149591. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légfúvós tisztítók rostái alatti légáramlat egyenletes elosztására
Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.591. SZÁM 45. e. 12—19. 45. c. 20-34. OSZTÁLY — CA—177. ALAPSZÁM Berendezés légfúvós tisztítók rostái alatti légáramlat egyenletes elosztására Claas Helmut, mérnök, Harsewinkel A bejelentés napja: 1961. április 12. Német Szövetségi Köztársasági elsőbbsége: 1960. augusztus 1. A találmány légfúvós tisztítók rostái alatti légáramlat elosztására vonatkozik és fő célja aratócséplőknél használatos nagyméretű rosták tisztító légáramlatának egyenletessé tétele. Az említett gépeknél tehát az aratócséplőknél használt nagy területű rosták jó működése szempontjából fontos az egyenletes fúvatás, hogy ilyen módon a pelyva mindenütt és állandóan lebegő helyzetben maradjon. Fontos továbbá, hogy a súrlódás ellenállásának csekélj? értéken tartása és nagy átáramlási sebessége mellett az osztályozóhatás minél nagyobb és tökéletesebb legyen. Az aratócséplőknél használt ventillátor a szitaszekrény előtti van elhelyezve, ami azt eredményezi az ismert megoldásoknál, hogy a rosta mellső részén a fúvatás erősebb, mint hátul. A találmánynál viszont még az esetben is. ha lengő rostát használunk a légfúvó gyakorlatilag véve mindenütt azonos intenzitású. A találmány értelmében aratócséplők légfúvós tisztítóinak rostái alatti légáramlatot azáltal osztjuk el egyenletesen, hogy a levegőt vezető, tehát a légáramlatot elosztó fúvókákat az, áramlási ellenállásnak megfelelően erősítjük meg a sziták alatt, vagy ugyanilyen módon a szitákra erősítjük és ez esetben a fúvókák a rostákkal együtt mozognak. A találmány előnyös kivitelénél a fúvókák csövei .az áramlástechnikai alaknak megfelelőek és úgy vannak kialakítva, hogy ferdén vezetik a légáramlatot a rosta felületére. Emellett a fúvókák csatlakozó vezetékeinek külső felülete egyben vezetőfelületet is alkot a rostákon áthulló búzaszemek vagy más szemes termék számára. A fúvókák nyílásait a találmány értelmében azonosan szerkesztett csappantyúkkal látjuk el. Ismeretes már gabonatisztítók rázórostái felett a szívást és ezzel a légáramlatot egyenletessé tenni; az ilyen rázórostákon a feldolgozott anyag lefelé halad és e célból a rostákhoz tartozó keret vagy szekrény oldalfalaiban megfelelő hasítékok vannak. Ennél az ismert kivitelnél azonban nem túlnyomást használunk, az osztályozás tehát nem fúvatással, hanem szívással történik és ennek hatására halad az anyag a rázórostán át. További eltérés a találmányhoz képest, hogy a rosták keretei vagy szekrényei nyílásaikkal (hasítékaikkal) gyakorlatilag nem alkalmazhatók az,aratócséplőkben és kétségtelen, hogy az ilyen rostáknál a széleken alkalmazott légáramlat nem lehetne olyan egyenletes, mint ami a pelyva állandó lebegve tartásához szükséges. Az ismert szerkezet tehát a találmány céljaira alkalmatlan. Javasolták továbbá, oly tisztítóberendezések alkalmazását, melyeknél üreges magterelő eszközöket használnak a rosta felülete felé fordított keskeny hasít ék okkal; ezek a magtereink a rázörosta felett ide-oda mozognak és a szemekre kifejtett dörzsölő hatás mellett még levegőt is vezetnek a rosta nyílásain át. Ezek az említett, a magokat dörzsölő és mozgató részek a rostával együtt végezhetik lengő mozgásukat. Fontos megemlíteni, hogy a találmány által megoldott feladat szempontjából a szívással és a fúvatással létesített, áramlat között lényeges különbség van. A szívással létesített légáramlat torkolata közvetlenül a rosta felülete mellett van és előnyös hatást fejt ki a rosta tisztítása nyílásainak szabadon tartása érdekében, de ez a légáram-, lat nem képes a pelyvát a rosta felett állandóan lebegve tartani. Ennek oka az, hogy a szívónyílások hatása a rostafelületnek csak viszonylag kis részére terjed, más részek a szívás hatóterületén kívül vannak. Ezzel szemben a találmány szerinti befúvó (túlnyomásos) áramlás egyrészt nagy nyomása folytán átfúj a rostán, másrészt pedig