három szénatomot tartalmazó egyértékű alifás alkohollal, mint pl. butanollal. Az így előállított előtermék keményítése valamely sav hozzáadása segítségével történhet. 5. A, találmány szerinti célra ugyancsak felhasználható fenolgyanták (a közönségesen ,,<rezolok" néven ismert típusú fenolgyanták) és ezek éterei az aminogyantákhoz, ill. ezek étereihez hasonló módon állíthatók elő, csupán azzal az eltéréssel, hogy 'karbamid és/vagy melamin helyett fenolt, krezolt, xilenolt vagy ezek keverékeit használjuk fel. 6. Használható végül a találmány szerinti termék előállítására az a szilárd gyanta is, amelyet oly rnódon nyerünk, hogy valamely alkenilfenol formaldehiddel vagy az adott reakciófeltételek mellett formaldehidet szolgáltatni képes anyaggal, mint pl. formaiinnal, hexametiléntetraminnal vagy paraf ormaid ehidd el képezett folyékony polimérjét keményítési kezelésnek vetjük alá.