149639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különleges nitrogén műtrágyák és timföld (Al2O3) egyidejű előállítására sziallitos és allitos ásványoknak vizes rendszerben kalciumoxiddal-hidroxiddal való feltárása útján

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •$r -íj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.639. SZÁM 16. a. OSZTÁLY — SE—970. ALAPSZ JVJ Eljárás különleges nitrogén műtrágyák és timföld (AI2O3) egyidejű előállítására sziallitos és allitos ásványoknak vizes rendszerekben kalciumoxiddal — hidroxid­dal való feltárása útján Feltalálók: Szepesi Károly és Jancsó Tibor, Budapest, Majer János, Gödöllő A bejelentés napja: 1960. január 29. Nitrogéntartalmú műtrágyákat nagy általános­ságban úgy állítanak elő, hogy pl. arramónium­nitráthoz finomra őrölt mészkőlisztet kevernek a higroszkóposság csökkentése, illetve tárolóképes­ségének és szórhatóságának növelése céljából. Az így kapott olvadékot szárítják és szemcsézik (mészaimimonsalétrom. típusú 'műtrágyák). A mész­kőliszt helyett javasoltak már kaolinit, agyagot, földpátokat és legújabban alumínium és kálium­alumínium hidroszilikátokat is, mint bentonitot, glaukonitot és illitet. Utóbbiakat egyszerű hozzá­keveréssel, vagy pedig úgyis, hogy ezek vizes szuszpenziójába nitrózus gázokat vezetnek be, miáltal a szilikátokat részben megbontják és utána az anyagot ammóniával vagy szalmiák­szesBzel semlegesítve ebben a folyós állapotban, vagy kiszárítva és szemcsézve hozzák forgalomba. Ezenfelül a földpátokat, elsősorban a káliföld­pátokat is — a higroszkóposság csökkentésén kívül azért javasolták, hogy a nitrogén mellett káliumot is juttassanak a talajba. A földpátok viszont, mint ismeretes, ásványi savakban oldha­tatlanok, illetve igen lassan táródnak fel és ezért a javasolt állapotban a bennük levő kálium a növények számára hosszú ideig kevésbé hozzá­férhető. Javasolták azt is, hogy a földpátokat az ammó­niumnitrá'thoiZ való keverés előtt csekély mennyi­ségű mésszel keverve magasabb hőmérsékleten hevítsék, azonban ez a művelet sem biztosított kielégítő eredményt, mert a kálium még így is csak csekély vízoldhatósággal rendelkezett. A nitrogéntartalmú műtrágyák másik típusa a mészsalétrom, melyet úgy állítanak elő, hogy a mészköfvet (kalciurnikarbonát) híg salétromsavval teljesen feloldják, majd bepárolják, kristályosítják és szárítják. A fenti okok miatt vízoldható káliumtartalmú műtrágyákat vízoldható káliumsóknak egyszerű műtrágyaként való felhasználásával nyernek, melyeket vagy magukban, vagy nitrogén, illetve nitrogén- és foszifortartalmú sókkal keverve, mint kettős, illetve hármas műtrágyákat hoznak for­galomba. Jelen javaslatunk szerint a nitrogén- és ká­lium-tartalmú műtrágyák gazdaságos előállításánál a káliumtartalmú kristályos szilikátokat (mint földpátok, illit, vermikulit Stib.), valamint a nem kristályos (üveges) káliumot is tartalmazó szili­kátokat (traszok, perlitek, puzzolánok stb.) töké­letesen úgy tárjuk fel, hogy ezeket előzetesen vizes közegben kálciumoxiddal — hidroxiddal, vagy más mészre hidrolizáló anyagokkal, mint alkalmas összetételű szénsalaíkok, kohósalakok, cement, cement szá'llópor, széohamu stb. kezel­jük megfelelő ideig és megfelelő hőmérsékleten (20—200 C°), illetve nyomáson (1—20 at), amikor is a káliumot is tartalmazó kristályos vagy üve­ges szilikátok a mész hatására vizes közegben feltáródnak és a bennük levő bázisok, K2O, AI2O3, Fe20 3 , MgO stb. híg ásványi savakban pl. HNO3 oldhatóvá válnak. Így az anyag szuszpenzióját híg salétromsavval (vagy nitrózus gázokkal) meg­felelő hőmérsékleten kezelve a feltárással kikép­ződött új típusú szilikátok és alurninátok meg­bomlanak és a keletkező kolloid kovasav mellett kálium és kalcium, továbbá alumínium- és eset­leg vasnitrátok keletkeznek. Az ezt követő ammo­nias semlegesítés után az alumínium és az eset­leg jelenlevő vas hidroxidként válik ki és a rend­szer a semlegesítés után ammónium-, kalcium-, káliumnitrátokat fog tartalmazni kolloid kovasav, továbbá alumínium és — vaahidroxid mellett. Amennyiben kiindulási anyagként már a mésszel való feltáráshoz vizes közegben nem sziallitos ásványokat, hanem allitos ásványokat, pl. bauxi­tot, lateriteket stb. használunk, ebben az esetben természetesen a rendszer a semlegesítés után

Next

/
Oldalképek
Tartalom