149605. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légtelenítő szelepek befagyásának megakadályozására

Megjelent: 1962. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.605. SZÁM 14, c. OSZTÁLY — HE-353. ALAPSZÁM Berendezés légtelenítő szelepek befagyásának megakadályozására Dr. Heller László egyetemi tanár, Budapest, Forgó László főmérnök, Budapest, Horváth Mihály g. mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. december 31. Ismeretesek ún. légkondenzációs berendezések, amelyeknél a turbinából kilépő fáradtgőz lecsapása keverőkondenzátorban történik és a keverőkondenzátorban ily módon felmelegedett vizet a szabadban elhelyezett hőcserélő-berendezésekben hűtik vissza. Ilyen légkondenzációs berendezéseknél szükséges, hogy a téli időjárás során a hőcserélő-berendezés egyes részeit időnként kiiktassák, illetve bekapcsolják. A kiiktatás során a hőcserélő-berendezésben levő vizet le kell engedni és így gondoskodni kell arról, hogy a hőcserélő-berendezésbe levegő juthasson, ugyanis a víz csak így tud abból lefolyni. Továbbá szükséges, hogy a feltöltés során, a tökéletes légtelenítés céljából a víz a levegőt maga előtt kiszorítva jusson a hőcserélőkbe. Ezeknek a feladatoknak végrehajtására a hőcserélő berendezések tetején úszós légtelenítőszelepek nyernek elhelyezést. Ezen légtelenítőszelepek úgy működnek, hogy bennük egy úszó van elhelyezve, amely a vízszint csökkenése esetén kinyitja a légtelenítőszelepet, míg a vízszintnek a megfelelő szintre való emelkedése esetén a légtelenítőszelepet elzárja. A légkondenzációs berendezések üzembiztonsága szempontjából rendkívül jelentős a légtelenítőszelepnek kifogástalan működése, különösen a téli időszakban, amikor a berendezés gyors leürítése igen nagy (fontosságú. Így tehát, ha a légtelenítőszelep a téli időszakban valamely leürítés esetén nem működik kifogástalanul, azaz nem ereszti be elég gyorsan a szükséges levegőmennyiséget, hogy a víz a kívánt sebességgel lefolyjon, a nagy értékű hőcserélő-berendezés befagy és tönkremegy, és kicseréléséig korlátozza az erőmű kapacitását. A légtelenítőszelepeknek téli üzemképtelenségét általában azok befagyása okozza. Nevezetesen a szelep és a szelepülés közé jutott víz a külső atmoszférikus levegővel érintkezve befagy és az úszógolyó súlya által létesített erőhatás nem elegendő, hogy az összefagyott szelep a szelepüléstől elváljék. Ezért a légkondenzációs berendezéseknél használt légtelenítőszelepek kialakításánál a fagymentesség biztosítására különböző intézkedéseket tesznek. Ilyenek, hogy az egész légtelenítőszelepet a hőcserélő-berendezés belső részébe építik meg és így az állandóan, a hőpserélő-berendezésben keringő vízzel érintkezve, nehezebben fagy be, másrészt biztosítják a megfelelően méretezett, kiváló hővezető tulajdonságokkal rendelkező bordázatok és felöntések segítségével, hogy a szelep és szelepülés lehetőleg szoros fémes összeköttetésbe kerüljön a hőcserélő-berendezés melegvízzel érintkező fém részeivel. Mindezek az intézkedések sem nyújtanak azonban kielégítő biztonságot és ezért ezeken az intézkedéseken túlmenően, a jelen bejelentésben egy új megoldást ismertetünk, amelynek célja az eddig alkalmazottaktól eltérő módon való védelme a légtelenítő szelepek befagyása ellen. Nevezetesen a légtelenítő szelep levegő kibocsátó nyílása elé egy, a levegő kivezető nyílással azonos átmérőjű csőből készült, kb. 90°-os. ívhajlattal rendelkező könyökcsövet helyezünk, amely könyökcső egyik végével légtömören a légtelenítőszelep ,levegő kibocsátó; nyílásához, másik végével lefelé fordítva a szabadba csatlakozik. Ennek a könyökcsőnek a szerepe az, hogy a légtelenítőszelep fém részei által felmelegített levegőt nem engedi lefelé áramlani és ily módon biztosítja, hogy az egyszer felmelegített levegő mindig a légtelenítőszéleppel marad érintkezésben. A könyökcsőben levő levegő ugyanis mindig melegebb és így könnyebb is, mint az azt körülvevő atmoszférikus levegő, tehát azt a külső hideg levegő mindig benntartja a könyökcsőben. A könyökcsőnek tehát olyan alakúnak kell lenni, hogy annak a külső levegővel érintkező peremének legmagasabban fekj/ő pontja is alacsonyabban legyen, mint a szelep levegőkibocsátó nyílásának legmélyebben fekvő pontja, ily módon biztosítva van, hogy a teljes szélep-keresztmstszeteí mindig meleg légpárna borítja. A fentiek szerint alkalmazott könyökcső természetesen megakadályozza azt is, hogy szélfúvás