149610. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó pneumatikus berendezésekhez

Megjelent: 1962. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.610. SZÁM 47. g2

. 1-6. O; C)£j líii — KO—1547. ALAPSZÁM Nyomásszabályozó pneumatikus berendez ésekhez Knorr-Bremse G, m. b. IL, München Feltaláló: Falke Erich, mérnök. München A bejelentés napja: 1960. október 25. NSZK elsőbbsége: 1959. november 7. A találmány kézzel beállítható nyomásszabályozó készülék pneumatikus berendezésekhez, mely készülék fogantyújával mechanikai úton, előnyösen csavarmenetes hajtóeszközök útján egy szabályozó rugó előfeszültségét lehet beállítani. Ez a rugó oly dugattyúra nehezedik, amelynek másik oldala szabályozható nyomás hatása alatt áll és kettős szelepet működtet, amely a szabályozott nyomást tartalmazó tér számára a légbevezetést és légkivezetést vezérli. Az ilyen nyomásszabályozók már 'ismeretesek. Az ismert készülékeknél a dugattyút a szelepházzal mereven összekötött henger vezeti, miáltal a dugattyú mozgása közben súrlódás lép fel és így a kézifogantyú használata közben a nyomásszabályozó viszonylag érzéktelen. Ez a körülmény különösen a fogantyú csekély elmozdításánál tehát a szabályozó rugó előfeszültségének kisfokú változtatásánál hátrányos, mert a súrlódás következtében a dugattyú esetleg nem mozdul és így a szabályozó nyomás nem is változik. A leírt hátrány kiküszöbölése végett javasolták már más szerkezetű nyomásszabályozók olyan kialakítását, amelynél a kettős szelep egyik ülése a hajtószerkezet segítségével beállítható és emellett a dugattyút terhelő szabályozó rugó a szelepházra támaszkodik. Ezáltal tényleg sikerül elérni azt, hogy a teljes készülék könnyen megindul, tehát érzékeny, hátrány azonban a szerkezet túl bonyolult volta és az is, hogy nem lehet (úgy mint az előbb említett készüléknél) a fogantyút és a rugó szabályozására való beállító csavart a készülék egyik oldalán jól hozzáférhetően elhelyezni. A találmány célja oly nyomásszabályozó szerkesztése, amely a bevezetésben említett szerkezét alapelveinek fenntartása mellett egyszerű kivitellel teszi lehetővé a fogantyú és ' a beállítócsavar könnyen hozzáférhető elhelyezését és a megindulás érzékenységét. Ezt a feladatot a találmány úgy oldja meg, hogy a hajtószerkezet a szabályozó rugó előfeszültségének beállításával egyidejűleg a dugattyúhoz tartozó és hosszirányban eltolható henger helyzetét is beállítja. A rajz a találmány példaképpeni kivitelét vázlatos metszetben szemlélteti. Az 1 szelepházban van a forgatható, de tengelyirányban el nem tolható rövid 3 csőtengely, amelynek külső szabad végén az 5 fogantyú van megerősítve. A 3 tengely másik vége az/i ház belsejében a 7 görbe tárcsát tartja, amelyhez egy további 7 görbe tárcsa szorul olyképp, hogy ez a két tárcsa egymáshoz viszonyított elfordulásánál a tengelyirányú hosszt változtató csavarmenetes hajtóegységet alkot. A 9 görbe tárcsa 13 rugóházzal kapcsolódik, amely edényszerű kivitellel készül és nyitott végénél kiszélesedve a 11 hengert alkotja. Ez a henger a 15 ütközők segítségével a 17 vezetőcsavarra támaszkodva elfordulás ellen biztosított helyzetben van, de tengelyirányban eltolódhat. A 11 hengerben 19 dugattyú van, amely rajta áthatoló és alsó végénél 21 szelepülést alkotó 23 szelepcsővel kapcsolódik. Ez a szelepcső a 24 tárcsával tömített és a szelepházba csavart 25 betétben van vezetve, amelynek 27 vezető toldata a 11 hengert lezáró, gyűrű alakú 29 fenékrészen levő 31 tömítőgyűrűhöz is szorul. A 23 szelepcső felső vége 33 kúpot alkot, amelyen a 35 szabályozó rugóhoz tartozó 37 tányér fekszik fel. A 85 szabályozó rugó másik vége a 39 rugótányéron át a 41 beállító csavarra támaszkodik, amely a 13 rugóházzal kapcsolt és egyik oldalán felhasított 43 szorítóanyába van becsavarva. Emellett ez a 41 icsavar a 3 tengelyben