149703. lajstromszámú szabadalom • Automata ikerhidas kapcsolási távgépíró központ
2 149.703 motor megindulása után a hívott előfizető azonosítása céljából kikéri a hívott állomás névadóját. A távgépíró készülékek egy automatikus névadóval vannak" ellátva, amely egy mechanikai szerkezet segítségével a gépben tárolja az illető állomás azonosítására alkalmas jelkombinációkat (az állomás nevét). Erre azért van szükség, hogy a hívó által a hívott felé megküldött meghatározott jelkombinációra kiváltódjék a hívott oldalon az állomás névadója (neve) és ez a távgépíró jelkombinációjának megfelelően továbbításra kerüljön a hívó felé. A távgépíró általában agyszeres áramú jeladással (van áraim — nincs áram) dolgozik. A távgépíró vevő ezt kiértékeli, s majd nyomtatot! írássá alakítja vissza a leadott jelnek megfelelően. A távíró átviteltechnikai útvonalakon az egyszeres áramú jeladási rendszer nagy torzítást okoz, ezért a távgépíró egyszeres áramú jeleit a vonalon kettős áramú jeladási rendszerrel kell továbbítani, ugyanígy a vonal felől érkező kettős áramú jeleket ennek értelmében a gép felé egyszeres áramú jelekké kell átalakítani. Ezt az átalakítást mindenkor a távgépíró automata központokban kell biztosítani. Ez az átalakítás az eddigiek során az előfizetők egyéni, űn. csatlakozó szerelvényében történik. Vagyis abban az áramkörben, amely az előfizető és a központ közvetlen kapcsolatát biztosítja. Ezek az áramkörök mind méret, mind beszerzési költség szempontiából meglehetősen nagyok, tekintve, hogy előfizetőként egyéni szerelvények. Az eddig ismert és jelenleg alkalmazott távgépíró központoknál a különböző áramkör összekapcsolására a központokban vonalválasztásra, csoportválssztásra és időzónaszámlálásra forgógépes, lépésenként működő kapcsológépeket használnak. Egy 4'0-es kapacitású központhoz 40 db előválasztó szerelvény, 40 db szelektor, 7—8 db csoportválasztó, 8—9 db vonalválasztó, 7—8 db 6 szelektoros időzónaszámláló tartozik. Egy ilyen központ üzemeltetéséhez tehát összesen mintegy 102—105 forgó szelektor, illetve emelőválasztó gép szükséges. A lépésenkénti működő emelőválasztó és forgó gépeknél az alaktrészek erős kopásnak vannak kitéve. A kefék nem adnak mindig biztos érintkezést és így sok esetben átmeneti ellenállás, szikrázás lép fel. A eddigiekben használt távgépíró automata központoknál az alkatrészek 5! 0%-át a forgó gépek és emelőválasztók alkotják, melyeknek kanbantartása az előbbiek alapján nagy munkaidőt igényel. Az emelőválasztó gépek működésüknél egyébként kb. 1 Amper nagyságrendű gerjesztő áramot igényelnek és így így a szóban forgó központtípusnál 10—12 Amper értékű lökésszerű terhelések is fellépnek. A forgógépek és lépésenként működő kapcsolók nagy helyet foglalnak, az ikerhidas kapcsológépekhez viszonyítva előállításuk költséges. így a továbbiakban a fejlesztés feladata az, hogy olyan megoldású távgépíró automata központ épüljön meg, amely üzembiztosan hozza létre a kapcsolásokat az eddigiekben használt központok beruházási költségénél olcsóbb, ugyanakkor a meglevő berendezések egyidejű használatát biztosítja, tehát ezekhez b ozzáka pcsolh a t ó. Ezt a feladatot kívánjuk megoldani a bejelentés szerinti új rendszerű távgépíró automata központtal oly módon, hgy a kapcsolásokat, vonalválasztásokat, időzónaszámlálást, ikerhidas kapcsológépek és semleges jelfogók oldják meg és így forgó alkatrészek nélkül épül fel a központ. Crossbar rendszerű (ikerhidas) kapcsolóelemek felhasználásával már vannak üzemben távbeszélő központok. Azonban a távgépíró automata központok feladata, ezekkel szemben támasztott követelmény alapvetően más, mint azt az előzőekben már tárgyaltuk. Ezenkívül rögzíteni lehet azt a tényt is, hogy ikerhidas kapcsológéppel a távgépírás követelményeit kielégítő automata központot még nem szerkesztettek. A jelenlegi távgépíró automata központoknál az előzőekben tárgyalt egyszeres és kettősáramú jelimpulzusok átalakít előfizetői csatlakozó szerelvényekben (egyéni szerelvényekben) történik. A bejelentés tárgyát képező központnál ez megváltozik, miszerint ez az átalakítás a helyi összekötő áraimkörben és a trunkszerelvénybe kerül át, amelyekből lényegesen kevesebb kerül beépítésre az előfizetői szerelvényekhez képest. A tárgyalt 40-es kapacitású központnál 40 előfizetői és 8—12 tnmkszerérvényre van szükség. A bejelentés tárgyát képező központrendszernél az előfizetői szerelvények elmaradnak, az előfizető csatlakoztatására mind össze két darab semleges jelfogó marad a jelenleg használt központ négy semleges és két sarkított jelfogójával szemben. A bejelentés tárgyát képező központ az eddigiekben nem alkalmazott ikerhidas kapcsológéppel épül fel úgy, hogy a már üzemben levő távgépíró előfizetői központrendszerhez, hálózathoz illeszkedik, azokkal együttműködik. Ebből következik az, hogy a bejelentett új központban a leadott számok felvételét végző regiszter a távbeszélőnél alkalmazott jegyzésen kívül a kapcsolások folyamatának vezérlését is elvégzi, illetve a kimenő hívások részére forgógépes rendszereikkel való együttműködés érdekében a bejövő hívásokat előnyben részesíti. Ennek alapján megállapítható, hogy az új regiszter áramkör a távbeszélő technikából általánosan ismert feladatoknál többet lát el, mivel ezzel az áramkörrel szemben támasztott követelmények megváltoztak. A jelenleg ismert távgépíró automata hálózatokban kétféle rendszert különböztethetünk meg. A legelterjedtebb a közvetlen választású (regiszter nélküli) Siemens-rendszer, a •másik a regiszteres Rotary-rendszerű távgépíró automata központ. Ha ezt a két központrendszert egy hálózaton, egy országon belül együtt akarjuk dolgoztatni, külön illesztő áramkörök alkalmazására van szükség. A bejelentés tárgyát képező központnál a Magyarországon és általában Európában elterjedt Siemensrendszerű távgépíró automata központok együttműködéséhez külön illesztő áramkörre nincs szükség. A jelenleg üzemben levő és a bejelentés tárgyát képező központok között a levelezésnek távolságát és időtartamát mérő időzónaszámláló berendezéseik megoldásánál is különbséget tehetünk. Egy távgépíró központon belül kétféle hívást különböztetünk meg: 1. ha a hívott a saját központon belül van, 2. ha a hívott egy másik központ területén van. Ez előbbit helyi, a másodikat távolsági, illetve helyközi levelezésnek nevezzük. Helyi levelezésnél
