149632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás síküveg gyártására
2 149.632 ködő irányító erők létesülnek. A fürdő hőfokát előnyösen a szalag deformálható részének széle mellett vagy mindkét szélénél befolyásoljuk. A találmányhoz, tartozik még az a művelet is, hogy az olvadt vivőanyagból álló fürdő hőmérsékletét előre meghatározott módon emeljük vagy süllyesztjük az üvegszalag legalább egyik széle mellett oly módon, hogy a keletkező konvekciós áramlatok a fürdő belsejében az üvegszalag szándékolt pályái ára keresztirányban mozognak. Emellett a hőmérséklet változtatása oly módon történik, hogy a keletkező irányító erők a fürdő felszínén kellően irányítják az üvegiszalagot és annak szándékolt útjára keresztben hatnak, miközben a szalag a fürdő felszínén mozog. A fürdő hőfokának változtatására a hő-kicserélés mélységét lehet módosítani az üvegszalag legalább egyik szélének közelében. Más lehetőség az, hogy a találmány megvalósításánál a hőkicserélőnek a szalag szélétől való távolságát változtatjuk a kívánt módon vagy megtehetjük azt is, hogy a hőkiaserélőben a kívánt hatásnak megfelelő közeget áramoltatunk. Ez is előnyösen a szalag széle mellett történik és a hőbeveze+ést vagy elvezetést változtatja a közeg megfelelő áramoltatásával, vagy annak a kívánt hőmérsékleten tartásával, vagy mindkét módszerrel. A találmányhoz tartozik még a termék is, vagyis az a síküveg, amit a leírt módon állítottunk elő. A találmány példaképpen választott kivilelű alakját a rajzokkal kapcsolatosan ismertetjük, amelyekein: az 1. ábra síküvegnek szalag alakjában való készítésére alkalmas berendezés közepén át vett hosszmetszet; a berendezés megolvasztott fémet tartalmaz mint vivőanyagot egy tartályban, amelyhez tetőszerkezet is tartozik a tartály alsó része felett és ez a tetőszerkezet a fürdő felett védő atmoszférát tart fenn, a 2. ábra a tartály felülnézete, amelyen a vezérlő vagy ellenőrző szerkezeti részek világosan láthatók, a 3. ábra egy részlet oldalnézete, lényegesen nagyobb léptókben, mint az 1. és 2. ábra; ez az ábra a 4. ábra III—III vonala szerint vett metszet, amelyen a vezérlő elemek függőleges és vízszintes beállítására való tartóeszközök láthatók, a 4. ábra elöLnézet és részben metszet az 5. ábra IV—IV vonala szerint, az 5. ábra a 3. és; 4. ábrához tartozó felülnézet és a 6. ábra távlati feltüntetésben mutat egy részletet, éspedig a 3. ábrán is feltüntetett vezérlő eszközt, valamivel kisebb léptékben. A rajz valamennyi ábráján ugyanaz a szám ugyanazt az alkatrészt jelöli. Az; 1. és 2. ábra szerint az 1 üvegszalag mozgatására magábanvéve ismeretes eszközök láthatók, amelyekhez a 2 előmelegítő kemence és a 3, 4 továbbító (alakító) görgők tartoznak. Az üveg szalag alakban hagyja el ezeket a görgőket és azután az olvadt fémből álló '5 fürdőin halad előre, amely a kellő hosszúságú tartályban van. A fürdő hőmérséklete magas ugyan, de fajsúlya, mégis elegendő ahhoz, hogy az említett görgőkből jövő üveg la rétege ezen a fürdőn ússzon. A tartály szerkezethez tartozik a 6 fenék, a 7 és 8 végfalak, valamint a. 9 oldalfalak, amelyek között van az olvadt fém. A tartály felett van a részekre vagy szakaszokra osztott tetőszerkezet, melynek egyes részeit a rajzon 10-zel jelöltük. A tető és a fürdő között köztér marad szabadon, »melyben védő gáz van. A tetőszerkezet végénél és az. egyes tető-részek között gátak vannak, amelyeket mint közfalakat használunk és amelyek a fürdő fölötti teret részekre osztják. A közfalakat a rajzon 11—15 számokkal jelöltük. A közifalak előnye, hogy megkönnyítik a fürdő hossza mentén mindenütt a kívánt hőmérséklet fenntartását. A védőgázt csővezetéken át juttatjuk a fürdő fölé és ez a gáz a 16 nyílásokon vagy csöveken áramlik be; ez utóbbiakhoz tartoznak a 18 elosztó vezetékek és a 17 csőidomok, amelyek egy megfelelő és a rajzon fel nem tüntetett fővezetékkel vagy forrással kapcsolódnak a gáz bevezetése végett. Ez a gáz olyan természetű, hogy vegyileg semleges, ill. nem lép reakcióba a fürdő anyagával és így nem keletkezhetnek olyan szennyeződések, pl. oxidok vagy szulfidok, amelyek az üvegre hátrányosak. A gázt az említett vezetékeken át nem oxidáló atmoszféra létesítésére juttathatjuk a fürdő fölé az esetben, ha az oxidálásra hajlamos fémből, pl. ónból vagy annak ötvözeteiből áll. Az ón alkalmas arra, hogy az üveget úsztassa. Alkalmazhatunk még a fürdő és a tető között nyomáskiegyenlítő kamrát és megfelelő eszközöket annak meggátMsára, hogy a külső levegő a fürdő fölötti térbe hatolhasson. Mikor az 1 üveganyag elhagyja a 3 és a 4 görgőt, a képlékeny la réteget alkotja, amely egyre folyékonyabbá válik és olvadt állapotban szétterül a fürdőn. Ezt a szétterülést semmi sem gátolja, annyival is inkább, mert a fürdő hőmérséklete viszonylag magas, klb. ÍO'O'O—11O0 C°. Ez a hőmérséklet a 11 és 12 közfalak között van és mivel a fürdő szélessége nagyobb, mint az üvegszalag legnagyobb szélessége, a fürdőn úszó 1b test keletkezik, amely teljesen folyékony, tehát olvadt üvegből áll. Ez utóbbi vastagságra állandó, mert a bevezetett üveganyag a kívánt sebességgel állandóan mozog előre a fürdőben. A 12 köztfalnál a hőmérséklet kb. 1000 C° és a teljesen folyékony üvegszalag az lb úszótestből keletkező le szalagot létesíti. Ez utóbbi szalag természetesen szintén fokozatosan halad előre és a mozgás folyamán, tekintettel arra, hogy az anyag folyadékban lassan halad, súrlódás gyakorlatilag véve nincs. A 12 és 13 közfalak között az üveget kb. 825 C°-ra hűtjük le és így az ld szalagrész szilárdulni kezd,, de még képlékeny és így alakítható, tehát a kívánt egyenes széle létrehozható. A 13 és 14 közfalak között az üveget már fokozatosan 650 C°-ra hűtjük le és így az le szalagrész eléggé merev, viszkozitása kb. 107 poise. A szalag elhalad a 14 közfal alatt és így közeledik a kilépés helyéhez. A fürdőt elhagyva az üveg lágyító kemencébe kerül a 19 és 20 továbbító görgők hatása alatt, amelyek az üveg felszínén hátrányois nyomokat nem hagynak. A 2. ábrán látható 21 helyeknél a megolvadt
