149632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás síküveg gyártására
4 149.632 a vezérlő eszközöket szükség esetén, gyorsan lehessen emelni. • A 42 lemezek legalsó részén 44 beállító csavarok vannak (4. ábra), melyek segítségével a karokat a lemezekhez képest ä kívánt helyzetbe lehet vinni. Ezzel a megoldással lehetővé válik a karok beállítása a munka kezdetén a 30 nyúlvány segítségül vételével, majd pedig e durva beállítás után a finom beállításra a 44 csavart használjuk. Ilyen módon az egyenes közbenső darab bemerülési mélysége, vagyis a 23 kapcsolódarab függőleges helyzete pontosan meghatározható, ha szükséges oly módon, hogy ezt a részt a 44 csavar segítségével állítjuk be. Abból a célból, hogy a kanokat az üvegszalag széléhez viszonyítva tengelyirányiben a kívánt módon beállíthassuk, ezeken a karokon 45 gallérokat vagy karimákat helyezünk el, miáltal a függőleges tartóeszközön ezek a csövek a kívánt helyzetben rögzíthetők. A 24 karokat előnyös egymással összeerősíteni vagy kimerevíteni, ami legjobban a 4. ábrán látható. A merevítés két egymáshoz képest eltolt helyzetű 46 és 47 kar vagy rúd segítségével történik, amelyeket középen a csavarmenetes 48 orsó köt össze. A leírt kapcsolat egyrészt biztosítja a párhuzamos helyzetet elfordulás köziben, másrészt pedig mint ellensúly is működik és tartja a karokat a 29 lemezek belső éle által létesített forgásponthoz képest. A 3. és 6. ábra iszerint a 24 karok külső vége lefelé van hajlítva és így ezek a végződések a függőleges síkban 49 fogantyúkat képeznek, amelyek megkönnyítik a karok tengelyirányú elmozdítását. Ilyen módon lehet a karokhoz tartozó 23 egyenes darabot az üvegszalag szomszédos éléhez képest a kívánt helyzetbe könnyen beállítani. Kísérleteink szerint az üvegszalag lb, le vagy ld deformálható részeire kifejtett terhelés, amelyet a megolvadt fém felületén keletkező erők a szalagra keresztirányban mint irányító erőt fejtenek ki, módosítható az említett 23 kapcsolódarab segítségével aszerint, hogy ezt a részt miképp állítjuk be ' az üvegszalag egyik vagy mindkét széléhez képest. Ezekkel az erőkkel lehet az üveget mozgása közben a fürdőben vezetni és a kívánt pályán tartani. A fürdőn levő üvegszalag tehát pontosan irányítható. A 2. ábra a vezérlő elemeket kettesével mutatja, vagyis az üvegszalag mindkét oldalán" vannak ilyen elemek, éspedig egymással szemben, mégis lehet ezeket a részeket egymáshoz képest eltolva is elhelyezni, de ez az eltolás csak bizonyos mértékű lehet: ugyanis fontos, hogy a vezérlő elem az üvegszalag egyik széle mellett olyan irányító erőket fejtsen ki. amelyek a fürdő közepétől az említett elem közelében levő fal felé irányulnak. Ez más szóval azt jelenti, hogy az elem által létesített vagy gyorsított áramlat az üvegszalagot az említett fal felé irányítsa. Ezt az egyik oldalon létesített irányítást együtt alkalmazhatjuk olyan vezérlőelem hatásával, amely a szalag másik oldalán minimális értékre csökkenti a másik fal felé irányító konvekciós áramlat hatását. A vezérlőelem közbenső 23 részének helyzete az üvegszalaghoz képest aszimmetrikus is lehet és ez a helyzet a tartályon kívüli hőmérsékieü viszonyoktól is függ. Az üvegszalag egyik szélénél alkalmazhatunk két vezérlőelemet meghatározott távolságban oly módon, hogy a 23 egyenes részek teljes együttes hossza kb. ugyanannyi, mint az üvegszalag szembenlevő oldalán a vezérlőelem megfelelő részének hossza. A találmány érteimében az irányítható üvegszalag mindkét oldalán meghatározott helyeken levő irányító vagy vezérlőelemek olyan módon kerülnek alkalmazásra, hogy az elemek mentén a vezérlés a lehető legjobb és tág határok között változtatható legyen. A vezérlésre vagy irányításra természetesen az üvegszalag lágy részeinél van szükség, ahol az üveganyag a vezetés vagy irányítás nélkül eltorzulhatna. A találmány szerinti vezérlőelemek előnyösen rozsdamentes acélból álló csövekből készülnek, de természetesen más anyag, pl. nagy Si02 -tartalrnú üveg is alkalmazható a csövek készítésére. A fentiekben leírt kiivteli alak csak mint példa szerepel és többféleképpen módosítható, így pl. az említett, hideg vízzel működő hűtés helyett a fürdő egyes helyein a kívánt hőmérsékletet gáznemű közeggel is lehet beállítani. Az 1. ábrán az 50 és 51 részek hőkicserélő elemek vagy készülékek, amelyekkel a fürdőben a kívánt hőmérséklet esést és a fürdő feletti térben a megfelelő hőmérsékletet be lehet állítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás üveg gyártására alkalmas anyagból szalag alakú testek készítésére oly módon, hogy az anyag ebben az alakban a szalaghoz képest vegyileg közömbös fürdővel érintkezik, emellett pedig a fürdő felszínének szélessége nagyobb mint a szalag szélessége, azzal jellemezve, hogy ennek a fürdőnek a felszínén irányító erőket fejtünk ki, legalább azokon a helyeken, ahol a szalag deformálható, mely erők a szalag kívánt pályájához képest keresztirányban hatnak, miközben a szalag a fürdőn előrehalad. 2. Az 1, igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, tűzben kikészített minőségű és ennek megfelelően fényes szalag készítésére, melynél az anyag megolvadt fém fürdőjén halad át, azzal jellemezve, hogy a fürdő felett védőatmoszférát tartunk fenn. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melynek jellemzője, hogy az irányító erőket a fürdő hőmérsékletének helyenkénti módosításával, előnyösen a szalag egyik széle melletti módosításával létesítjük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melynek jellemzője, hogy a fürdő hőmérsékletének helyenkénti szabályozásával a szalagnak legalább egyik széle mentén konvekciós áramlatokat létesítünk. 5. A 3.. vagy 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a fürdő hőmérsékletét a hőkicserélés mélységének változtatásával módosítjuk, a szalag legalább egyik széle mentén. 6. A 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melynek jellemzője, hogy a fürdő hőmérsékletéi a hőkieserélőnek a szalag
