149718. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés gázkisülésű csövekhez és ezen elrendezés alkatrészei és tartozékai

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG •#r \j-SZABADALMI LE ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.718. SZÁM 21. i. 82—87. OSZTÁLY — TA—434. ALAPSZÁM Kapcsolási elrendezés gázkisülésű csövekéhez és ezen elrendezés alkatrészei és tartozékai Tavy Lóránd oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. május 16. A találmány kapcsolási elrendezés gázkisülési csövekhez, különösen fluoreszkáló falbevonattal ellátott, higanygőzt és kisnyomású nemesgázt tartalmazó, üzem közben önfűtő elektródákkal ellátott fénycsövekhez és kiterjed e kapcsolási elrendezés alkatrészeit és/vagy tartozékait képező jelfogókra, fénycsövekre, segédfényfcrrásokra, gyújtókapcsolókra és szerelvényekre is. Ehhez megjegyzendő, hogy jelen leírásban és igénypontokban a „fénycső" kifejezés elektronemittáló elektródákat és kisnyomású gáztöltést, valamint higanygőzt tartalmazó fluoreszkáló falbevcnatú, de tetszőleges alakú és méretű világítótestet jelent. A fentnevezett fajtájú csövek és hozzájuk való kapcsolási elrendezések oly nagy számban ismeretesek, hogy az őket ismertető nyomtatványoknak még hézagos felsorolása is túlhaladná a jelen leírás kereteit. Ezért a technika irodalmi állását illetőleg pusztán példaképpen utalok a 138 685 számú magyar és a 721 762 számú angol szabadalmi leírásokra, a technika jelenlegi gyakorlati állását illetőleg pedig az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. által kiadott „Tungsram Fénycsövek" című, 1957-foen Budapesten megjelent, nyomtatványra, valamint az 1 014 229 és 1 017 237 számú nyugatnémet szabadalmak. Már a fentemlített nyomtatványokból is kitűnik, hogy az ismeretes fénycsövek alkata és az adott esetekben velük szemben támasztott követelmények különbözők lévén, a kapcsolási elrendezéseknek is igen különböző feladatok megoldására kell alkalmasaknak lenni ok, és egymással sokszor ellentétes követelményeknek megfelelniük. Kitűnik továbbá a nyomtatványokból, hogy . a fénycsövekkel való világítás egymást követő három időszakra oszlik. Az első a felfűtési vagy " sötét időszak, melyben a világítás fényhatásfoka gyakorlatilag nulla, a második a gyújtási időszak, melyben a fényhatásfok még szintén rossz és a világítás sem kielégítő, a harmadik pedig a stabil égés jó fényhtásfokkal és világítással rendelkező időszaka, melynek időtartama a gyakorlatban az előbbi két időszak összidőtartamának igen sokszorosa. A fénycsöveket ugyanis olyan alkalmazási tereken, hol őket gyakran kell gyújtani és eloltani, élettartamuknak a.. gyújtások számától való erős függősége, valamint fenti okok folytán ez idő szerint nein szokásos használni. A találmány egyrészt annak felismerésén alapszik, hogy a fentemlített első két időszak létezése a fénycsövek alkatának szükségszerű következménye lévén, összidőtartamuk nullára nem csökkenthető, mert azt természeti törvények és anyagállandók szabják meg. Ennek következtében az első két időszak összidőtartamának főleg az emberi szem, illetve idegrendszer szintén meg nem változtatható alkata folytán kívánatos megrövidítése a csövek élettartamának rovására csak különleges esetekben lehet indokolt. Ezért e két időszak összidőtartamát ajánlatos elsősorban az adott esetben használt csövek alkatának figyelembevételével a gazdaságosság követelményeinek megfelelően megválasztani. Ha pedig ez az ösiszidőtartam túl hosszú, azaz a tizedmásodperc nagyságrendű appercepciós időt számottevően meghaladó volna, akkor áthidalásáról célszerűnek látszik megfelelő segédfényforrás alkalmazásáról gondoskodni. E 'segédfényforrásnak tehát olyannak kell lennie, mely a bekapcsolástól számítva tizedmásodperc nagyságrendű időn belül kezd olyan fénnyel világítani, amely folytonossága, egyenletessége, rzíne és forrásának fénysűrűsége tekintetében a fennálló követelményeket jól" kielégíteni képes. Fenti felismerések alapján tehát tényleg megfelelő kapcsolási elrendezés az, amely fenti követelményeknek a benne alkalmazott csövek alka-? tához alkalmazkodva mindenkor gazdaságosan és nagy üzembiztonság mellett képes eleget tenni, a szintén erősen változó egyéb tényezőktől, pél-