149733. lajstromszámú szabadalom • Bordás cső
Megjelent: 1962. november 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •«sr-i> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149 733 SZÁM BA—1436. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: F 25 h Magyar osztály: 17 f Bordás cső Bauer Frigyes oki. gépészmérnök (26 2/3%), Gábor László oki. gépészmérnök (26 2/3%), Náray Ferenc oki. gépészmérnök (26 2/3%), Kovács Lajos oki. vegyészmérnök (10°/o) és Timár János oki. vegyészmérnök (10%), mindannyian Budapest A bejelentés napja: 1960. március 18. Ha két oly közeg között óhajtunk hőcserét létesíteni, mely közegeik közül az egyikre vonatkoztatott hőátadás! tényező lényegesen nagyobb a másikra vonatkoztatott hőadási tényezőnél, pl. ha gőzzel vagy vízzel levegőt kívánunk melegíteni, akkor a gazdaságosabb anyagkihasználás céljából bordás csöveket szoktak alkalmazni. Bordás csövön tudvalevőleg olyan fűtőtestet értünk, melynél a fűtőközeget vezető cső (járat) a vele hővezető összeköttetésben levő, de a fűtőközeget nem vezető kiemelkedésekkel, úgynevezett bordákkal van ellátva. Tekintettel arra, hogy a bordákban a hő vezetés által terjed, kívánatos, hogy a bordák hossza ne legyen túlságosan nagy. Isimért bordás csöveknél általában csak egy járatot alkalmaztak. Ezáltal aránylag csak kis t'űtőfelületet lehetett létesíteni. A bordás csövek további hátránya, hogy azokat csak kevéssé tetszetős külsővel lehetett: élőállítani, miért is azok lakott helyiségek fűtésére alkalmatlanok voltak. Javasoltak már többjáratú bordás csöveket is. Ezeket úgy állították elő, hogy csövekre bordasorozatot húztak rá és a bordákat a csöveken valamilyen módon rögzítették. Ilyen fűtőtestek hátránya, hogy ezeket csak bizonyos szerkezeti anyagokból lehetett előállítani, előállításuk igen körülményes és nem sikerült tetszetős külsejű fűtőtesteket kapni. A találmány e hátrányok kiküszöbölését célozza. A találmány szerinti bordás cső lényege az, hogy egymás mögött fekvő, bordafelület és járatrészalkotta egymással egyesített elemekből áll. Többjáratú bordás cső létesítésére a járatrész többjáratú. A járatok többféleképpen egyesíthet&k. Az egyik megoldásnál a járatoknak egymáshoz csatlakozó végei egymással összeragasztottak. Egy másik megoldásnak a járatok egymáshoz csatlakozó végeit egymásba eresztjük és azután összera gasztj u k. Egy további megoldásnál a járatokat menetes összekötő hüvely egyesíti egymással. Öntött bordás csőnél az elemek bordafelületei és járatrészei egybeönlötteik. Egy változatnál a külön darabból készített, pl. öntött járat, az ugyancsak külön darabból készített, pl. öntött bordával össze van ragasztva. A találmány további ismérvei az alábbi leírásból és igénypontokból tűnnek ki. A rajz a találmány szerinti bordás csőnek több példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra háronijáratú bordás cső elölnézete és függélyes metszete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti bordás cső egy részének hossz- és keresztmetszete. A 3. ábra menetes összekötő hüvellyel egyesített járatokat szemléltet. A 4. ábra lemezből sajtolt háromjáratú bordás cső elölnézete és függélyes metszete. Az 5. ábra betonból préselt háromjáratú bordás cső elölnézete és függélyes metszete. Az 5a. ábra az 5. ábra szerinti megoldásnak oly változata, melynél sima — azaz agy nélküli lapokból álló bordák különálló agyrészekkel vannak egyesítve. A 6. ábra részletrajz. A 7. ábra szerinti megoldásnál a járatok külön darabból, pl. öntöttvasból vannak. A 8. és 9. ábrák a bordás cső járatait lezáró járatokat összekötő szerveket szemléltetnek.
