149691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább 95%-os MgO előállítására

o Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •Jt< •HP" N> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149 691 SZÁM MA-1013. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C—01—f Magyar osztály; 12 m 1—4 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás legalább 95%-os MgO előállítására Magnezitipar Tűzállóanyaggyár, Budapest Feltalálók: Sövegjártó János kutatómérnök, Cser Arisztid kutatómérnök, Terényi Gyula kutató­mérnök, mindhárman budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. február 2. Az eljárás MgO tartalmú ércek tisztítására vo­natkozik és legalább 95% MgO tartalmú készter­mék gyártását teszi lehetővé. Általánosan ismert, hogy C02 és H 2 0 együttes hatására a magnéziumitartalmú vegyületek Mg­(HC03)2-á alakíthatók át, és ilyen alakban az egyéb szennyeződésektől megtisztíthatók. A szokásos eljárások részben oly (módon járnak el, hogy kiégetett ércből indulnak ki, a kiégetett dolomit vagy más magnéziumtartalmú ércet meg­oltják, majd a CaO tartalom eltávolítására mag­néziumsókat, rendszerint MgCl2-t adagolnak hozzá, mikor is az; CaCl2 formájában az egy idő­ben keletkező Mg(OH)2 -tól elkülöníthető. Ez a csapadék az összes többi szennyeződéseket is tar­talmazza. A szennyeződésektől úgy szabadítják meg a Mg(OH)2 -csapadékot, hogy C0 2 tartalmú vízzel, 6—7 at nyomáson, Mg(HC03)2-á alakítják át, majd melegítéssel vagy levegőztetéssel a le­szűrt tiszta oldatból a MgC03 • 3H2 0-t tiszta alak­ban nyerik ki. Ismeretes továbbá az a módszer is, melynél az ugyancsak kiégetett MgO-tartalmú ásványt, rend­szerint dolomitot, megoltják, majd az oltáskor keletkező Mg(OH)2 -t nyomás alatt M@(HC0 3 )2-á alakítják át. A nyert oldatot a szennyeződésektől szűréssel megszabadítják, majd az előbb leírt módon MgC03 -3H 2 0, 3Mgcb 3 -Mg(OH) 2 , vagy MgC03-ra dolgozzák fel. Ismeretes olyan eljárás is, melynél az MgCOs­tartalmú ásványt, előégetés nélkül, a stöchio­metriai arányban adagolt alkálikloridokkal tárják fel, amikor MgCL2 és alkálihidrokarbonát-magné­ziumkarbonát kettős só keletkezik, mely utóbbi­ból azután a MgC03 tiszta alakban kinyerhető. Az MgO!2 Mg-tartalma a további feldolgozásra elvész. Más eljárások szerint frissen leválasztott MgCo3-ból vagy természetes MgC03 -tartalmú ásványok­ból a MgCO,3-at alkáiikarbonáttal oldják ki, mi­kor is kettős só keletkezik. A keletkező kettős só megbontása után MgC03 • 3H2 0-t. kapnak. A feltárásnál nyomás alkalmazása is ismert, azonban a legkülönfélébb megoldásokat ajánlják. Ezen javaslatok közös jellemzője az alacsony hő­mérsékleti határ, mely általában a 28 C°-ot nem haladhatja meg és a javasolt nyomás sem ma­gasabb 40 at-nál; kivételt képeznek az alkáli­karbonáttal dolgozó eljárások, melyeknél a kettős só képzésére 60—70 C°-ot javasolnak, megbon­tásukra pedig ÍOÖ C°-t. A nyers ércet előégetés nélkül feldolgozó el­járások hibája az, hogy a kémiai reakció le­folyása igen lassú, ezért az iparban általában az előégetéssel dolgozó eljárásokat kedvelik. Eljárásunk azon a felismerésein alapul, hogy a MgC03 -tartalmú ércek megfelelő nagy nyomáson és magasabb hőmérsékleten előégetés nélkül is átalakíthatók MgC03 • 3H2 0-vá, ill. Mg(HC03) 2 -á. A feltáráshoz víz feleslegének jelenlétében C02 gázt használunk, mely a hőmérséklet növelésekor és magasabb nyomáson lényegesen aktívabb mint az ismert 30 C° körüli hőmérsékleten. A találmány abban van, hogy közvetlenül a nyers magnéziuimkarbonát-tartalmú ércből indu­lunk ki, azt víz jelenlétében CO 2-vei a C0 2 kri­tikus nyomása feletti, de legalább 72, célszerűen 80 at nyomáson és a CQ2 kritikus hőmérséklete feletti, de legalább 70 C°, célszerűen 100 C° hő­mérsékletre melegítjük fel. az így keletkező zagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom