149728. lajstromszámú szabadalom • Transzformátor feszültség stabilizálására
2 149.728 gyón hátrányos. Éppen ezért ez az elrendezés számos stabilizálási feladatnál nem jöhet tekintetbe. Ezenkívül, mint említettük, a vasmag lemezei itt különleges alakúak és ez az elkészítést bonyolulttá teszi és megdrágítja. Végül még egy olyan további eljárás ismeretes, amelynél különleges alakú, a szokásostól eltérő transzformátor lemezeket alkalmaznak és rezonanciával működik. Ennél az eljárásnál is a lemezek alakja miatt drága, speciális kivágó szerszámok szükségesek. Itt is a transzformátor teljesítmény adatai htározzák meg a párhuzamos kondenzátor adatait. A vaslemezekkel kapcsolatban a fent elmondott hátrányok itt is mutatkoznak. Még optimális méretezés mellett sem mondható jónak a hatásfok. Találmányunk az ismert elrendezések fent közölt hátrányait kiküszöböli. Ezt oly módon érjük el, hogy a transzformátor primer- és szekundertekercsét egy-egy oszlopon — előnyösen a külső oszlopon — helyezzük el, míg a telítési fluxus előállítására szolgáló segédtekercset előnyösen a középső oszlopon helyezzük el és egy kondenzátorral rövidre zárjuk. A szükséges telítést a találmány szerint nem a primer áram, hanem a segédtekercs létesíti. Ez a segédtekercs járulékosan még más célra is előnyösen kihasználható. Az ábrák alapján az ismert elrendezéseket, valamint a találmány szerinti elrendezés néhány kiviteli példáját ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra egy soros rezonancia-kapcsolás elvi kapcsolását ábrázolja, a 2. ábra az ismert „Keinath-kapcsolást" mutatja, a 3. ábra ismert rezonancia-kapcsolást mutat, amelynél a transzformátor két szekunder tekercse ellentétes értelmű; a különleges alakú vaslemezeket — minthogy ismert megoldás — a vázlatos rajzon nem ábrázoltuk. A 4. ábra ugyancsak ismert megoldást mutat vázlatosan, amelynél a rajzon nem ábrázolt transzformátor lemezek szintén különleges alakúak és a rezonanciát a transzformátor egyik primer tekercsével párhuzamosan kapcsolt kondenzátor létesíti. Az 5. ábra a találmány szerinti elrendezést ábrázolja. Az 5. ábrán vázlatosan ábrázolt találmány szerinti elrendezésnél szokásos háromoszlopos vasmagot alkalmazunk, amely szabványos E és I lemezekből állhat. Az ingadozó feszültségű hálózat az 1, 2 kapcsokra van kapcsolva; a 3 külső oszlopon a 4 primer tekercs van elhelyezve. Ennek a tekercsnek teljesítménye egyrészt a kimenő teljesítményt, másrészt a vasveszteséget és a rézveszteséget fedezi. Az 5 középső oszlopon 6 segédtekercs van elhelyezve, amelynek kivezetése a 7 és 8 kapcsokhoz van kötve, amely kivezetés 9 kondenzátorral rövidre van zárva. A legkedvezőbb esetben a 9 kondenzátor ezen elrendezésnél a 6 segédtekercs watt-nélküli komponensét teljesen kompenzálja. A 6 segédtekercs feszültsége még egy utánkapcsolt tetszés szerinti készülék áramellátásának biztosítására is felhasználható. A segédtekercs másik felhasználási lehetősége, hogy egyenirányítón keresztül például egy készülék anódáramszükségletét fedezi. A segédtekercs feszültségét a fogyasztó szükséglete szerint állíthatjuk be. A segédtekercs feszültsége a bemenő feszültséghez képest bizonyos 'mértékben stabilizált, miáltal sok esetben előnyösen alkalmazható további stabilizálás nélküli készülékek feszültséggel való ellátására. A segédtekercsen keresztülfolyó áram erősen torzított, úgyhogy egy ellenállás közbeiktatásával közvetlenül alkalmas tirátronok, csövek, tranzisztorok gyújtóimpulzusának, illetőleg vezérlőimpulzusának előállítására. Az állandó értékű kimenő feszültség a 10 oszlopon elhelyezett 11 tekercs 12, 13 kapcsairól vehető le. A találmány szerinti elrendezés alkalmazása különösen olyan készülékek működtetésénél előnyös, amelyeknél a fűtőfeszültséget is stabilizálni kell, ami például hosszú élettartamú csöveknél különösen nagy jelentőségű. A transzformátor rövidzárásbiztos. Emellett teljesen közömbös, hogy a terhelés tisztán ohmikus, kapacitív, induktív, vagy ezeknek valamely kombinációja. Közvetlen rövidzárás esetén a primer oldalon csökkentett teljesítményfelvétel lép fel. A vastesthez szabványos E és I-lemezek alkalmazhatók. Megfelelően méretezett huzal keresztmetszetek esetén a kimenő feszültség a terheléstől független. Emellett a segédtekercs a hálózattól galvanikusan is el van választva. A találmány szerinti elrendezés hatásfoka — különösen a középső oszlopon levő segédtekercs induktivitásának és a kondenzátor kapacitásának rezonanciája esetén — az ismert elrendezésekhez képest viszonylag nagy. A különböző hálózati feszültségekhez a transzformátort a primer tekercs megcsapolásával és egyszerű átkapcsolásával alkalmazhatjuk. A szokásos gyártási tűrések nem befolyásolják lényegesen a méretezést és a teljesítményt. Ha a fogyasztó oldalán ohmos ellenállás van bekapcsolva, szükség esetén a hálózati frekvencia harmadik felharmonikusát könnyen megkaphatjuk és tetszőleges vezérlési és hitelesítési célokra használhatjuk fel. Mivel a légrés és ennek következtében a fellépő nagy szórási mező az ismert stabilizáló elrendezésekkel ellentétben elmarad, a találmány szerinti transzformátor az érzékeny készülékekbe külön árnyékoló szerkezetek alkalmazása nélkül beépíthető. A leadott szekunder-feszültség a terheléstől független. Ennek eredményeképpen a találmány szerint csak a hálózati frekvenciaváltozásnál lép fel a kimenő feszültségnél említésre méltó változás. Ily módon a szekunder oldalon alkalmazott minden szabványos feszültségmérő egyúttal frekvenciamérőként is használható, sőt erre a célra hitelesíthető is. Kombinált műszer alkalmazásával lehetővé válik a hálózati, vagy tetszés szerinti más frekvencia finom, érzékeny ellenőrzése. Ha a segédtekercset egyidejűleg, például anódfeszültség szolgáltatására használjuk fel, akkor a segédtekerccsel párhuzamos kapacitív elemet az egyidejűleg szükséges egyenirányításnál, mint a
