149676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-heterociklusos vegyületek előállítására

2 149.676 A (II) általános képletű hidroxi-vegyületek reakcióképes észtereit pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy az adott esetben az Y és Z jelentésének megfelelően helyettesített iminodibenz.il vagy imincsztilbén alkálifém-vegyületeit etilénglikolok reakcióképes, előnyösen vegyes diésztereivel, mint pl. l-klór-2-bróm-etánnal, l-klór-3-bróm-propánnal, 1,2-diklór-propánnal, 1,2-dibróm-propánnal, l-klór-4-bróm-n-butánnal, 1,4-dibr óm-bu tannal, 3~bróm-2-metil-propilkloriddaI, vagy a p-toluolszulfonsav vagy metánszulionsav oj-halogénalkilésztereivel reagáltatjuk; eljárhatunk oly módon is, hogy a fentemlített alkálifém-vegyületeket alkilénoxidokkal reagáltatjuk és az így kapott oxialkil-vegyületeket szervetlen savhalogenidekkel, arilszulionsavkloridokkal vagy metánszulfoikloriddal kezeljük, amikor is az adott esetben helyettesített iminodibenzil ül. imimosztilbén 5-halogéhalkil-, 5-arílszulfonil-oxialkil-, ül. 5-metánszulf onil-oxialkjl-származékait kapj uk. A (III) átalános képletű primer aminők példáiként a következők említhetők: metilamin, etilamin, n-propilamin, izopropüamin, oo-butilamin, izobutilamin, szék. butilamin, terc. butilamin, n-amilamin, izoamilamín, 3-amino-pentán, terc. arnilamin, n-hexilamin, n-heptilamin, n-oktilaimin, allilamin, krotilamm és metalliiamin. A találmány szerinti eljárással előállítható szekundér bázisok szervetlen vagy szerves savakkal, mint pl. sósavval, brórnhidrogénsavval, kénsavvá!, foszforsav val, rneíánszulfonsavval, etándiszulfonsavval, ecetsavval, eitromsavval. almasavval, borostyánkősavvai, íumársavval, maleinsavval, borkősavval, benzoesavval, vagy ftálsavval vízben oldható sókat képesnek. A találmány szerinti új vegyületek előállítási eljárását közelebbről az alábbi példák szemléltetik. E példákban a „részek" súlyré:;zeket jelentenek, ezeknek a térfogatrészekhez viszonyított aránya g : ml aránynak felei meg. A példákban megadott hőmérsékletek Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 19 rész iminosztilibént és 20 rész l-klór-3-brómpropánt 800 tf.-rész a'hsz. benzolban oldunk és 50° hőmérsékleten, élénk keverés közben, fél óra alatt 4,4 rész nátriumamid toluclos oldatát csepegtetjük hozzá. Ezután az elegyet 50—60° hőmérsékleten még 3 óra hosszat tovább keverjük, majd 3 óra hosszat visszacsepegő hűtő alatt forraljuk. Lehűlés után vizet adunk a reakeióelegyhez, a benzoics réteget elválasztjuk, vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Az olajszerű maradékot 400 tf.rész petrol éterben oldjuk, az esetleg visszamaradó, nem oldódó iminosztílbént kiszűrjük és a szüredéket bepároljuk, amikor is 5~(y-klórpropil)-iminosztilbé.n marad vissáa; ennek olvadáspontja absz. éterből történő átkristályositás után 67°. 30 rész 5-(T-klórpropil)-iminosztilbén és 100 tf.rész 0—5° hőmérsékleten telített metanolos metilaminoldat elegyét autoklávban 12 óra hosszat 100—110° hőmérsékleten tartjuk. Ezután az oldószert ledesztilláljuk, a maradékhoz vizet adunk és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, majd 2 n sósavoldattal vagy híg ecetsavval extraháljuk, a savais kivonatot tömény nátriumhidroxid-oldattal ímeglúgosítjuk és a kivált anyagot petroléterrel oldjuk. A petroléteres oldatot vízzel mossuk, káliumkarbonáton szárítjuk, majd a petrolétert elpárologtatjuk és a maradékot nagyvákuumban desztilláljuk. Az így kapott 5-(y-metilamino-propil)-iminosztilbén 0,005 min Ilg-oszlop nyomás alatt 150—152° hőmérsékleten desztillál át. A termék hidrokloridjának olvadáspontja 205—206°. Hasonló módon, de 30 rész olajszerű 5-(y-klórpropilj-imiinodibeinzilből kiindulva (ezt az 5-{y-klór-propilj-iminosztilbénhez hasonlóan állíthatjuk elő, de a benzolos réteg bepárlási maradékaként kapott olajszerű terméket közvetlenül használhatjuk fel) állíthatjuk elő az; 5-(y-metilamino-propil)-imiriodibenzilt, amely 0,02 mm Hg-oszlop nyomás alatt 172—174°-on forr, hidrokloridjának olvadáspontja 214—218°. Ugyancsak hasonló módon nyerjük az 5-(^-klóretil)- iminodibenzilből kiindulva az 5-(ß-metilamiiio-etil)-iminodibenzilt, amelynek hidrokloridja 214—216°-on olvad. 2. példa: 40 rész 5-(y-klórpropil)-iminodibenzilt 150 tf.rész kb. 20%-os benzolos etilaminoldattal autoklávban 15 óra hosszat 110—120° hőmérsékleten tartunk. Ezután a benzolt az etilamin feleslegével együtt ledesztilláljuk, a maradékhoz vizet adunk és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, majd 2 :n ecetsavoldattal extraháljuk. Az ecetsavas oldatot tömény nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk, a kivált anyagot petroléterrel feloldjuk, az oldatot vízzel mossuk, káliumkarbonáton szárítjuk és bepároljuk. A maradék .nagyvákuumban történő desztillációja során az 5-{y-etilamino-propil)-iminodibenzil 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 168—170° hőmérsékleten desztillál át. E termék hidrokloridjának olvadáspontja 246". 50 rész 3,7-diklór-5-(y-klórpropil)-iminodibenzilből kiindulva hasonló módon kapjuk a 3,7-diklór-5-(y-etilamino-propil)-iminodibenzilt, amely 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 192°-on forr, hidrokloridjának olvadáspontja 174°. 40 rész 5-(y-klórpropil)-imiinosztilbénből kiindulva hasonló módon állíthatjuk elő az 5-(y-etilamino~propil)-iminosztilbént, amely 0,005 mm Hg-oszlop nyomás alatt 153—155°-on forr, hidrokloridjának olvadáspontja 153°. Ugyanezeket a vegyületeket kapjuk, ha a fentemlített klórvegyületek helyett a megfelelő p-toluolszulfonsav- ill. metánszulfonsav-észtereket alkalmazzuk, egyébként hasonló módon eljárva. 3. példa: 30 rész 5-(y-klórpropil)-iiminosztilbén és 100 tf. rész n-butilamin elegyét 16 óra hosszat forraljuk visszacsepegű hűtő alatt. Ezután az amin feleslegét ledesztilláljuk, a maradékhoz vizet adunk és éterrel extraháljuk. Az. éteres kivonatot vízzel mossuk, majd 2 n ecetsavoldattal extraháljuk. Az ecetsavas kivonatot tömény nátriumhidroxid -oldattal meglúgosítjuk és a kivált anyagot petroléterrel feloldjuk. Az oldatot vízzel mossuk és