149524. lajstromszámú szabadalom • Sűrített levegővel működő csilletoló berendezés
Megjeleni: 1962. június' 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.524. SZÁM 20. c. 13—16. OSZTÁLY — CÉ—370. ALAPSZÁM Sűrített levegővel működő csületoló berendezés Csetneki István főosztályvezető, Budapest, Kálmán György oki. bányamérnök, Tatabánya, Mező László oki. gépészmérnök, Tatabánya és Veckinger Lajos oki. gépészmérnök, Tatabánya A bejelentés napja: 1960. november 26. Bányákban és külszíni üzemekben a termékszállító edényeket, az úgynevezett csilléket hosz-Bzabb úton mozdonnyal vagy végtelenített kötéllel vontatják, de ha a csilléket rövid távolságra kell vinni, pl. töltőállomásokon, gurítóberendezéseknél és sok más helyen, a csillék mozgatása emberi erővel történik. Eddig ugyanis nem vált ismeretessé oly gépi berendezés, amellyel a csilléket rövid úton a hazai viszonyoknak megfelelő gazdaságossággal lehetett volna mozgatni. A találmány célja a kézi erővel történő csilletolás nehéz, megerőltető fizikai munkájának kiküszöbölése és oly berendezés szerkesztése', amellyel lehetővé válik a csillék továbbítása rövid szakaszokon is jóval gazdaságosabban mint emberi izomerővel; a találmány tehát egyrészt az üzem gazdaságosságát javítja, másrészt a dolgozókat kíméli. A találmány alapgondolata, hogy a csillék pályájában, tehát a két sín között, részben a talajba süllyesztve oly szerkezetet helyezünk el, amelyhez tartozó két egymással párhuzamos hengerben két sűrített levegővel hajtott dugattyú mozog; ezek a dugattyúk egymással ellenkező irányban járnak, tehát mikor az egyik előre mozog, a másik hátrahúzódik és megfordítva, és ezek a dugattyúk egy-egy tolószervet mozgatnak, amely a csillék tengelyéhez támaszkodva tolja azokat előre A sűrített-levegő hajtású dugattyúk vezérlésére különleges szeleprendszert alkalmazunk. A berendezés előnye a gépesítésen kívül még az is, hogy a csillék méretétől függetlenül alkalmazkodni tud a bányákban szokásos vágatszelvényekhez és a többi, korlátozó helyi viszonyokhoz. Emellett a sűrített-levegő az az energiaforrás, amely a bányák és más üzemek nagy részében a legkönnyebben hozzáférhető, sőt sújtólégveszélyes bányáknál az egyedül alkalmazható energiaforrás. A rajzok a találmány példaképpeni kiviteli alakját mutatják. Az 1. és 2. ábra a berendezés oldal-, ill. felülnézete, a 3. ábra pedig keresztmetszet a B—B vonal szerint. A 4. ábra a szerkezet működésének vázlatos magyarázata, az 5. ábra pedig a szeleprendszer vízszintes hosszmetszete. • A találmány szerinti berendezés működésének lényege, hogy a sűrített levegővel működő 1 munkahengerekből kinyúló 3 dugattyúrudak végén levő 8 tolóköröm előrehaladásnál tol, visszamozgásnál elfordul, hogy elhaladhasson a csillék tengelyei alatt; a visszafelé irányuló mozgás végén a dugattyúrúdra erősített 12 ütköző megüti a 9 szeleprendszer megfelelő részét, átváltja a szelepet és ezzel a dugattyúk ellenkező irányban indulnak meg. Az átváltás után az a 8 köröm, amely eddig a csilléket tolta, most visszafelé mozog és a tolást a másik köröm folytatja. Mikor a dugattyúk megint a löket végére érnek, a 9 szeleprendszerből kiálló működtető részhez a másik dugattyúrud végéri levő ütköző ütődik és most ez vált át, mire a dugattyúk útja megint ellenkező irányúvá válik. A két 1 munkahenger a 2 sínek között, hosszirányban van elhelyezve. A hengerek egyszeres működésűek, a bennük levő 15 dugattyúk csak az egyik oldalról helyezhetők nyomás alá, a másik (a 4. ábra szerint jobb oldal) a szabad levegővel kapcsolódik. A dugattyúk előnyösen gumiból, edény alakban készülnek olyképp, hogy a sűríiflevegő nyomása jó tömítés végett a hengphoz szorítja őket. yúrudak 4 A dugattyúkhoz csatlakozó 3 ^Urosszt a duvezetékben mozoghatnak és " jZ° ßr ^'helyezésével gattyúrudak végén levő,,1" 1 ' v ° 9 sz eleprend-és esetleg a hengere u&aval vagy átállításával szer helyének *•' lehet változt""