149607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spirociklusos poliketonok előállítására

fi 149.607 6. Példa: 24,5 g 2-karbometoxi-4,6-dimetoxi-7-klór-kumarán-3-on-t melegen feloldunk 1,8 1 metanolban. Szobahőmérsékletre hűtés után 7 ml 35%-os benzil-trimetil-ammónium-hidroxid oldatot és 11 ml metil-vinil-ketont adunk hozzá és az oldatot 20 óra hosszat hagyjuk állni szobahőmérsékleten. Ezután vákuumban lepároljuk az oldószert és a maradékot benzol és híg sósav fázisok között osztjuk 'meg. A benzolos oldatot híg nátriumhidroxiddai kirázzuk, semlegesre mossuk és bepároljuk. A maradékot metanolból kristályosítjuk át. 18 g 2-karbometoxi-2-(3'-oxo-n-butil)-4,6-dimetoxi-7-klór-kumarán-3-on-t kapunk, op.-ja 138—139". Az U. V. spektrumnak finomszeszben 237, 291 és 325 m/i-nál van maximuma (<? =13 400, 21800 és 5300). A gyűrűzáráshoz a szubsztituciós termékből 10 g-ot feloldunk melegen 500 ml abs. metanolban. Ezután szobahőmérsékleten 53 ml metanolos 1 n nátriummetilát oldattal elegyítjük és 18 óra hoszszat állni hagyjuk. A további feldolgozás az 1. példában leírtak szerint történik. így egy nyers terméket kapunk, amelyből metanolból átkristályosítva nyerünk 1,3 g 4v

6-dimetoxi-7-klór-grizán-3,2', 4'-trion-t, op.-ja 240—241° (bomlik). Az U. V. spektrumnak finomszeszben 233, 288 és 324 iratnál van maximuma (s =17 500, 30 500 és 5500). Alkoholos 0,01 n nátriumhidroxidban az U. V. spektrumnak 232, 288 és 324 m^-nál van maximuma (« = 16100, 47 000 és 6100). 1,2 g 4,6-dimetoxi~7*-klór-grizán-3,2',4'-trion-t •230 ml abs. metanolban feloldunk és feleslegben éteres diazometán oldattal elegyítünk. A nitrogén felszabadulás megszűnése után vákuumban bepároljuk az oldatot. A maradék csak részben oldódik kb. 20—30 ml benzolban. Az oldhatatlan részt leszűrjük és metanolból átkristályosítjuk. 0,3 g 4>,6,2'-trimetoxi-7-klór-griz-2'-en-3,4'-dion-t kapunk, op.-ja 228—229°. Finomszeszben az U. V. spektrumnak 236, 252 és 290 és 324 m/i-nál van maximuma (« = 26 400, 17 400, 23 800 és 5600). A benzolban oldódó részt alumínium oxidon (I. aktivitású) kromatograf áljuk. Így benzollal a 4,6,4'-trimetoxi-7-klór-griz-3'-en-3,2'-dion eluálódik. Ezt etilacetátból kristályosítjuk át. Kitermelés: 0,2 g; op. 207—208°. Az U. V. spektrumnak finomszeszben 233, 260, 289 és 324 m^-nál van maximuma (* = 20 800, 20 400, 21 700 és 5500). A kiindulási terméknek használt 2-karbometoxi-4,6-dimetoxi-7-klór-kumaran-3-on-t a következő módon lehet előállítani: 10 g 3-klór-4v6-dimetoxi-salicilsavat (J. Chem. Soc. 1952. 3975. szerint előállítva) feloldunk 200 ml dimetilformamidban, majd 5,0 g nátriumkarbonáttal és 5,5 ml dimetilszulfáttal keverjük 14 óra hosszat 60°-on. Ezután vákuumban lepároljuk az oldószert és a maradékot vízzel elegyítjük. 7,5 g kristályos anyag marad oldatlan, op.-ja 179—181°, ezt leszűrjük. Metanolból átkristályosítva tiszta 3-klór-4,6-dimetoxi-salicilsav-metilésztert kapunk, amelynek op.-ja 185— 186°. Az észterezést az alábbiak szerint is elvégezhetjük: 10 g 3-klór-4,6-dimetoxi-salicilsavat melegen oldunk 100 ml dimetilformamidban. 80 ml metanolt adunk hozzá és 50° hőmérsékletre állítjuk be,. 10 g di-(ciklohexil)-karbodiimid hozzáadására a hőmérséklet kb. 60°-ra emelkedik és azonnal kikristályosodik a di-(ciklohexiI)-karbamid és 3--klór-4,6-dimetoxi-szaiicilsav-metilészterének keveréke. Szobahőmérsékleten még 4 óra hosszat; keverjük, 0°-ra hűtjük és a csapadékot leszűrjük. Ebből kapjuk meg az észtert úgy, hogy jéghideg' nátriumhidroxid oldatban feloldjuk és savval kicsapjuk, így 10,5 g 3-klór-4,6-dimetoxi-szalicilsavmeíilésztert nyerünk, amelynek op.-ja 185—186°,. 100 g 3-klór-4,6-dirnetoxi-szalicilsav-metilésztert: 1250 ml dimetilformamidban melegen feloldunk: és 47,5 ml brómecetsav-metilészterrel, valamint 75 g vízmentes káliumkarbonáttal 22 óra hosszat 60"-on melegítünk. A szervetlen sókat leszűrjük: és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékot benzollal felvesszük és nátriumhidroxid oldattal, majd rögtön utána vízzel mossuk. A benzol lepárlása után a maradékot izopropiléterből kristályosítjuk át. így 110—120 g 2-(karbometoxi-metoxi)-3-kl6r-4,6-dimetoxi-benzoesav-metilésztert kapunk, op.-ja 80—81°. 15,2 g nátriumot teszünk 400 ml toluolba és az: egészet 100—105°-ra melegítjük. Ezen a hőmérsékleten erős keverés közben 1 ml abs. metanolt csepegtetünk hozzá, majd 150 g 2-(karbometoxi-metoxi)-3-klór-4,6-dimetoxi-benzoesav-metilésztert 400 ml toluolban oldva és 100°-on még 4 óra hoszszat keverjük? A csapadékot leszűrjük és híg sósav és etilacetát fázisok között osztjuk meg. A. semlegesre mcsott etilacetát oldat bepárlása után a maradékot metanolból kristályosítjuk át. így 88—90 g 2-karbometoxi-4,6-dimetoxi-7-klór-kuma-. rán-3-on-t" kapunk, amelynek op.-ja 146—149°. Azonos módon kapjuk: 5-klór-4,6-dimetoxi-szalicilsavból (J. Chem. Soc. 1952. 3975) először az 5-klór-4,6-dimetoxi-szalicilsav-metilésztert, op. 140°, majd a 2-(karbometoximetoxi)-5-klói

r-4,6-dimetoxi-benzoesav-metilésztert, op.-ja 108°, és ebből kapjuk a 2-karbometoxi-5--klór-4,6-dimetoxi-kumarán-3-on-t, op-ja 141— 142°, a 3,5 diklór-4,6-dimetoxi-szalicilsavból (J. Chem. Soc. 1952. 3975.) először a 3,5-diklór-4,6-dimetoxi-szalicilsav-metilésztert, op. 120°, majd a 2--(karbometoxi-metoxi)-3,5-diklór-4,6-dimetoxi-benzoesav-metilésztert, op.-ja 88—89°, ezután ebből kapjuk a 2-karbometoxi-5,7-diklór-4,6-dimetoxi-kumarán-3-on-t, op.-ja 175—176°. 7. Példa: 12,7 g 2-karbometoxi-4,6-dimetoxi-7-klór-kumarán-3-on-t (a 6. példában megadottak szerint előállítva) feloldunk 850 ml abs. metanolban, ezután hozzáadunk 6,35 ml 35%-os benzil-trimetilammóniumhidroxidot és 6,35 ml propenil-metil-ketont. Ezután mindjárt keverjük az elegyet szobahőmérsékleten 4 óra hosszat. A reakcióelegyből önmagától kikristályosodik a 2-karbometoxi-2-(l'-metil-3'-oxo-n -butil) - 4,6-dimetoxi-7klór- kumarán-3-on két lehetséges stereoizomér racemátja közül az egyik alak. Leszűrés és metanolból átkristályosítás után 7,3 g-ot kapunk az egyik stereoizomér racemátból,