149713. lajstromszámú szabadalom • Számítógép egyenletek megoldására
2 149.713 jobbfelé c távolsággal mozdul el (1' helyzet). Ha most a 2 fogasrudat rögzítjük és a 3 fogasrudat toljuk el jobbra 2d távolsággal, akkor az 1 kerék ismét jobbra mozdul el, mégpedig d darabbal (1" helyzet). Az 1 kerék tehát — tudvalevőleg — mindig feleakkora darabbal mozdul el, mint a fogasrudak. A 2—4. ábrák, már kevésbé vázlatosan, három nézetben szemléltetnek olyan differenciálművet, amelynél az említett fogasrudakat egy-egy 4 ill. 5 fogaskerék helyettesíti és az 1 fogaskeréknek két pár 6, 6' ill. 7, 7' bolygókerék felel meg. A 2. ábra oldalnézet és részben függélyes tengelymetszet, a 3. ábra metszet a 2. ábra III—III vonalán, a 4. ábra pedig metszet a 3. ábra IV—IV vonalán. A bolygókerekeket forgathatóan ágyazza a közös 8 kengyel, mely maga is a 9 lenge]y körül szabadon foroghat. E tengely körül a 4, 5 kerekek is szabadon foroghatnak. A 4 kerék agyára a 10 beállító tárcsa, az 5 kerék agyára pedig a 11 leolvasó tárcsa van ékelve. E tárcsák kerületén, példaképpen lineáris beosztás van. Ilyen differenciálművel összeadásokat és kivonásokat végezhetünk. Az 5. ábra szerinti változatnál a 8 kengyel csupán két darab 12,12' bolygókereket ágyaz, melyek mint kúpkerekek két darab kúpos 13,13' tányérkerékkel kapcsolódnak. Az eddig vázolt megoldások két tag összeadására és kivonására alkalmasak. Négy tag esetében az ismét vázlatosabb 6. ábra szerinti kivitelt használhatjuk. Itt a 14 elemek beállított elmozdulásai a 15 elemeket, ezek pedig a 16 szervek útján a 17 elemet mozdítják el, és ennek elmozdulását olvassuk le vagy továbbítjuk más számító egységbe. Amennyiben a 14 elemek beállító tárcsáin lineáris helyett logaritmusos beosztás van, a feltüntetett szervek a négy tag összeszorzását végzik olyképpen, hogy azok logaritmusait összeadják. A logaritmusok összegének visszakereséséhez logaritmikus görbetárcsa és ezzel együttműködő elemek szükségesek. A 7. ábra két egymáshoz tartozó átalakítóművet nézetben és részben metszetben szemléltet, a hozzájuk tartozó görbetárcsával együtt. Utóbbinak felülnézetét a 8. ábra nagyobb léptékben mutatja. A 4—11 szervek ugyanazok, mint a 2. ábrán, azzal a különbséggel, hogy a 8 kengyelt a 18, ill. 18' kétrészes ház helyettesíti. A két fél összekapcsolása nem ábrázolt csavarzatokkal történik. A 18' ház külső oldalán a 19 fogaskerék van kialakítva. A logaritmikus léptékű 10 és 11 beállító tárcsák elforgatásakor a 4, 5, 6, 6' elemek elforgásának hatására elfordul a 18 ház és az ezzel összeékelt 20 logaritmikus görbetárcsa, valamint a 18' házba szerelt 5' fogaskerék. A görbetárcsa kerületéhez állandóan hozzáfekszik a 21 tapintó, mely a 22 fogasrúdhoz van erősítve. Amikor tehát a 18 ház elfordul, vele fordul a 20 görbetárcsa is, ennek kerülete pedig — a példa szerint — az N nyíl irányában eltolja a 22 fogasrudat, mely a 19 fogaskerékkel kapcsolódva utóbbit és a hozzátartozó 18' házat a 6', 6' bolygókerekekkel együtt elforgatja. A 18' ház elforgása — vagyis a 6', 6' bolygókerekek együttes elfordulása — az 5' fogaskerék elmozdulásához — amely azonos a 18 ház logaritmikus elmozdulásával — hozzáadódik vagy abból levonódik úgy, hogy a 4' fogaskerékre jutó hatás a 4' kerék lineáris elfordulását adja, mely a kapott lineáris értéket a leolvasó tárcsához vagy a következő gépegységhez továbbítja. A 9. ábra a 20 görbetárcsa logaritmikus kerületének megszerkesztési módját mutatja. A log egyenesre logaritmusos beosztást, a vele párhuzamos lm egyenesre pedig lineáris beosztást viszünk fel, úgy, hogy log l-nek lin 0 és log 100-nak lin 100 feleljen meg. Példaképpen tekintsük a log 2 értékhez tartozó kerületi pont megszerkesztését. Evégből a log 2 pontot levetítjük a lin egyenesre, ahol a vetítővonal az egyenest az A pontban metszi. A lin 2—A távolság (2e) felét a log 2 ponttól felmérjük a vetítő egyenesre, mire a K kerületi pontot kapjuk. Hasonló módon szerkesztjük meg a több görbepontot, míg végül a G görbét kapjuk. Ez a 20 görbetárcsa kerületének síkba fejtett alakja. A lin 2—A távolságot azért kellett felezni, mert a bolygókerék fele akkora utat tesz meg, mint az őt mozgató elemek (pl. fogaskerekek). A 10. ábra két ismeretlenű lineáris egyenletrendszer gépi kiszámításának vázlatos szemléltetése (kapcsolási vázlat), x; és x2 a két egyenlet keresett gyökei, an és a21 az xi érték együtthatói, a.]2 és a22 az x 2 érték együtthatói, végül bi és b2 az egyik ill. másik egyenlet állandó tagjai. Az ábrán négy darab 23 beállító számtárcsa és négy darab 24 átalakítóim! látható. Egyegy 23,24 elem megfelel pl. a 7. ábrának. Az xi és x2 pontoknál olvassuk le a két gyök értékét. Ha valamelyik x I-nél nagyobb egészszámú hatványkitevőn van, akkor magasabbfokú egyenlettel van dolgunk és ilyen esetben a megfelelő helyen áttételiművet kell a láncolatba beiktatnunk. Tegyük fel, hogy x2 az egyik egyenletben négyzeten, a másikban köbön van, akkor az n = 1 : 2 és az m = 1 : 3 áttételeket kell a feltüntetett helyeken beiktatni. A gép megszerkesztésénél célszerű, ha ilyen áttételiművek beiktatására kellő helyet hagyunk, úgyhogy a beiktatás gyors szereléssel végezhető. A 11. ábra nyolc ismeretlenes lineáris egyenletrendszer még tovább sematizált kapcsolási vázlatának egyik felét mutatja. A legfelső xj, x2 értékpár a 10. ábra^szerinti változatnál kapott két érték. A 12—14. ábrák folyamatos áttételi mű egyik lehetséges megoldását tüntetik fel, mégpedig a, 12. ábra oldalnézetben, a 13. ábra felülnézetben és a 14. ábra a 12. ábra XIV—XIV vonalán vett metszetben. A 25 tartóváz hosszirányban elcsúsztathatóan ágyazza a 26 fogasrudat, melyből felfelé a 27 nyúlvány áll ki. Ebből az áttételimű hossza irányában nyúlik ki a 28 kengyel, mely a nagyobb 29 fogaskereket és a vele egy darabból készült kisebb 30 fogaskereket forgathatóan ágyazza. A 27 nyúlvány 31 hosszhasítékában harántirányban fekszik a 32 csapszeg, mely a közepén a függélyes helyzetű 33 fogasrúdhoz van erősítve, mely a 30 fogaskerékkel kapcsolódik. A 29 fogaskerék
