149592. lajstromszámú szabadalom • Törpekohó és ehhez való üzemeljárás

149.592 3 dolgozó és a rajzon föl nem tüntetett berendezésekkel van összekötve. A találmány szerinti törpekohó ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő : A 3, 4, 5 kettős záron át önmagában ismert módon páldául nyers kőszenet és kohósítandó ércet adagolunk a kohóba. Az elegyen ugyancsak önmagában ismert módon átvezetjük a hűtött 23 fúvókon át bevezetett levegőt, amelyet előzőleg esetleg előmelegítettünk és/vagy a 23a csapokon át oxigénben dúsítottunk. Amennyiben a 23a csapokon át földgázt vezetünk be és a 22 csatornából érkező fúvószelet kellően előmelegítjük, a beadagolt földgáz mennyiségét annyira növelhetjük, hogy a metánbomlásból származó szénmonoxid és hidrogén folytán viszonylag lényegesen kevesebb karbont tartalmazó elegyet adagolhatunk. Ugyanekkor a nyersvastermelés viszonylag fokozódik. A kohósító 1 szakaszban önmagában ismert módon végbemegy az érc kohósítása, aminek következtében a nyersvas a 6 medence alsó részén, a salak pedig a nyersvas szintje fölött helyezkedik el. Mihelyt a nyersvasszint eléri a nyersvaslecsapoló 7 nyílás szintjét, a nyersvastúlfolyó része lecsapolódik és a szükség esetén fűthető 7a kiöntőszájon a kiöntőszáj alatt elhelyezkedő 13b kokillára ömlik. Amint ez a kokilla egyre jobban megtelik, megbomlik a 13a kerék egyensúlya és a kerék a 2. ábrán az óramutató járásával ellentétes értelemben forgásnak indul. A 7a kiöntőszáj on át kiömlő nyersvas tehát most a következő 13b kokilla szélét érinti és ezt esetleg kissé megbillenti. Minthogy azonban a kokiilák súlypontjuk fölött vannak ágyazva, a 13a kerék elfordulása közben egyensúlyi helyzetükbe hamarosan visszaállnak. A nyersvassal egymásután megtöltött kokiilák a 12a bemeneten át beáramló hűtőgáz hatása alá kerülnek. E hűtőgáz a kokiilák lehűtése és megdermedése közben fölmelegedve a 12b kimeneten át távozik és melegtartalma például a fúvólevegő előmelegítésére hasznosítható. A hűtés következtében megdermedt nyersvas tuskókat tartalmazó kokiilák a 13a kerék további elfordulása során a 13c ütközőbe ütköznek és elfordulnak, úgy, hogy a megdermedt nyersvastuskók a kokillákból a 13c ütköző folytatását alkotó surrantóra esnek és erről a rajzon látható nyíl irányában az ürítő 12 berendezés fenekére hullnak. Az itt összegyűlendő nyersvas tuskók időnkénti eltávolítása végett mindenekelőtt zárjuk a 12e szelepet és nyitjuk a 12d szelepet. Ezzel biztosítjuk, hogy az ürítő 12 berendezés terében és a 12c tartály terében ugyanaz a nyomás uralkodjék. Ekkor a hidraulikus 14a berendezés útján nyitjuk a 14 szelepet és lehetővé tesszük, hogy a nyersvas tuskók az ürítő 12 berendezésből a 12c tartályba hulljanak át. Ezután a 14 és 12d szelepeiket zárjuk, a 12e szelepet pedig nyitjuk. Ez azt jelenti, hogy a 12c tartályban uralkodó nyomás lefúj, e tartályban tehát a külső légkör nyomása uralkodik. A hidraulikus 15a berendezés útján most nyitjuk a 15 szelepet és ezzel a nyersvas tuskókat •&. 12c tartályból eltávolítjuk. A 12e és 15 szelepek zárása után az ürítés fentiekben leiri művelete megismételhető. Nyilvánvaló, hogy a nyersvas lecsapolása egyrészt a 6 medencének flórenci palackként való kialakítása, másrészt az ürítő 12 berendezés alkalmazása folytán teljesen önműködő és folyamatos. Lényegében ugyanez vonatkozik a salak lecsapolására is. Mihelyt ugyanis .a salak színtje elén a salaklecsapoló 8 nyílást, a fölös salak a lecsapol0 8 nyíláson át a 16 ejektorba ömlik, amelynek legszűkebb kersztmetszetén a 16c vízhűtőből nyomás alatt érkező hideg vízzel érintkezve granulálódik. A granulált salak a granuláló vízzel együtt az ülepítő 16a edénybe ömlik, ahonnan a granulált salak a 16c ajtón át időnként eltávolítható-Az ülepítő 16a edényből a 16b szivattyú hatása alatt a 16b vízhűtőbe jutó fölmelegedett vizet a 16d vízhűtő bemeneténél és kimeneténél föltüntetett nyilak értelmében áramoltatott hűtővízzel hűtjük. Célszerűen két ülepítő edényt használunk amelyeket felváltva töltünk és ürítünk. A kohósító 1 szakaszban a kohósításhoz használt tüzelőanyag elégetéséből származó gázok fölfelé áramolva elérik a kohósító 1 szakasz fölső szintjét, ahol egy részük a 18 csatornán és a 13 csonkon át elvételeződik, amint ezt a rajzon nyíllal érzékeltettük. Az elvételezett gáz fizikai hőjét a rajzon föl nem tüntetett hőértékesítő berendezésben, például a 22 csatornába vezetett fúvólevegő előmelegítésére hasznosíthatjuk. Az el nem vé^ telezett csökkent gázmennyiség a lepárló 2 sza^ kaszba áramlik tovább. Ide való betépése előtt azonban a 17 csatornán át bevezetett légnemű közeggel,, például vízgőzzel keveredik, amint, ezt a metánszintézissel kapcsolatban említettük. A lepárló 2 szakaszban a részben elbomlott vízgőzzel keveredett égési gázok az érccel együtt beadagolt nyerskőszenet lepárlásnak vetik alá, miközben a kőszén-érc elegyet körülbelül 500—600 C° hőmérsékletre hevítik. A lepárlás során keletkező kőszénkátrány a lepárló gázba kerül, amely viszonylag kis mennyiségénél fogva a kőszénkátrányt viszonylag nagy töménységben tartalmazza. A kőszénkátrány tartalmú és szálló portól viszonylag mentes torokgáz a 20 csatornán és a 21 csonkon át a rajzon feltüntetett nyíl értelmében távozik. A kőszénkátrány kinyerése végett a torokgázt kátránytalanító és kondenzáló illetőleg hűtőberendezésekbe vezethetjük, amelyékben a kátrány viszonylag nagy töménysége miatt kondenzálás útján könnyen kinyerhető. A kátránytartalmától .megtisztított torokgázt például gőzfejlesztésre vagy Siemeens—Martin kemencék fűtésére hasznosíthatjuk. Amint a kohósítás előrehalad, az 1, 2 aknában fogyó anyagot pótolnunk kell. Evégből mindenekelőtt zárjuk a 3a és 4 szelepeket, majd nyitjuk a 3b szelepet. Ennek 'következtében a 3 tartályban a környezeti nyomás uralkodik, az 5 szelep tehát nyitható. A 3 tartály garatán és nyitott. 5 szelepén át most pótoljuk a kohósítás során fölhasznált ércet és nyers kőszenet, majd az 5 és 3b szelepeket újból zárjuk, a 3a szelepet viszont nyitjuk. Ekkor tehát a 2 és 3 tér nyomása kiegyenlítődik, úgy, hogy a 4 szelep nyitható, amelyen át a garaton át beadagolt anyag a lepárló 2 szakasz-