149570. lajstromszámú szabadalom • Filmvetítési eljárás és berendezés

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.570. SZÁM 57. a. 33—63. OSZTÁLY — SO-696. ALAPSZÁM Filmvetítési eljárás és berendezés Strohmayer Ferenc építész Budapest (25%), Walla Gézáné grafikus, Budapest (25%), Hegyi Barnabás film-operatőr, Budapest (25%) és Siraky Lóránd mérnök, Budapest (25%) A bejelentés napja: 1969. június 27. Az eddig ismert vetítési eljárásoknál a filmet általában egy felületre (vetítő vászonra) vetítik. A találmány ezzel szemben oly eljárásra vonatkozik, melynél a filmre felvett, több, egymás mögött fekvő síkban lejátszódó esemény, cselekmény (előadás, zene, ének) egyes részeit vagy szakaszait egy vetítőgép, fényvisszaverő felületekből álló regiszter segélyével, a vetítőgéptől különböző távolságban fekvő részernyőkre (a felvételi térbe) vetíti, méretváltozás, torzulás és elhomályosodás nélkül. Már ismeretes oly eljárás, mely tudomásunk szerint a prágai „Laterna Magica" nevű színházban alkalmaznak nagy sikerrel, mely ennél a vetítés több, térbelileg egymástól távolfekvő ernyőre történik.. Ezen eljárásnál a cselekmény minden egyes fázisát más-más filmszalagra veszik fel és több szinkron működő géppel különböző térsíkokban elhelyezett ernyőkre vetítik. Ennél az eljárásnál tehát minden filmre csak egy jelenetet vesznek fel és ha egy cselekménynek több jelenetét óhajtják felvenni, akkor a jelenetek számának megfelelő számú filmet kell készíteni és ugyanannyi szinkron működő géppel kell vetíteni. A találmány eljárásra vonatkozik filmnek több felületre vetítésére, melynek lényege az, hogy a képet optikai képfelbontó segélyével felbontjuk és a részképeket a vetítőgéptől különböző távolságban elrendezett párhuzamos vetítőfelületekre vetítjük, • A találmány szerinti eljárás kiviteli alakjánál a vetítőgép mögé irányított fénykéve pályájába képfelbontó regisztert alkotó fényvisszaverő felületeket iktatunk, melyeknek térbeli elrendezése korrelációban van a, vetítőfelületek térbeli elrendezésével. A találmány szerinti eljárásnál tehát nem a vetítőgép fénykévéje, hanem a fényvisszaverő felületek által visszavert fény éri különböző síkokban fekvő párhuzamos részernyőket. A találmány szerinti eljárás további kiképzésénél fényvisszaverő felületek által reflektált fénykévék útjába lencsét iktatunk, mely a vetített képet felnagyítja, kicsinyíti, illetve hossz- vagy szélességirányban eltorzítja. Az eljárás kivitelére szolgáló berendezés jellemzője a vetítőkamrában több sorban egymás mögött elrendezett hossz- és harántirányban állítható, felcsappantható fényvisszaverő felületek alkotta képfelbontó regiszter. A fényvisszaverő felületek tengelyeken foglalnak helyet, melyek mentén eltolhatók és tetszőleges helyen rögzíthetők, de a tengelyen maguk is kétoldalt elrendezett vezetékekben hosszirányban eltolhatók és tetszőleges helyzetben rögzíthetők. Mivel -csak azok a filmrészek vetítetnek, melyeket a felcsappantatott fényvisszaverő felületek reflektálnak, a találmány lehetővé teszi, hogy a filmre felvett embercsoport pl. zenészek közül egyesek, méretarány változtatás és a vetítés megszakítása nélkül, tehát üzem közben, torzíthatók, kicsinyíthetők és nagyíthatók, vagy pedig a személyek csoportjának egy vagy több tagja a veti' tett képen eltüntethető, majd ismét megjelentethető. A rajzok a találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas vetítő berendezésnek példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a szórakoztató helyiség, pl. varieté felülnézete, ill. vízszintes metszete. 2. ábra függélyes metszete. A 3. ábra a képfelbontó regiszter axonometrikus képe. A rajzon feltüntetett példában feltételeztük, hogy öttagú zenekarnak és zenei produkciójáról felvett film vetítéséről van szó. Tegyük fel, hogy a filmre felvett zenészek három egymás mögötti sorban foglalnak helyet, és