149520. lajstromszámú szabadalom • Kézibeszélő
Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.520. SZÁM 21. a2 . 1—14. OSZTÁLY — BO-626. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Kézibeszélő Telefongyár, Budapest, mint a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, Budapest, jogutódja Feltaláló: Bozzay Dezső tervezőművész, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 10. A találmány kézibeszélőre vonatkozik, melynek újdonsága, hogy háza hosszában osztott kétrészes üreges test, amelynek részei egymással oldható kapcsolatban vannak. A kézibeszélőháznak hosszában osztott üreges testként való kialakítása az ismert kézibeszélők szerkezeti elvétől alapvetően eltérő elgondolást valósít meg. Mindenekelőtt háromról, illetve négyről kettőre csökkenti a kézibeszélőház alkatrészeinek számát és jelentősen csökkenti a ház súlyát. Az ezzel járó kisebb nyersanyagszükséglet lehetővé teszi színes műanyagok gazdaságos alkalmazását, a viszonylag kisebb' falvastagiság pedig a gazdaságosabb gyártást, esetleg vékony fémlemez alkalmazását. Elmaradnak a kagylókat lezáró tárcsákat csatlakoztató menetek és lehetővé válik a sorozatgyártásban való kényelmes szerelés. A mikrofon és a hallgató ugyanis egyaránt a kézibesiziélőházi kagylós felét lezáró és lényegében tálcaszerű belső házrész belső oldalán helyezhető el, tehát szerelés közben a viszonyok ugyanolyan kedvezően alakulnak, mint a készülékház szerelésekor. A villamos szerelvénnyel már ellátott belső házrészt lezáró külső házrész oldható kapcsolata folytán bármikor egyszerűen eltávolítható, amivel a kézibeszélő villamos szerelvénye teljes egészében azonnal hozzáférhetővé válik. A találmány példakénti kiviteli alakját a rajzmelléklet tünteti fel. Az 1. ábra a kézibeszélőház példakénti kiviteli alakját feltüntető oldalnézet. A 2. ábra az előző ábra szerinti kézibeszélő részletének nagyobb léptékű hosszmetszete. A 3. és 4. ábrán a kézibeszélőház más példakénti kiviteli alakjának részeit feltüntető hosszmetszetek láthatók. Végül: Az 5. ábra a 3. és 4. ábra szerinti részekből összeállított kézibeszélőnek az előző két ábra XV—XV vonala mentén vett keresztmetszete. A találmány szerinti kézibeszélőnek egyik példakénti kiviteli alakját az 1. és 2. ábrán tüntettük fel. A hosszában osztott kétrészes üreges testként kialakított kézibeszélőház; 24a, 24b részeinek oldható kapcsolata végett a külső 24b résznek megfekvési vállat alkotó vastagított 65 pereme van, amely a belső 24a rész 66 szélét a ház anyagától függően például 0,6 mm-nek megfelelő szoros illesztés mellett átlapolja. A 3—5. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak abban különbözik az előbbitől, hogy a két rész viszonylagos helyzetét a külső 24b részen megerősített rugózó 67 nyelvek biztosítják, amelyeknek hajlított kampós 68 végei a belső 24a rész 69 vállai alá fognak. A 69 váltakban egy-egy 70 nyílás van, amelyen át 71 szerszámmal a 67 nyelveket visszanyomhatjuk. Ekkor a 68 kampó elválik a 69 vállaktól és a 24 készülékház két 24a és 24b része szétvehetővé válik. Összeállítás végett mindössze a belső 24a rész 66 szélét kell a külső 24b rész 65 peremébe illesztenünk és a két testrészt egymásba nyomnunk, amikor is a 67 nyelvek kampós 68 végei a belső 24a rész 66 szélének legömbölyített felületén lecsúszva ismét a 69 vállak mögé fognak és ezzel a két tokrész összeillesztett helyzetét biztosítják. A kézibeszélő villamos szerelvénye, mégpedig a 25 hallgató, a 26 mikrofon és a 35 kábel e példakénti kiviteli alak esetén a ház egyik részén, nevezetesen a belső 24a részen van elrendezve. Ennek az elrendezésnek előnyeire már rámutattunk. A 2. ábrán láthatjuk azt is, hogy a 26 mikrofon membránjának 72 síkja a rábeszélés 73
