149678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteránvázas vegyületek oldására és adagolására mikroorganizmusok tenyészeteihez

Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG &^ SZABADALMI LEÍRÁS Nemzetközi osztály: C—07—ce ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.678 SZÁM GO—791. ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 o 25 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás szteránvázas vegyületek oldására és adagolására mikroorganizmusok tenyészeteihez Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dr. Wix György orvos (35%), dr. Gyimesi József oki. vegyész (25%), Tömörkény Endre oki. vegyész (25), Albrecht Károly gyógyszerész (15%) A bejelentés napja: 1961. február 22. A mikrobiológiai szteroidátalakítások nagy jelentőségre tettek szert Peterson D. H. és Murray H. C. (J. Am. Chem. Soc. 74, 1871 [1952]) felfedezése óta, miszerint a kortikoid aktivitáshoz nélkülözhetetlen 11-es helyzetű oxigén mikroorganizmusok segítségével előnyösen kialakítható. A fermentatív eljárásoknál a hasznos anyag koncentrációja a fermentátumban az eljárás hasznosíthatóságának egyik döntő tényezője, A szteroidok azonban vízben nem oldódó vagy igen gyengén oldódó vegyületek és így a fermentátumhoz csak szerves oldószerben oldva adagolhatok. Oldhatóságuk azonban a vízzel elegyedő szerves oldószerekben is korlátozott, tehát magasabb szteroidkoncentráció esetében az oldószerként alkalmazott szolvens, pl. aceton, koncentrációja olyan értéket érhet el, hogy nemcsak lassítja, de meg is gátolja a beadagolt szteroid enzimatikus átalakítását (149 062 1. sz. magyar szabadalom). Idézett bejelentés azt a megoldást választja, hogy a tenyészet beadagolása előtt kiűzi a fermen torból az alkalmazott oldószert. Minden olyan eljárás, amely az oldószer okozta előnytelen effektust csökkenti vagy megszünteti, komoly technológiai haladást jelent. A fenti megoldás nagyüzemi körülmények között is kivitelezhető ugyan, de nagy levegőég energiaigényű, esetleges fertőzési veszélynek jobban kitett technológiai fogás. Találmány lényegét az a felismerés képezi, hogy az oldószer okozta effektus az alábbi módszerekkel kiküszöbölhető. Az első módszer lényege abban áll, hogy olyan oldószert választunk, melynek oldószerjellege sóképzéssel megszüntethető. Ilyen oldószerként előnyösen jönnek számításba az alacsonyabb szénatomszámú alifás karbonsavak, vagy szubsztituált alacsonyabb szénatomszámú alifás karbonsavak, illetve alifás vagy aromás aminők. Utóbbiak használhatóságát erősen korlátozza az a tény, hogy az átalakításra kerülő szteroid rendszerint keton-jeli egű vegyület s így primer, szekunder aminekkel vegyületet képez. Fenti felismerésünk kivitelezésére az átalakítandó szteroidot az oldószerben oldjuk, oldott állapotban adagoljuk a fermentációs közeghez, az oldószerrel egyenértékű anorganikus vagy organikus bázissal vagy savval sót képezünk és ezután végezzük el a mikrobiológiai átalakítást. Az alábbi 1. táblázatban közöljük a Reichstein-féle S-anyag és hidrokortizon néhány oldhatósági adatát különböző pldószerekben. (100 g oldatban levő szteroid g-ban!) 1. táblázat. RS HC 90%-os ecetsav 10,6 12,5 tejsav 5,0 piridin «-13,5 Az oldhatósági értékek jóval magasabbak az eddig széles körben alkalmazott metanolban, etanolban, aeetonban észlelt oldhatóságnál (v. ö. 2. táblázattal). A második módszer alapját az a teljesen új és meglepő felismerés képezi, hogy primer hidroxilcsoporttal rendelkező szteroidok oldhatósága alko-