149615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új p-aminofenoxialkánok előállítására
149.615 7 lelő egy- vagy többféle vegyületet (beleértve e vegyületek sóit és — primer aminők esetében — formaldehid-biszulfit-vegyületeit is) tartalmaznak, valamely szilárd vagy folyékony gyógyszerészeti vivőanyaggal kombináltan. A találmány [szerinti eljárás keretében elsősorban orális és parenterális beadásra szolgáló készítmények kerülnek előállításra. A jelen találmány szerint előállított gyógyszerkészítmények a klinikai gyakorlatban általában orális úton kerülhetnek beadásra; erre a célra előnyösen tabletták, kapszulák vagy szusz-* penziók alakjában elkészített készítmények alkalmazhatók. Az orális beadásra alkalmas szilárd készítmények körébe a tablettákon kívül még a pirulák, diszpergálható porok és szemcsézett készítmények tartoznak. E szilárd készítmények előállítása oly módon történhet, hogy a találmány szerinti eljárással előállított egy- vagy többféle vegyületet (ill. ezek sóit) egy- vagy többféle hígítószerrel mint pl. kalciumkarbonáttal, burgonyakeményítővel, alginsavval vagy tejcukorral keverünk össze. Az ilyen készítmények a közömbös hígítószereken kívül egyéb szokásos adalékokat, mint kenőanyagokat, pl. magnéziumsztearátot is tartalmazhatnak. Az orális alkalmazásra szánt folyékony készítmények gyógyszerészeti szempontból elfogadható közömbös hígítószerekkel, mint pl. vízzel vagy parafinolajjal készített emulziók, szuszpenziók, oldatok, szirupok vagy elixírek lehetnek. Ezek a készítmények is tartalmazhatnak a közömbös hígítószereken kívül egyéb szokásos adalékokat, mint pl. nedvesítő- és szuszpendálószereket, édesítő és illatosító adalékokat is. Az orális alkalmazásra szánt készítmények kiszerelhetők kapszulák alakjában is; ezeket valamely felszívódásra képes anyagból, pl. zselatinból készíthetjük. A kapszulák egy- vagy többféle hatóanyagot tartalmazhatnak, hígítóiszerek és egyéb adalékok hozzáadásával vagy anélkül. A parenterális alkalmazásra alkalmas készítmények steril vizes vagy nem-vizes oldatok, szuszpenziók vagy emulziók lehetnek. Nemvizes oldószerek vagy szuszpendáló-közegek pl. a követke^ zők lehetnek: propilénglikol, polietilénglikol, növényi olajok, mint olívaolaj, továbbá injekciók céljaira alkalmas szerves észterek, mint pl. etiloleát. Ezek a készítmények is tartalmazhatnak segédanyagokat, mint pl. nedvesítő-, emulgáló és diszpergálószereket stb. A készítmények sterilizálása steril-szűréssel, valamely sterilizálószer hozzáadásával, besugárzással vagy hevítéssel történhet. Készíthetünk parenterális alkalmazás céljaira steril szilárd készítményeket is, amelyek azután közvetlenül a felhasználás előtt oldandók steril vízben vagy más, injekciók' céljaira alkalmas steril közegben. A találmány szerinti eljárással készített gyógyszerkészítmények hatóanyagtartalma az adagolás módjától függően különböző lehet. Egyidejűleg természetesen több egység-adag is beadható. Általában azonban a találmány szerinti készítmények injekciós oldatok esetében legalább 1% hatóanyagtartalommal, míg orális alkalmazás céljaira szolgáló készítmények esetében legalább 5 súlyszázalék, rendszerint azonban 70—75 súlyszázalék hatóanyagtartalommal készíthetők. Az ilyen gyógyszerkészítmények előállítási módját közelebbről az alábbi példa szemlélteti. 15. példa: Az alábbi anyagokból készítünk tablettákat, az alkotórészeket az alább megadott mennyiségi arányban alkalmazva: l-(4-ammo-2-metánszulfonilmetil~ -fenoxi)-oktán 78,40% karboximetilcellulóz-nátrium 0,88% keményítő 14,18% dextrin 5,5 % magnéziumsztearát 0,44% sztearinsav 0,6% Hasonló módon készíthetünk olyan tablettákat is, amelyekben az l~(4-amíno-2~metánszulfonilmetil-fenoxi)-oktán helyett az 1—14. példákban leírt egyéb hatóanyagot, vagy ezek kristályos sóit alkalmazzuk hatóanyagként. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az alábbi (I) általános képletű új p-amirio-fenoxialkán-származékoknak H — e képletben Rj és R2 azonos vagy különböző jelentésűek lehetnek, mégpedig jelenthetnek hidrogénatomot vagy pedig rövidszénláncú alkilvagy hidroxialkil-gyököt, R3 hidroxi-, acetoxi-, rövidszánláncú alkoxi-, rövidszénláncú hidroxialkoxi-gyököt vagy valamely —X—Y csoportot jelent, mely utóbbiban X kénatomot vagy pedig —SO— vagy —S02— csoportot, Y pedig rövid-Sizénláncú alkílgyököt, acilamidofenil-, benzilvagy rövidszénláncú hidroxilalkil-gyököt képvisel, míg Rj alkil-, aralkil- vagy ftálimidoalkil-gyököt jelent — valamint ezek sóinak és — amennyiben oly vegyületekről van szó, amelyek fenti képletében Rt és R„ egyaránt hidrogénatomot jelent — ezek formaldehid-biszulfit-vegyületének az előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely alábbi (II) általános képletű p-nitro-fenoxialkán-származékot