149544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-karboxi-aminodikarbonsavfélészter savanhidridjei előállítására aminodikarbonsavakból közvetlen módszerrel
Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •íir ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.544. SZÁM 12. p. 1—5. 12. q. 1—13. OSZTÁLY — JA—402. ALAPSZÁM Eljárás N-karboxi-aminodikarbonsavfélészter savanhidridjei előállítására aminodikarbonsavakból közvetlen módszerrel Jakus Károly vegyészmérnök (30%), Dőry István vegyészmérnök (40%), dr. Kovács Kálmán egyetemi docens (20%), Borza Dezső vegyésztechnikus (5%) Jakusné Borsi Judit vegyész technikus (5%), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. december 22. Az N-karboxi-aminosavanhidridek amkiodikarbonsavakból kiinduló előállítása az eddig ismert eljárások szerint két lépésben történt: a) az aminodikarbonsav részleges észterezése; b) az elkülönített aminodikarbonsav-félészter reagálta tása foszgennel. Az aminodikarbonsavak részleges észterezéeére számos eljárás ismeretes, melyek közül a gyakorlatban leginkább Boissonaas módszere vált be (R. A. Boissonnas, St. Guttmann, P. A. Jaquenoud, J. P. Waller: Helv. Chim. Acta 38, 1491, [1955]), aki alacsony szénatomszámú alifás alkoholokkal tionilklorid jelenlétében észterezte az aminokarbonsavakat és a reakcióelegyből éter hozzáadásával csapta ki az aminodikarbonsavfélészter klórhidrátját. Az így nyert termékek megfelelő oldószerben — többnyire dioxánban — 6zuszpendálva foszgéngáz bevezetésével alakíthatók a kívánt N-karboxi-aminosavanhidridekké (D. Colemann: J. Chem. Soc. 1951. 2294). A fent vázolt eljárások hátránya, hogy az éterrel kicsapott aminodikarbonsav-félészterek kíórhidrátjai a hidrolízis és átésztereződés veszélye miatt kristályosítással nehezen tisztíthatók, szenynyezéseik (pl. kolloid kén) viszont hátrányosan befolyásolják a foszgennel lejátszódó reakciót. Ilyen termékek tiszta állapotban való előállítása csak kis mennyiségekben lehetséges s ezért a vázolt eljárások üzemi megvalósításra számot nem tarthatnak. Az aminodikarbonsav-félészterek izolálhatok ugyan jól kristályosítható formában, sza-COOH CH — NH2 + R — OH (CH2 ) n + SOCl 2 COOH R = — CH3 , —C 2 H 5 és n = COOH bad állapotban is, tehát nem szervetlen savakhoz kötötten, ilyen állapotban azonban a foszgennel lejátszódó reakciójuk túlságosan exoterm és a hőérzékeny végtermék jelentékeny károsodásával jár. Eljárást dolgoztunk ki N-karboxi-aminodikarbonsavfélészter-anhidridek aminodikarbonsavakból kiinduló közvetlen előállítására az aminodikarbonsavfélészter-klórhidrát elkülönítésének és tisztításának mellőzésével. Az eljárás azon a megfigyelésen alapszik, hogy az aminodikarbonsavak részleges észterezése után mellőzhető a keletkezett félészter-klórhidrát kicsapása a reakcióelegyből, és a jelenlevő anyagok felhasználásával olyan szuszpenzió készíthető, mely dioxán hozzáadása után közvetlenül vethető alá foszgén hatásának. Ezt azáltal érjük el, hogy alacsony szénatomszámú alifás alkohollal tionilklorid katalizátor jelenlétében részlegesen észterezzük az aminodikarbonsavakat, majd a reakcióelegyhez ecetsavanhidridet adva az oldószerül is szolgáló alkohol feleslegét — kihasználva a képződött sósav katalizáló hatását — az ecetsav megfelelő észterévé alakítjuk át. Az alkoholfelesleg észterezése közben az előállított aminodikarbonsav-félészter klórhidrátja lassú kristályosodással igen tiszta állapotban válik ki s így nemcsak további tisztításra nem szorul, hanem magában az előállított szuszpenzióban közvetlenül reagáltatható foszgennel. O / r . CH —NH2 -HC1 +S0 2 (CH2 )„ COOR 1, 2; + HC1 + COCl2 >c = o ! / CH — NH J (CH,)„ + 2HCI l COOR
