149586. lajstromszámú szabadalom • Spektroszkópiai fényforrás

149.586 segítségévei történik oly módon, hogy egy külön erre a célra szolgáló fényforrásból jövő fényt a forgó tükörről közvetlenül vagy a forgó tárcsa nyílásain keresztül a fotocellára juttatjuk. A mo­tor fordulatszámának és a forgó tükrök számá­nak megfelelő megválasztásával, valamint a forgó tárcsa nyílásai számának változtatásával és meg­felelő elhelyezésévei igen változatos „jelprogram'' hozható létre. A fotocellát vezérlő tárcsa felhasz­nálható a kisülés fényének időben való felbontá­sára is, annak révén, hogy ez a tárcsa árnyékoló berendezést, nevezetesen árnyékoló ernyőt képez, amely a szikrakisülés fényét vagy egymásután a spektrográf egymásután következő helyein engedi át, vagyis a bejutó fény a rés hosszában eltoló­dik, vagy pedig az árnyékoló ernyő a kisülés idő­tartamának egy része alatt meggátolja a fényt abban, hogy a spektrográfba jusson. Vezérelhető természetesen a fotocella külön tárcsával, az idő­felbontást pedig másik tárcsa végzi. A tárcsa sze­repét rezgő árnyékoló elem is betöltheti. A jelprogram a több lehetőség között úgy is változtatható, hogy különböző módon elosztott nyílásokkal bíró, cserélhető, úgynevezett prog­ramtárcsákat erősítünk a motor tengelyére. Az 1., 4. és 5. ábrák szerinti berendezések kü­lönleges sajátsága nagy időbeli működési pontos­ságukban van. Ennek megfelelően a V elektron­cső rácsára adott pozitív fcszüitségjelhez viszo­nyítva az egyes szikrakisülések nagyságrendben 0,1 mikrornásodperc időszórással fognak bekövet­kezni. Ilyen alapon ezek a berendezések kiválóan alkalmasak mikrornásodperc felbontásában időben felbontott szikraszínképek előállítására. Az időben felbontott szikraszínképet, vagyis a kisülési jelen­ség egymásutáni időpillanataiban keletkező szín­képek sorozatát, forgó tükör segítségével lehet előállítani. Az időben felbontott szikraszínképek azonkívül, hogy elvi tanulmányok szempontjából is igen érdekesek, gyakorlati alkalmazás szem­pontjából nagyjelentőségűek a spekfrokémiai elemzésben. Ismert dolog, hogy szikrakisülések kezdeti szakaszában felvett színképek erős hát­térrel bírnak, amely a szikraszínképekkel gyako­rolt elemző eljárás érzékenységét csökkenti, ezen­kívül a háttér a kiértékelésnél is zavaró. Időben felbontott szikraszínképeknél mód van arra, hogy a színképről a kezdeti állapotban keletkező hátte­ret leválasszuk, így az elemző eljárás érzékeny­sége megnő és ezenfelül- megszűnik a háttérnek a kiértékelésre gyakorolt hátrányos befolyása is. Ezek a berendezések módot nyújtanak arra is, hogy az időben felbontott szikraszínképekről -le­választott hátteret újfajta elemző eljárásra alkal­mazzuk. Ennél az újfajta elemző eljárásnál a bel­ső összehasonlító alap a színképről .leválasztott háttér. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás spektroszkópiai fényforrás táplálásá­ra, azzal jellemezve, hogy a táplálás céljára a váltóáramú feszültség szinuszhullámától, a szi­nuszhullám félperiódusánál rövidebb időtartamú feszültséglökéseket képzünk.. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás fo­ganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a fe­szültséglökéseket elektromágneses úton állítjuk elő. 3. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás fo­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fe­szültséglökéseket telített vasmagú transzformátor segítségével állítjuk elő. 4. Az I. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítást módja, azzal jellemezve, hogy a tápláló feszültséget telített vasmagú transzformá­torok felharmonikusainak segítségével állítjuk elő. 5. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a fe­szültséglökéseket többfázisú transzformátor segít­ségével állítjuk elő. 6. Berendezés az 1. igénypontban 'meghatáro­zott eljárás kivitelezésére a feszüitséglökést ké­pező alkatelemből, nagyfeszültségű transzformá­torból, munkakondenzátorból és elemző szikra­közből, mint főbb alkatelemekből álló nagyfeszült­ségű szikragerjesztő, azzal jellemezve, hogy a munr kakondenzátor kisülésére a feszültséglökések kö­zötti feszültségmentes szünetekben kisütő szerve van. 7. Berendezés az 1. Igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására feszültséglökést képző ai­katelembői, rnunkakcndenzáíorból, elemző szik­raközből és gy új főáramkörből, mint főbb alkat­elemeikből álló kisfeszültségű szikragerjesztő, az­zal jellemezve, hogy a munkakondenzátor kisülé­sére a íeszültséglökések közötti feszültségmentes szünetekben kisütő szerve van. 8. A 6. igénypont szerinti spektroszkópiai fény­forrás kiviteli alakja, mine nagyfeszültségű szik­ragerjesztő, azzal jellemezve, hogy a munkakon­denzátor kisülése az elemző szikraközzel sorba­kapcsolt kettős vezérlő szikraköze van. 9. A 8. igénypont szerinti spektroszkópiai fény­forrás kiviteli alakja, mint nagyfeszültségű szik­ragerjesztő, azzal jellemezve, hogy a munkakon­denzátor kisütése, az elemző szikraközzel sorba­kapcsclt kettős vezérlő szikraköze van, amelynek egyik szikraköze mechanikus kapcsolóval át van hidalva. 10. A 6. igénypont szerinti spektroszkópiai fény­forrás kiviteli alakja, mint nagyfeszültségű szik­ragerjesztő, azzal jellemezve, hogy a munkakon­denzátor kisütése az elemző szikraközzel sorba­kapcsolt mechanikus kapcsolója van. 11. Berendezés az 1. igénypontban, meghatáro­zott eljárás foganatosítására feszültséglökést kép­ző alkatelemből, elemző közből és gyújtóáramkör­ből, mint főbb elemekből álló szaggatott ívger­jesztő, azzal jellemezve, hogy az ívek keltésére a feszültséglökések tartama alatt kisütő szerve van. 12. A 8—11. igénypontok bármelyike szerinti spektroszkópiai fényforrás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vezérlőcsöveinek vezérlése mág­nes és gerjesztőtekercs viszonylagos elmozdulása folytán a tekercsben indukált áramok segítségével történik. 13. A 6—12. igénypontok szerinti spektroszkó­piai fényforrás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vezérlőjelét fotocella megvilágítása útján állítjuk elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom