149574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés abszorpciós hűtőgép forralójának és gázbuborékszivattyújának teljesítménynövelésére
Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#"•»> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.574. SZÁM 17. a. OSZTÁLY — TA—574. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés abszorpciós hűtőgép forralójának és gázbuborékszivattyújának teljesítménynöv-elésére Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Bruckner Géza oki. gépészmérnök (90%) és Asztalos György oki. elektromérnök (10%), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. augusztus 4. Ismeretes, hogy a folytonos működésű, segédgázzal működő abszorpciós hűtőgépek olyan forral ó-kazán-résszel rendelkeznek, amely alkalmas arra, hogy a pl. ammóniában gazdag vizet kellő hőmérsékletre hevítse, miáltal az ismert kémiai folyamat létrejöhet és az ammónia a vízből kiűzhető. Ugyancsak ismeretes, hogy az említett rendszerű hűtőgépek működésének egyik feltételű, hogy a forróiéban qrr'ii-ó-'v-'iha" ^mtótípvp -.-ŐIÍ vizes oldatot lt Li-^n nm i 1 m *•>sabb szintre Jeli en el j a s«5 i zea idoLsi o 1 mértéke szerint Co ezt az emelést un ga biúViek szivattyúval oldja1 ' meg A oq 1 oh )> v ív ,H • lehet a forittlirv ">1 e b^f ' •< ^ • mrll -helyezett merf < J " K i?it T1 T séges melegír >=ii ÍM e^«-! " >p t 1 > « i •- (JJ _ ralóval közös hofoiici^ol Kapj«. A Liu>jko...,.s üfcii gazdag oldatbői a hőközlés hatására a hűtőközeg kisebb-nagyobb gázbuborékok alakjában válik ki. Ezek a gázbuborékok egyesülnek, nagyobbakat alkotnak és a gázbuborékszivattyú felső részébe emelkedve, a felettük levő vízoszlopot igyekeznek a szivatíj/ű kisátmérőjű szállítócsövében maguk előtt tolva felemelni. A vízoszlop emeléséhez és gyorsításához nagy felhajtóereiű gázbuborékok és ezek kifejlődéséhez idő és hőmennyiség szükséges. Amikor az összes körülmények kedvező összhangba kerültek, a gázbuborék lökésszerűen indítja el felfelé a vízoszlopot. Mivel azonban minden akciónak reakciója is van, a fellökő erővel egyidejűleg a gázbuborék alatt levő folyadékoszlopra is érvényesül a gázbuborék nyomása, ami a forralóba áramló gazdagoldatot bevezető csőben lengő folyadékmozgást idéz elő. A reakcióerő hatása üvegcső betéttel ellátott és az üvega i/W c' elo> r xi ii1 i i ^ i I e i L ^ <-' i csőben elhelyezett vékony üvegszál előre-hátralengő mozgásából könnyen megállapítható és bizonyítható. E jelenség káros, teljesítményrontó hatása annyira ismeretes, hogy legalább részleges kiküszöbölésére számos szabadalom van érvényben, amelyek pl. visszacsapószeleppel, menetesre hajlított csövekkel, magában a íorralóbari elhelyezett spirálbetéttel, vagy a hőkicseréiő hosszának pöve'pawel ----- általában •- csősúrlódási ellenállást íe'has n lu ig>eke/ii'k a káros lengő i 7l t r T ' ->it t í F' i leien ég okozza azt is, í ^ jk '.állítási görbéjé: c "• dvi i a bevezetett hő-1 s A Lg lényegesen kill tiü n T, továbbá, hogy Í / i ivei az egymást koveto gazbuboieií lokcse.^ ko,.oii 8—10 mp, vagy még több idő telik el.' Van azonban még egy jelenség, amely a forraló és egyúttal a gázbuborékszivattyú működését is lényegesen befolyásolja. A gazdagoldatot a hűtőközeg kiűzése érdekében bizonyos optimális hőmérsékletre kell hevíteni. Egyrészt azért, nehogy a gázbuborékszivattyúban a hűtőközegben már szegény oldat annyira lehűljön, hogy ismét elnyelje a hűtőközeget, mielőtt ez végleg el nem választható az elnyelőközegtől, másrészt a gázbuborék se hűljön le addig, amíg a kondenzátorba nem ér, nehogy a szükségesnél eiőb kezdődjön meg a lecsapódás. A gázbuborék lehűlése különösen azért veszélyes, mert lehűlés közben a térfogata észrevehetően csökken, ezzel azonban emelőképessége is kisebb lesz, és fellép az üvegcsőből készült gázbuborékszivattyú szállítócsöváben igen jól megfigyelhető azon jelenség, hogy — különösen a cső felső szakaszában — az
