149706. lajstromszámú szabadalom • Láncfeszültségszabályozó készülék
Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG &^t SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.706 SZÁM PU—260. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: D 03 d Magyar osztály: 86 c—8—34 Láncfeszültség-szabályozó készülék Puskás Lajos oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. február 22. Azoknak az ismert láncfeszültség-szabályozó készülékeknek (láncadagolóknak), amelyek rugalmasan feszített irányi tóhengerrel vannak ellátva, az a hiányosságuk van, hogy nagy tömöttségű szövetek, vagy merev vetülékfonalat (pl. rostfonalat) tartalmazó szövetek előállítására nem használhatók minden további nélkül. Ilyen áruknál ugyanis a vetül éknek a szövet széléhez való beveréséhez igen nagy erő szükséges, melyet a láncfonalak-' nak kell felvenni, tehát a láncfeszültség! ekkor hirtelen megnövekszik. Ekkor azonban a láncfonalak megrántják a irányi tóhengert, mely ezáltal erősen kilendül. Ámde így nem állhat elő a kellő mértékű láncfeszültség, a szövet előreimozog a bordánál s a kellő vetüléksűrűség nem biztosítható. E hibák kiküszöbölésére történtek már kísérletek oly módon, hogy az irányítóhengert a bordabeütés tartama alatt rögzítsék, azonban az e célra eddig javasolt szerkezetek nem váltak be .a következő hiányosságoknál fogva. Nagyobb erők lefogására nem képesek, nagy a kopási lehetőség, nagy aktív erő szükséges működtetésükhöz, szerkezetük komplikált. A találmány szerinti megoldás mindezen hiányosságokat megszünteti $ a rugalmas irányítóval működő láncfeszültgég-szabályozőkat, bármily rendszerűek legyenek is azok egyébként (pl. a lánchenger elforgását akár nyitófék biztosítja, akár lalktcsniűvel kapcsolatos csavarhajtás), — alkalmassá teszi a gyakorlatban előforduló legtömöttebb szövetek előállítására is. A találmány a következő fontosabb új műszaki elemeket tartalmazza: a) Az irányítóhenger érzékelő karjához esuklózott rúd két hüvelyen halad keresztül, melyek egymás fölött helyezkednek el s e hüvelyeknek a csuklós rúdhoz való nyomása biztosítja azt a súrlódó erőt, mely a csuklós rúd megfogásához, s ezáltal az irányítóhenger rögzítéséhez szükséges. a nyomás feloldása viszont lehetővé teszi a csuklós rúd axiális irányú szabad mozgását. b) A hüvelyek a tengelyükön áthaladó osztósíkkal két-két részre vannak osztva. A rögzítés a hüvelyrész-párok összeszorításával történik, melyek így hozzányoimódnak a csuklós rúdhoz. A • két osztott hüvelynél tehát négy súrlódó felület van, s így a szükséges összes súrlódó erő megoszlik és a kopási lehetőség csökken. c) A hüvelyrész-párok összeszorítására ék alakú kivágással kiképzett nyomótestek szolgálnak, melyeknek ék alakú felületei beleillenek a hüvelyrészek külső felületén kiképzett, egymiáshoz ék alakban hajló hornyokba. így az ék-hatás folytán kis aktív . erővel nagy súrlódó erőt lehet létrehozni a csuklós rúd és a hüvelyek között. d) A rögzítéshez kifejtendő aktív nyomóerő nagysága és időtartama beszabályozható a szükségletnek megfelelően. A találmány példaképpeni kiviteli alakját az 1. ábra mutatja vázlatosan egy nyitófékes rendszerű adagolóra alkalmazva. Az 1. ábrán 1 a rugalmasan feszített irányítóhenger, 2 ennek tengelye, melyre a 3 kar van ékelve. Erre hat a 4 feszítősűly, mely az 5 súlykar és a 6 kigyanlítő rugó útján hátrafelé feszíti az irányítót. Az irányító tengelyére van még ékelve a 7 érzékelükar s ehhez van kötve a 9 csuklós rúd. A 7 kar egyúttal felhasználható a nyitóféknek, illetve az adagolásnak szabályozására szolgáló 8 szabályozóék felfüggesztésére is. Az irányítóhenger rögzítése oly módon történik, hogy a bordabeütés pillanatában a 9 rudat körülvevő 10 hüvelyt a 13 kar a 14 nyomótest közbeiktatásával (vagy enélkül) P aktív erővel hozzányoimja a 9 rúdhoz, mely ily módon hozzányomódik a 11 hüvelyhez is, ez pedig ugyancsak nyomótest közbeiktatásával (vagy közvetlenül) a 12 állványlaphoz támaszkodik, éspedig úgy oldalirányban, mint függőleges irányban. A 13 em3 lő
