149688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N, N'-diszubsztituált piperazinok előállítására
149.688 3 (ahol X egy —CO—CH2—, — CH ; >— CO— vagy —CH=CH— csoportot jelent, R[ és R2 jelentése pedig megfelel a fentebbi meghatározás szerintinek) redukciónak vetünk alá. A —CO csoport redukciója előnyösen iitiumalumíniuímhidridcíeJ történhet, az irodalomban leírt módszerek szerint. A —CIí==CH— csoport redukciója előnyösen katalitikus hick'ogénezéssel hajtható végre. e) Az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében E2 p-nitro-esoportot képvisel, előállíthatók oly módon is, hogy az alábbi képletű p-nitro-sztirolt CHg-GH • (IX) valamely (íí) általános 'képletű piperazin-származékkal hozzuk reakcióba. f) Az olyan (I) általa*1 1 Vei c ' amelyek 'képletében R2 cg\ n- vig^ p i primer amino-csoportot jel-it e'r i]li->l unl,. t n felelő nitráit vegyületek onm gcbu me m szerrel, pl. katalitikus hiurogtn^, t KI U I i redukciója útján is. g) Az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében ,R2 egy m-heíyzetű nitrocsoportot jelent, előállíthatók a megfelelő m-nitro-p-amino-vegyület diazo-szárrnazékának reduktív dezaminálása útján is. A szakmabeli számára nyilvánvaló, hogy az R2 helyettesítő fentebbi meghatározásának, körébe olyan gyökök is tartoznak, amelyek ismert módszerekkel könnyen átalakíthatók egymásba; ezek az átalakítási műveletek természetesen szintén beleértendők a találmány körébe. így abban az esetben, ha, R2 primer amino-csoportot jelent, ez alkilezés útján mono- vagy dialkilamino-csopprttá is átalakítható, pl. valamely alkilészterre]. savlekötőszer jelenlétében lefolytatott reakció segítségével; továbbá — átalakítható e primer amino-csoport acilamido-csoporttá is, pl. acetiiezéssel, ecetsavanhidrid segítségével, vagy pedig formilezéssel, hangyasav segítségével; — átalakítható mono- vagy dihidroxialkilaminocsoporttá, oly módon, hogy a primer a-minovegyületet pl. klóretil-klorofonmiáttal reagáltat- juk, majd a terméket alkalikus közegben hidrolizáltatjuk, vagy pedig valamely alkuén oxiddal, pl. etilénoxiddal hozzuk az amino-vegyületet Veakcióba ; — átalakítható alkiloxikaribonilamino-cscporttá, valamely alkilkloroformiáttal történő reakció útján; — átalakítható karbamoilamino-csoporttá, valamely izocianáttal történő reagáltatás útján. Hasonlóképpen az olyan vegyületekben, amelyekben az R2 csoport acilamido-csoportot jelent, ezt az amidok hidrolízisére ismert módszerek szerint lefolytatott hidrolízissel ami.no-ctsoporttá alakíthatjuk át; átalakítható az aciiamido-osoport redukció útján, pl. litiumalumíniumhidrid segítségévei alkilamino-csoporttá is. pott ozabao bu/isi k 1 aki ! ^^° ._ tdnu > &ova agv »aiineH A ^n > v c, [ rpt 'n oO^ 1 \ u1 ! J 1 i i , c í's i oiueti moOo/üie' lOitenhe1 b-i'^solal 01 1 írej'en'o o t^oi v i nei ,v iist cn ' 1 -1 ^idasa UL m dikihnii t J,. \ mi ma Az (1) a1 ^ i( 5 ".^pl L 'ni 1 ] > v » iie -v rt, ;oi . t tuti' "í 1 iu i 1 ' <il p1 k l'sl lii l) lÜ^Vl L »1 tb ' L t , Isme) t m >ds ' h.t m 1 s ^ e ' ei e ook UUH f1 '' ' 1 ^ 1 . 1 • m1 1 e v n, l > 1 'e U -n«I j1 1-\ -» ->v r 1 í ih <1 ifi no 1 1 1 ^ p^ine1 -zen kii ü'% 1, i " o ii" 1 il fnn w kit n 1 n ' c pt*l k ' 1 n {1 \ ( 1. példa: 207 g N-{3-trifluo'rmetii)-ienil-piperazin-hidroi( 1 i^> p-mírofenetiibroniíd, 208 g nát-n íb 1 n >-•> 2,5 liter n-butanol elegyét 24 óra ii •<- - 1 1 •>! ik vissza csepegő hűtő alatt. Ezután a ,. kr ^ eiiu^1 et forró állapotban leszűrjük és a szilárd maradékot forró kloroformmal mossuk. a szüredéket és mosőíolyadékot egyesítve' az oldószert elpárologtatjuk és a maradékként kapott olajszerű terméket 550 ml metanolban oldjuk, majd 120 mi sósavat (fs, = 1,18) adunk hozza. A levált nyers hidrokloridot leszűrjük és metanolból átkristályosítjuk, ily módon 198 g l-(2-p-nitrofe"niVetil)-4-(3-trüluormetil-íenil)-piperazin-monohidrokloridot kapunk (az elméleti mennyiség 71%-a), amely 217—219 C°-on olvad. A hidroklorid ammóniával való kezelése útján kapjuk a szabad bázist, amely izopropanolból átkristályosítva 74—75 C°-OJI olvadó, fényes, sárga színű prizmás kristályokat képez. 2. példa: Az 1. példában leírthoz hasonló módon dolgozva 62%-os hozammal állíthatjuk elő az l-(2-p-,nitrofenil-etil)-4-:[3,| 5-dHtrifluormetil)-'fenil]-pipérazin-monohidrokloridot, op. 225—227 C°, valamint 51%-os hozammal az l-fenil~etü-4-(m-trifiuormetii-feaiil)-piperazin-monohidrokloridot, op. 205— 207 C°. 3. példa: 22,4 g N-(3-trifluormetil)-fenil-piperazin-hidrobromid, 20 g 2-p-metilszulfamido-fenil-etilbromid, 18,2 g vízmentes trietilamin és 400 ml vízmentes benzol elegyét keverés közben 20 óra hosszat forraljuk visszaesepegő hűtő alatt. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, kétszer mossuk 500—500 ml vízzel, magnéziumszulfátón szárítjuk, majd bepároljuk. Maradékként barna színű, átlátszó olajat kapunk. Ezt a terméket előbb diizopropiléterből kristályosítva, majd izopropanol és diizopropiléter elegyéböl átkristályosítva 11,2 g l-i(2-p-metilszulfamido-fenil-etil)-4-(m-trifluormetil£enil)-piperazini (az elméleti hozam 36%-a) kapunk, op. 108,5—109 C".
