149631. lajstromszámú szabadalom • Hegesztőhuzal CO2 védőgázas ívhegesztéshez
Megjelent: 1962. iűlius 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#r Ni-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.831. SZÁM 49. h. 34-—37. OSZTÁLY — Pl—172. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI SZABADALOM Hegesztőhuzal CO2 védőgázas ívhegesztéshez Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, Győr Feltalálók: Dr. Giílemot László egyetemi tanár, Budapest, Konkoly Tibor adjunktus, Budapest, Megyeri Béla gépésztechnikus, Győr A bejelentés napja: 1960. július 25. A széndioxid védőgázas ívhegesztő technológia csaik az utolsó néhány érvben fejlődött ki. A széndioxid mint védőgáz lényegesen olcsóbb, mint bánmely más védőgáz, azonban az a hátránya, hogy az ívben lefolyó folyamatok révén az Öm~ ledéket esetleg oxidálja. Ennek kiküszöbölésére külföldön a huzalokat dezioxidálószerekkel ötvözik, éspedig elsősorban sziliciumimial. A szilicíumötvözés egyben a fröeskölés elkerülésére is szolgál, tekintettel arra, hogy az elektróda C-tartalima az oxigénnel reagálva szénmonoxidot, illetve széndioxidot képez, mely gázok az ív hőfokán kiterjedve a folyékony fürdőt, illetve a fómcseppeket széjjelförcskölik. A fürdő dexoxidálását és a fröoskölést az ismert hegesztőhuzalok sziiiciumötvözéssel szüntetik meg. A ma szokványos huzialösszetétel a következő: C = 0,08—0,12%, Si = 0,8—1,0%, Mn = 1,0—1,4%. P = max. 0,03%, S = max. 0,03%. Ezekkel a huzalokkal ma már a közönséges szénacélok —- széndioxidos ívhegesztéssel — hegeszthetők, de szükséges az ömledék 'minőségét az alapanyag minőségének elérésére, illetve túllépésére javítani, továbbá a szilárdságot, az ütőmunkát és a kontrakciós munkát pedig növelni. Az ömledék szilárdsági adatai a következők: szakítószilárdság, S B = 43—45 kg/mm 2 fajlagos ütőmunka kis Charpy próbatesten 5—7 rnkg/om2 . A széndioxidos ívhegesztés négyszer termelékenyebb átlagosan, mint a kézi ívhegesztés, ezért döntő probléma olyan hegesztőhuzalok előállítása, melyekkel a ma ismert kézi ívhegesztő elektródák ömiedékének minősége elérhető és amelyek alkalmasak 'a nagyabb szilárdságú és alacsonyan ötvözött acélok hegesztéséhez is. Korábbi kutatásaink alapján az anyag (minősítésére új mérőszámot vezettünk be, a kontrákéi ós munka formájában. A kontrakciós (munka a törésig szükséges összes ' munka az anyag' térfogategységéire vonatkoztatva. A hegesztésre alkalmazott jelenlegi alapanyagok kontrakciós munkája 50—80 mkg/cm3 között van. Annak érdekében, hogy az elektróda öinledéke az alapanyaggal azonos vagy annál jobb sajátságokat mutasson, szükséges, hogy az elektróda ömiedékének sziilárdsága és kontrakciós munkája legalább egyenlő, de inkább nagyobb legyen, mint az alapanyag szilárdságé, illetve kontrakciós munkája. A kontrakciós munkával foglalkozó kutatásaink során megállapítottuk, hogy a kontrakciós munka jelentősen nő akkor, ha a diszloikáctókat blokkoló kis átmérőjű atomok az acél esetében a C, O, N, stabil vegyületeik formájában, vannak lekötve és abban az esetiben is, ha az alapanyaggal szilárd oldatot alkotó ötvözőelemet adagolunk. A C, O, N stabil vegyület formájában való megkötésére elsősorban a titán és -a vanadium alkalmas. Szilárd oldatot alkotó ötvöző elemként pedig 'mangán, nikkel és króm adagolható, az utóbbi akikor, ha az ötvözet széntartaiimia a krómnál erősebb karbidképzakkel. mint a Ti és V már meg van kötve. Ezen elv felhasználásával fejlesztettük ki az igénypontokban védett huzalainkat. Az összetételre és a szilárdsági adatokra az alábbi két példát közöljük:
