149593. lajstromszámú szabadalom • Gázkisülési lámpa, főleg fényimpulzusok előállítására

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 NSADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.593. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — DE—352. ALAPSZÁM Gázkisülési lámpa, főleg fényimpulzusok előállítására Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Berlin-Adlershof, NDK Feltalálók: dr. List Günther fizikus, Berlin-Charlottenburg, Buder Werner laboratóriumi technikus, Berlin A bejelentés napja: 1960. március 23. Német Demokratikus Közíársaság-beli elsőbbsége: 1959. november 30. A találmány nemesgáztöltésű gázkisülési lámpa, mely főleg fényimpulzusok előállítására szolgál. A gázkisülési lámpák tudvalevőleg nagy fényáramukkal és jó vezérelhetőségükkel tűnnek ki. Ez főleg azért előnyös, mert így az alkalmazási cél szerint az impulzussorozat frekvenciája, a fényimpulzusok időtartama és az impulzusonként átalakított elektromos energia széles határok között változtatható. Ilyen fényforrások alkalmazhatók példaképpen fényképészeti villanólámpaként, egyszeri fényimpulzusra, ill. különösen fényforrásként sztroboszkópok számára, bármilyen fajta periodikus mozgás vizsgálatához. Ezen kívül alkalmazhatók folyamatos filmtovábbítással történő filmvetítéshez vetítőfényforrásokként és jelzőfényforrásokként (ún. figyelmeztető villanólámpák, kékfény, vagy hasonlók) a rendőrség, tűzoltóság, mentőautók, repülőtéri tűzrendészet, stb. riadókocsijába beépítve. Ilyen gázkisülési lámpákhoz eddig csak szilárd férhelektródás (wolfram, molybdén, vas, réz, alumínium stb.) gázkisülési edényeket alkalmaztak. Ezek hátránya az, hogy a katódnak az erős, lökésszerű áramterhelésnél fellépő ionbombázása a katódanyagot elporlasztja úgy, hogy az a kisülési edény burájának üveg-, illetve kvarcüvegfalain lecsapódik, és hogy a kisülési edényből kilépő fényáram, példaképpen impulzusüzemnél, a növekvő impulzusszámmal csökken. Teljesen használhatatlanok ezek a fényforrások akkor, ha a képződő fémes falbevonat (feketedés) útján keletkező kúszóáramok az elektródákat rövidre zárják. A fentebb megadott ismert lámpák élettartama ezért erősen függ az impulzusként átalakított energiától és nagyteljesítményű lámpáknál néhány Ws/ fényimpulzus energiánál például csak néhányszor 10" villanásra rúg. Ezért e lámpák szerkesztői arra kényszerülnek, hogy elegendő hosszú élettartam eléréséhez a villanásonként! energiát lehetőleg alacsonyan tartfiák. Magától értetődik, hogy kis impulzuasorozat-írekvenciával magasabb teljesítményt lehet elérni, példaképpen körülbelül 10 Ws villanásonként nagyságrendjében. Magasabb frekvenciasorozatnál és nagyobb átalakított elektromos energia (Ws-ban) mellett, az összes eddig ismert gázkisülési lámpák arra hajlamosak, hogy burájuk belső falfelületén fémes lecsapódásokat képezzenek, amint ez nagyterhelésű vetítőizzóknál és wolfram-spirálos fényszóróizzóknál is elég jól ismert. Ismert ezenkívül már az is, hogy a nagyfrekvenciás technika gázkisülési csöveméi például higanygőz-egyenirányítóknál és higanygőzlámpáknál katódanyagként higanyt alkalmaznak. Folyékony higanykatódájú ismeretes higanygőzlámpáknál tudvalevőleg az üzem közben elpárolgó higany gőze az a közeg, melyben a kisülés végbemegy és így, ha e lámpákban történetesen nemesgáz is van, ennek nyomása csak néhány higanymilliméter, mert ez a nemesgáz kizárólag a gyújtás megkönnyítésére való. Ugyancsak már ismeretesek gázkisülési lámpáknál különböző eljárások a fémesen vezető lecsapódások (feketedés) kiküszöbölésére, ill. képződésük megakadályozására, példaképpen mechanikailag vagy kémiailag ható segédanyagoknak a kisülési edénybe történő bevitele által. A találmánynak az a feladata^ hogy olyan nemesgáztöltésű gázkisülési lámpát alakítson ki,