149560. lajstromszámú szabadalom • Olajporlasztó nehéz fűtőolajok számára
149.560 1. A porlasztón belül elhelyezett ütköztető\ keverő térben annál nagyobb nyomási ' tartunk fenn, minél nagyobb az olaj' viszkozitása, s ennél. fogva minél nagyobb hőmérsékletre melegítjük fel az olajat. Ha pl. az olajnak. l'OO C°-on mért viszkozitása 4° Engler, az olajat kb. 150 C°-ra szokás előmelegíteni, hogy viszkozitása a porlasztónál kb. 2° Englerre csökkenjen. Az olajban ’ mindig jelen van egy bizonyos mennyiségű víz. ' Ha az olaj - hőmérsékletének. megfelelő vízgőztelítési nyomásnál alacsonyabb nyomást állítunk be az említett térben, az olaj víztartalma felhab,£ik. Ha ennél nagyobb nyomást tartunk fenn, a víztartalom nem habzik fel. Ezt a szükséges nyomást úgy állítjuk be, hogy egyrészt e térbe vezető olajfúvóka alakját úgy képezzük ki, hogy a hengeres 'fúvókát diffúzorral kapcsoljuk e térhez, továbbá az ütköztétő-keverő tér kivezető keresztmetszetét fojtjuk egy külön beszerelhető és változtatható méretű fúvóka betéttél, végül akkora porlaszóközeg-nyomást alkalmazunk, . illetőleg /állítunk be a porlasztó előtt, hogy az ütköztető térbe vezető hengeres közeg-fúvókákon leexpandáló közegnek legalább a kritikus nyomásviszonynak , megfelelő nyomása álljon elő' e térbén, s ez fenti nyomásnak megfeleljen: 2. Az említett olajfúvóka tengelye egybee'sik'a porlasztó tengelyével, a porlasztó közeg fúvókák tengelyirányai egyenlő szögbeosztás mellett a porlasztó tengelyéhez képest kitérőek és érintőlegesek egy, a tengelyhez centrikus körhöz. Az ütkö.ztetőkeverő térből az. olajsugár sok, részre szaggatva," részben az ütközések révén kerül porlasztásra, részben pedig az ütköző térből a közeg nyomá- ' sának megfelelő sebességre oly módon kerül felgyorsításra, hogy a kivezető fúvókába a közeggel ütközve és keveredve, közös nagy sebességgel kerül és azt örvényáramban hagyja el. Itt tehát az ütközés és a felgyorsítás egyaránt hatásosan járul a porlasztáshoz. . ‘ 3. Tekintettel arra, -hogy az említett ütköző térben meghatározott nyomást tartunk fenn, amely lényegesen nagyobb* mint az atmoszférikus nyomás, ennek folytán . e . térbe vezető olajfúvóka legszűkebb keresztmetszete lényegesen nagyobb, mint azon porlasztók olajfúvóka keresztmetszete, amelyeknél az olajsugár az olajfúvókát elhagyvt, az atmoszférikus nyomású térbe jut. Gyakorlati . értéke ennek az is, hogy azonos teljesítmény mellett nagyobb olajfúvóka keresztmetszete folytán a találmány szerinti porlasztó kevésbé érzékeny olajszennyeződések miatti eldugulásokra, mint más porlasztók. Ezt a kísérletek során határozottan lehetett észlelni. . 4. A porlasztó közeget az ütköztető térbe bevezető fúvókák közvetlenül, egészen kis távolságból vezetik a kivezető fúvóikéiba. Az előbbi pontban leírtak szerint a fúvókák tengelyiránya olyan, . hogy az olajsugámak csak kb. a középtől a széléig ■ terjedő részét szakítják le. Mivel a kivezető fúvóka mérete tengelyirányban viszonylag rövid,, abban csavarvonalszerű áramlás nem megy végbe. A porlasztó közeg tehát az olajsugárral történt ütközés után, az ütköző térben levő nyomástól függő sebességgel, a közös kiáramlás során is felgyorsítva viszi-magával az olajcseppeket egy olyan kúp felületén, amelynek csúcsa a kivezető fúvókában helyezkedik el. 5. Az'1 ütköztető tér hengeres és átmérője akkora, hogy legalább az abba bevezető közegfúvókák átmérőjének megfelelő szélességű tömör részek legyenek a közegfúvókák betorkolló furatai között. Ez a feltétel az ütköztető tér átmérőjét elsősorban szilárdsági szempontok alapján állapítja meg. 6. Különböző teljesítményhatárok biztosítására vagy cserélhető fúvókabetétekét alkalmazunk, vagy állítható tűszeleppel változtatjuk a kivezető íúvóka bemeneti keresztmetszetét. A találmány szerinti porlasztó egyik példaképpeni kiviteli alakját az 1. ábra tünteti fel függélyes hosszmetszetben, a 2. ábra pedig elölnézetben. Az (1) olajvezető csőbe menettel kapcsolódik a (2) fúvókafej, amely a (3) gőzcsővel, pl. kúpos felületen érintkezve tömíti el a belső gőznyomást az atmoszférától. A (4) fúvókabetétben van a kivezető közös fúvóka s a betétet az (5) csavarok rögzítik a (2) fúvókafejhez. A (6) tű kúpos végének tengelyirányú elmozdításával lehet a kivezető fúvóka legszűkebb bemeneti keresztmetszetét oly módon beállítani, hogy a (7) ütköztető térben a megkívánt nyomásérték álljon elő. A 2. ábrán látható a (8) porlasztóközeg-fúvókák tengelyeinek elhelyezése elölnézetben. A (9) kivezető fúvók.", legszűkebb keresztmetszete után bővülő, rövir! folytatással bír, hasonlóan mint az olajfúvókánnk az ütköztető térbe vezető végződése. A (10) furat a (7) térből a nyomást a (11) csövön át külső manométerHez vezeti, ami elősegíti a (0) tűvel történő nyomásbeállítást. A (7) tér átmérője legalább akkora, hogy a (8) fúvókák betorkollúsai között átmérőjükkel egyenlő fal legyen. A szabályzáshoz vagy a (6) tű, vagy a cserélhető (4) fúvókabetét szolgál. A működés a következő: A porlasztó előtt az olaj .és a porlasztóközeg mennyiségét szelepekkel szabályozzuk. Az olaj a/. (1) csövön a (6) tű körül diffúzoros fúvókán jut a (7) térbe. Itt a (8) fúvókákon át beáramló közeg porlasztja és felgyorsítva viszi ki az olajat a (4) betét (9) fúvókáján át kúpfelület palástfelületén a porlasztó mögé. Az Egyenletes szemoseeloszlás és a kúpfelületen gyorsan elveszített sebesség miatt’ a szemcsék gyorsan felveszik a gázosító levegő áramlási irányát. A (6) tű tengelyirányú elmozdításával lehet nemcsak a (7) tér nyomását, hanem a porlasztó teljesítményét is szabályozni, a porlasztó előtti szelepekkel együtt. Egy porlasztóhoz .célszerű pl. 3—4 különböző fuvókabetétet alkalmazni. , Szabadalmi igénypontok: 1. örvényáramú olajporlasztó nehéz fűtőolajok számára, azzal jellemezve, hogy az olaj tengelyirányban van vezetve a porlasztón belül elrendezett fúvókán át egy porlasztón belüli ütköztelokeverő térbe, amelynek hengeres palástján tor? kollanak e térbe a porlasztó közeget —• gőzt, vagy sűrített levegőt — vezető fúvókák olyan tengelyiránnyal, hogy azok egyrészt a porlasztó lyével kitérő egyenest,képeznek s etenge.v koraegy. körhöz- érintőlegesek, másrészt a porlasztó
