149685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mágneses anizotrop porok mágneses térben való sajtolására

Megjelent: 1962. szeptember 30. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG •jr -ÍSÄ^ k> Nemzetközi osztály: H 01 d OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149 685 qZA.M KO-1568. ALAPSZÁM Magyar osztálv; 21 g 29—Ü5 SZOLGALATI TALÄLMÄNY Eljárás mágneses anizotrop porok mágneses térben való sajtolására Kőbányai Vas- és Acélöntődé, Budapest Feltalálók: Nagy Endre gépészmérnök és Szűcs Endre kohómérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. december 24. Ismeretes, hogy az utóbbi időben egyes területeken az ötvözött és öntött mágnesek helyett porkohászati úton előállított zsugorított mágne-> sek kerültek felhasználásra formálhatóságuknál, olcsóbb anyagiaknál és nagy koercitív erejüknél fogva. A remanencia értékének növelése céljából szükség van a hexagonális szerkezetű kristályszemcséknek a mágnestér erővonalaival egyező irányú, lehetőleg párhuzamos elhelyezkedésére. Ezt oly módon érik el, hogy a sajtolási mágnes térben eszközük, amelynek iránya egybeesik a kiadott kész mágnes erővonalainak irányával. A szemcsék megkívánt irányba való elhelyezkedését a por részecskék egymásközötti súrlódása nagymértékben akadályozza. A szemcsék minél' nagyobb százalékú erővonal irányban való befordulására és a súrlódás leküzdésére több eljárás ismeretes. Ilyen ismert eljárás pl., hogy a porból valamely folyadékkal szuszpenziót készítenek, amely szuszpenzióból a folyadékot szűrővászon és a sajtolószerszám bélyegén elhelyezett csatornákon át a mágnestérben eszközölt sajtolás közben vonják ki. Az eljárás hátránya, hogy maga a sajtolási eljárás és az ehhez való szerszám rendkívül bonyolult. A folyadék eltávolítására a mikron nagyságrendű port tartalmazó szuszpenzióból vákuumszivattyút kell alkalmazni, ami a sajtolási időt meghosszabbítja és így a gyártási költségeket megemeli. Az eljárás legfőbb hibája, hogy a zsugorítás közbeni szárítás a nedvesség végleges eltávolítására repedéseiket idéz elő és így a selejt százalék magas értékű. Ismeretes olyan eljárás, amelynél a porokat száraz állapotban lassan és lazán szórják a mágnesestérben elhelyezett szerszám üregébe a szemcséknek a megkívánt irányban való elhelyezkedése céljából. Ezen eljárásnál igen finom lyukbeosztású szitákat kell alkalmazni. Az eljárás hátránya, hogy a por beszorását mágnesestérben kell eszközölni, ami meggátolja a sajtolószerszám teljes keresztmetszetének egyenletes kitöltését, mert a szemcsék erővonalak irányában helyezkednek el egymáshoz tapadva a sajtolószerszám tengelyével párhuzamosan és így az erre merőleges irányban nem oszlanak el egyenletesen. A laza feltöltés folytán a sajtolás időtartama ugyancsak hosszadalmas és így megdrágítja a terméket. Problémát jelent az ismert eljárásoknál a rideg és nehezen sajtolható porok esetében a sajtolást megkönnyítő kötőanyag beadagolása. Ezen kötőanyagot a imagines térben történő irányítás előtt nem célszerű a porhoz keverni, mert ezzel a mágnesesen rendezetlen szemcsék összetapadását (agglomerációját) segítenénk elő és erősen gátolnánk a szemcséknek a kiváltságos irányba való befordulását a sajtolás művelete alatt alkalmazott mágnestér hatására. A kötőanyag megfelelő módon való alkalmazása súlyponti feladat nemcsak a sajtolás megkönnyítésére, hanem a késztermék éleinek és sarkainak tárolásánál és szerelésénél való letöréseinek megakadályozására. Fenti hátrányokát küszöböli ki a találmány szerinti eljárás, mely szerint a sajtolást száraz mágneses anizotrop-porral eszközöljük, oly módon, hogy a sajtolószerszámba egy munkadarabhoz szükséges száraz por egész mennyiségét egyszerre töltjük be a mágnestér kiképzése előtt és a szemcsék egyenletes helyezkedésére a mágnestér kiképzése előtt elindított és a mágraestértoen folyamatosan gáz, pl. levegő befúvatását alkalmazzuk porózus kiképzésű sajtoló bélyegeken keresztül, valamint a sűrített gáz lefúvása közben az irányítás megtörténte után a sajtolást könnyítő, valamint kötőanyagot a sűrített gázzal porlasztva adagoljuk a kívánt mennyiségig a hengertérbe.