149590. lajstromszámú szabadalom • Folyadék-adagoló szerkezet palántázógéphez

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.590. SZÁM 45. b. 26. OSZTÁLY — BQ—814. ALAPSZÁM Folyadék-adagoló szerkezet paiántázőgép .hez VEB Bodenbearbeitungsgeräte cég, Leipzig, NDK Feltaláló: Kupfer Karl szerkesztő, Leipzig, NDK A bejelentés napja: 1961. március 1. Német Demokratikus Köztársaság-beíi elsőbbsége: 1980. március 1. A találmány palántázógópek folyadék-adagoló szerkezetére vonatkozik. Az adagoló szerkezet a palánták öntözésére szolgál oly módon, hogy a palánta-gyökérhez vizet juttat, miáltal a föld jobban hozzátapad és egyidejűleg a műtrágya, valamint a növényvédelmi szerek közvetlen vizes oldatát is létrehozza. A palán tázógépekn él előnyösen bevált az a rendszer, mellyel a palántákat elültetésük után, illetőleg azzal egyidőben megöntözik. Az öntözés hatására a gyökér a földdel iszapolódik, miállal a földdel tökéletesebb kötés hozható létre. A vízhez szükség szerint műtrágya, vagy növényvédelmi szer keverhető. A palánták öntözésére különféle szerkezeteket hasznainak fel. így bütykös, vagy csúszó rudakat alkalmaznák, melyeket a gép) fűtőkörökéről hajtanak meg, és amelyek tolattyúkat vagy csapokat működtetnek, melyek viszont a vezetékcsőrendszerbe vannak beiktatva. Ezeknél sokkal előnyösebb a palántatartóval, vagy palántázótárcsával közvetlen vezérelt szelep. E szerkezet révén a palántázás! művelet és vízhozzáadás közt pontosabb kapcsolat létesíthető. Ismeretesek továbbá olyan szerkezetek, melyek egy gumitömlőt szorítanak össze. A szorítószerkezetet a palántatartó, illetőleg palánta-elhelyező csövön keresztül a palánta ültetési helyére, gödrébe jut. Az öntöző szerkezet hatásfokának növelése érdekében, arra törekedtek, hogy a szükséges vízmennyiség az öntözőkészülékből minél rövidebb idő alatt eltávozzék, annak meggátlása céljából, hogy a folyadék a talaj hosszabb szakaszán eloszoljon. Minél nagyobb a munkatempó, annál rövidebb lehet a vízadagolási időtartam, mimellett a szükséges vízmennyiség nem csökkenthető. Az ismert paiántázőgép öntöző szerkezeténél azonban az adagolókészülék úgy van elrendezve, hogy a kieresztett folyadékmennyiség a tömlőben, vagy csőben, vagy más csatornában többékevésbé hosszú utat kénytelen megtenni, míg a. palántához jut. A vezeték falán fellépő belső súrlódási veszteséggel átömlő folyadék csak hosszú idő után jut el rendeltetési helyére. E nehézség miatt a teljes vízmnnyiség nem jut el a palántához, vagy legalábbis az adagokat túl kell méretezni, mely a vízkészletet hamarosan kimeríti. A találmány feladata a paiántázőgép részére oly adagolószerkezet kialakítása, mely változó vízmennyiségnek legrövidebb időn belül a palánta közeiébe való hozzáfolyását lehetővé teszi, és amely megoldás az adagolószerkezet hosszú élettartamát biztosítja. A találmány érteimében ez úgy érhető el, hogy a folyadékot vezető cső torkolatát egy forgástest segítségével lezárjuk. A forgástest rugalmas anyagból készül és például henger, vagy kúp alakú lehet. A forgástesten egy tengely vezet keresztüJ, mely körül a forgástest elfordulhat. A tengely egy kengyel segítségével inga-szerűen van a folyadékvezető csőre felfüggesztve. A kengyelen egy ütköző van elrendezve. A forgástestet a folyadékvezető csőhöz egy rugó szorítja neki. Előnyösnek mutatkozott az a megoldás, midőn a kengyel a tengelyen csak egy irányban elforgathatóan van csapágyazva. Ez oly módon történhet, hogy egy zárószerkezetet, például egy kilinccsel vagy rugószárral ellátott kili.ncskerekat alkalmazunk. A kengyel helyett burkoló sisak, vagy süveg is elhelyezhető, mely a forgástestet és a folyadékvezeték csuklóját magábanfoglalja. A sisak csak egy oldalon nyitott úgy, hogy a kilépő víz iránya meg-