149547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vitaminhatású készítmények előállítására

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •r-55' SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.547. SZÁM 30. h. 1-8 OSZTÁLY — KU—335. ALAPSZÁM Eljárás vitaminhatású készítmények előállítására Knud Abilgaard trading as Lovens Kemiske Fabrik Ved. A. Kongsted cég, Ballerup (Dánia) Feltaláló: Jespersen Erik gyógyszerész, Vanlose (Dánia) A bejelentés napja: 1961. február 10, Angliai elsőbbsége: 1960. február 18. A találmány tárgyát oly vitaminhatású készítmények előállítási eljárása képezi, amelyek A-vitamint, béta-karotint, D2-vitamint, D3-vitamint, ül. ezek észtereit és/vagy K-vitamint ill. meraadiont vagy hasonló, vízben kevéssé oldódó, K-vitaminhatású anyagokat tartalmaznak. Az említett fajtájú vitaminhatású anyagokat már használták takarmányok, különösen baromfitakarmány alkatrészeként ill. adalékaként; a találmány szerinti eljárás termékei is ilyen takarmány-adalékokként használhatók. Ismeretes már, hogy különféle takarmányok tápértékét olyan vitamin-készítmények hozzákeverése útján növelik, amelyekben a vitaminhatású anyagok a készítmény vízben oldható fázisába vannak beágyazva, különálló részecskék szuszpenziójaként, vagy pedig a vitaminhatású anyagok e vízben oldódó fázisban való oldatának cseppjei alakjában. Az ilyen készítményeket száraz, kis szemcsenagyságú porok alakjában is készítik, amelyeket felhasználáskor könnyen lehet egyenletesen eloszlatni a takarmányban; emellett az ilyen készítményekbe bevitt vitaminok bizonyos fokig védve vannak a káros környezeti hatásokkal szemben. Az olyan készítményekben, amelyekben a vitaminhatású anyagok a készítmény vízben oldható fázisában vannak oldva vagy diszpergálva, ez a vízben oldható fázis olyan jellegű, hogy a vitaminhatású anyagokat egyenletes elosztásban tartalmazza a készítmény egyes szemcséinek a belsejében. E szemcséket bevonó fázis viszont olyan, hogy ne gátolja a szemcse belsejében jelenlevő vitaminhatású anyagnak a hasznosítását az állat béltraktusában bekövetkező felszívódás útján. Számos különféle vízben oldható, kolloidos anyag bizonyult alkalmasnak ilyen célra, különösen a zselatint alkalmazzák igen széles körben, minthogy ez a fehérje-jellegű anyag híg vizes oldatokban is képes a kocsonyásodásra. így tehát a zselatin segítségével könnyen lehet olyan különálló nedves részecskéket előállítani, amelyekben a vitaminhatású anyagok egy kocsonyás zselatintartalmú fázisban vannak diszpergálva és ez a diszperzió e részecskék megszárítása folyamán :s megmarad. Egyes esetekben az ilyen vitaminkészítményeket tartalmazó termékek már rövid tárolási idő után is meglepően nagy mértékben veszítenek vitaminhatásukból, ez a hatásveszteség már az ilyen készítményekkel dúsított vitamintartalmú takarmányok előállítása során bekövetkezhet. Különösen olyan esetekben következik be az ilyen vitaminkészítmények gyors romlása, amikor a vitaminnal dúsított takarmányokat oly módon hozzák szemcsés vagy tablettákká sajtolt alakba, hogy a takarmány és a vitaminkészítmény keverékét gőz segítségével melegítik magasabb, pl. 50 C° körüli hőmérsékletre és azután hozzák mechanikai úton, pl, sajtolás útján a kívánt alakba. Az ilyen vitaminhatású készítmények gyorsabb romlása részben a zselatin nagymértékben hidrofil jellegének és vízfelvétel esetén mutatkozó duzzadóképességének tulajdonítható, másrészt annak, hogy a vizet tartalmazó megduzzadt részecskék hajlamosak a deíormálódásra a pl. sajtolás esetén fellépő mechanikai igénybevétel hatására