149601. lajstromszámú szabadalom • Többfokozatú hidraulikus sebességváltó hajtómű, különösen mozdonyokhoz

149.601 7 fékezőhatás egyébként állandósítható is, ha a for­gással szembeható nyomatékváltót állandóan tölt­ve tartjuk és az erőgépet üresjáratra állítjuk. Nyilvánvaló, hogy az ilyen lehetőségnek különö­sen járműhajtások esetén van jelentősége, mert a súrlódásos fékezésnek hidraulikus fékezéssel va­ló helyettesítése a fékberendezés élettartamát nagyságrendekkel növeli meg. A 4. ábra szerinti kivitel azonban mind a kezelés egyszerűségének, mind az irányváltás gyorsaságának szempontjá­ból is jelentős ott, ahol irányváltásra gyakran van szükség, például tolatómozdonyok esetén. Irány­váltás ugyanis nemcsak állóhelyzetben történhet. A találmány szerinti hajtóműben alkalmazott tengelykapcsolók elvben bármilyen rendszerűek lehetnek. Föltétel mindössze, hogy beiktatásuk után az egymáshoz csatlakoztatott gépelemek kö­zött merev kapcsolatot létesítsenek. Célszerű lehet például súrlódótárcsával szinkronizáló evolvens külső- és belső fogazású, körmös tengelykapcsoló alkalmazása. Az összetartozó hatásfok és fordulatszámmódo­sítás kívánt értékei szerint a nyomatékváltók töl­tését és ürítését önműködő vezérlőberendezés irányíthatja, amely egyúttal az egyéb kapcsolási műveletek foganatosítására is alkalmazható, amint ez önmagában ismeretes. Különösen járműhajtá­sok esetén célszerű, ha az erőgép, például Diesel­motor teljesítménye regulátorrendszerrel 5—6 kü­lönféle fordulatszámra szabályozható. A hidrauli­kus sebességi fokozatokban ez teljesítményíokoza­toknak a mechanikus sebességi fokozatokban meg­határozott sebességeknek felelnek meg, úgyhogy egyrészt hidraulikus sebességi fokozatokban a gyorsítás mértéke változtathatóvá válik, másrészt mechanikus sebességi fokozatokban a hajtómű sebességtartórendszerként működhetik. Utóbbi esetben a regulátor az erőgép teljesítményét foko­zat nélkül 0 és 100 százalék Között változtathatja, miközben a jármű a beállított sebességet fönn­tartja. Nyilvánvaló, hogy ennek különösen a vas­úti üzemben igen nagy jelentősége van, mert az előírt sebesség betartásával biztosíthatja a menet­rend betartását. Az erőgépnek fordulatszámokra való beállítása továbbá vezérlési szempontból leegyszerűsíti a hidraulikus üzemről mechanikus üzemre való át­állást. Az erőgép egy-egy fordulatszáma a mecha­nikus üzem egy-egy sebességével van társítva, amelyet a tengelykapcsoló két falának szinkron futása határoz meg. A jármű sebességének függ­vényében vezérelt érzékelő elem csak akkor ik­tatja be a tengelykapcsolót, amikor ennek kap­csoló felei szinkron futnak. A tengelykapcsoló tehát terhelés nélkül kapcsolható. Egyébként célszerű, ha a vezérlés esetleges pon­tatlanságaiból származó viszonylagos fordulatszám­különbségek kiküszöbölése végett valamennyi ten­gelykapcsolót kis teljesítményre méretezett szink­ronizáló szervvel, például lamellás vagy elektro­mágneses tengelykapcsolóval látjuk el, amely ké­pes a kis fordulatszámkülönbséggel forgó terhe­letlen tömegeket közös, azonos fordulatszámra hozni, hogy pl. a körmös kapcsolók dinamikus ütéseknek ne legyeneek kitéve. Szabadalmi igénypontok: 1. Többfokozatú hidraulikus sebességváltó haj­tómű, amelynek behajtó tengelye, kihajtó tenge­lye, a behajtó tengely és a kihajtó tengely közé iktatott, szivattyút és turbinát tartalmazó legalább két hidrodinamikus egysége, valamint a hidrodi­namikus egységek turbinái és a kihajtó tengely közé iktatott legalább egy-egy fogaskerékpárja van, a fogaskerékpárok egy-egy fogaskereke old­ható tengelykapcsolók útján saját tengelyével van összekötve, a hidrodinamikus egységek szivattyúi­nak tengelye pedig a behajtó tengellyel van mere­ven kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy legalább négy hidraulikus sebességi fokozat létesítése végett a fogaskerékpárok (34, 38; 35, 39) hajtófogaskere­kei (34, 35) közé iktatott további oldható tengely­kapcsolója (33, 52) van. 2. Az 1. igénypont szerinti hajtómű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hidrodinamikus egységeinek számánál nagyobb számú hidrauli­kus sebességi fokozat létesítése végett a hidrodi­namikus egységek (19, 20) egymástól különböző munkapontokra vannak tervezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hajtómű ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fogaskerék­pároknak (34, 38; 35, 39) egy-egy turbinakoszorú­val (23, 24) mereven összekötött egy-egy fogas­kereke (34, ,35) a szivattyútengelyen (10), egy-egy másik fogaskereke (38, 39) a kihajtó tengelyen (11) szabadonfutóan van ágyazva, a fogaskerék­párok egy-egy fogaskerekét saját tengelyével ösz­szekötő oldható tengelykapcsolók (53, 54) pedig a kihajtótengelyen (11) szabadonfutóan ágyazott egy-egy fogaskerék (38, 39) és a kihajtó tengely (11) közé vannak iktatva (3. ábra). 4. Az 1. igénypont szerinti hajtómű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fogaskerékpárok (34, 38; 35, 39) hajtófogaskerekei (34, 35) egy-egy előtéttengelyen (31, 32) szabadonfutóan vannak ágyazva, az oldható tengelykapcsolók (33, 36, 37) közül az egyik tengelykapcsoló (33) a két előtét­tengely (31, 32) között, egy-egy további tengely­kapcsoló (36, 37) az előtéttengelyek (31, 32) és a hajtófogaskerekek (34, 35) közül egy-egy közé van iktatva, a hidrodinamikus egységek (19, 20) és az előtéttengelyek (31, 32) között pedig egy-egy to­vábbi fogaskerékpár (25, 26; 27. 28) van, ame­lyeknek egy-egy fogaskereke (25, 27) a hidrodi­namikus egységek (19, 20) egy-egy turibnájával (23, 24), másik fogaskereke (26, 28) -pedig az elő­téttengelyek (31, 32) közül eggyel-eggyel van me­reven összekötve (1. ábra). 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti haj­tómű kiviteli alakja, amelynél a szivattyútengely elé behajtó tengelyként gyorsító előtéttengely van iktatva, azzal jellemezve, hogy a behajtótengely (14) és a kihajtótengeely (11) közé meechanikus sebességi fokozatot létesítő oldható tengelykap­csoló (47) van iktatva (l.;és 2. ábra). 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti hajtómű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik hidrodinamikus egység (19) szi­vattyúját (21) és turbináját (23) mechanikus se-

Next

/
Oldalképek
Tartalom