149515. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítőgázas hűtőgép

2 149.515 köpenylere egyik végével a —7— elpárologtató­hoz, másik végével a —8— oldóhoz csatlakozik, amelyben a —9— porlasztófej foglal helyet. A •—8— oldónak a —9— porlasztófej alatti részét a szintén a —18— hőcserélőn áthaladó és a —19— csővezetékhez csatlakozó vezeték vagy csőnyaláb a —7— elpárologtató belső terével köti össze. A —8— oldónak a —10— folyadékzárral ellátott oldatkilépő nyílását a —12— hőcserélőn áthaladó —11—■ ejtőcső köti az —1— hevitővel össze. A például a —15— elektromos fűtőpatronnal me­legített hevítő alsó részét a —17— csővezeték köti a hevítő folyadékszintje alatt elhelyezett —13— cirkulálató berendezéssel össze. (Ezt a cir­kuláltató berendezést csak jelképesen tüntettük fel.) A cirkuláltató berendezés nyomócsonkját a —20— csővezeték a —-12— hőcserélő szegény­­oldatának egyik végével köti össze, ennek másik végét pedig a —21— csővezeték a —8— oldóban' elhelyezett —9— porlasztófejjel. A leírt készülék a következőképpen működik: indulási állapotban a hűtőközeget oldott állapot­ban tartalmazó oldat az — 1— hevítő alsó részé­ben foglal helyet, a semlegesgáz pedig kitölti a készülék egyéb részeit. A hevítő folyadékterében levő —15— fűtőtesttel (például elektromos fűtő­­patronnal) az oldatot melegítve, abból a hűtő­közeg párolgásnak indul. A hütőgőznek a hevítés folytán egyre növekvő nyomása az indifferens gázt a hevítőből kihajtja, mégpedig a célszerűen alkal­mazott —2— rektifikátoron át a —16— csőveze­téken keresztül a —3— kondenzátor felé. A cél­szerűen utóhütővel ellátott —3— kondenzátorban a hűtőközeg gőze lecsapódik és a folyadék a —4— szetválasztóba áramolva, a —6— csővezetéken ke­resztül a —7— elpárologtatóba kerül. Az indiffe­rens gáz a —4— szétválasztó felső részéhez csat­lakozó —5— csővezetéken keresztül ugyancsak a —7— elpárologtatóba jut. A —7— elpárologtatóban az áramlások okolta veszteségeket figyelmen kívül hagyva, az össz­­nyomás akkora, mint az —1— hevítőben, de mint­hogy itt a hőmérséklet kisebb, a hűtőközeg en­nek megfelelő telítési nyomása — ami az elpá­rologtatóban levő gáz-gőz keveréknek a hűtő­közeg gőzére eső résznyomása — kisebb lesz, mint az —1— hevítőben. A nyomáscsökkenés folytán a —6— csővezetékből kilépő hűtőközeg lehűl és folyékony fázisban levő része éppúgy alkalmas hűtőhatás kifejtésére, mintha fojtószelepben ex­pandáltatok volna. A hűtőközegnek a —7— elpárologtatóban ke­letkező nedves gőzét célszerűen a —18— hőcse­rélőn átáramoltatva az oldat kilépő nyílásánál —10— folyadékzárral rendelkező —8— oldóba kerül, azzal az indifferens gázmennyiséggel együtt, amely szükséges ahhoz, hogy az elpárolog­tatóban az elpárolgott hűtőközeg-gőzt az ott. ural­kodó nyomás és hőfok mellett diffúzióval fel­vegye. A —9— porlasztófúvókán célszerűen ellen­áramban a térbe porlasztott szegényoldat a hűtő­közeg gőzét mohón elnyeli és így az oldószerben nem oldódó semlegesgáz hűtőgőz-tartalmától meg­szabadulva, a —19— csővezetéken és célszerűen a —18— hőcserélőn át a —7— elpárologtatóba visszajut, ahol ismét képes hűtőgőz felvételére. A hűtőközegben feldúsult oldat a —10— folya­dékzárnak a folyadékszint alatt levő —14—' nyí­lásain keresztül a —11— ejtőcsövön át az —1— hnvítőbe kerül vissza. Itt a hevítés hatására a benne oldott hűtőközeg egy .része elpárolog és az így létrejövő szegényoldatot a —17— csőveze­téken keresztül a —13— szivattyú vagy kering­tető szerkezet a —20— csővezetéken, a célsze­rűen alkalmazott —12— hőcserélőn és a —21— csővezetéken át a már ismertetett —9— porlasztó­­fúvókához szállítja. A találmánynak a leírton kívül még több ki­vitelű alakja lehetséges. így például a —8— oldó­ban elhelyezett porlasztófúvókán kívül az inten­zív elnyeletést ütközőlemezek beépítésével is fo­kozhatjuk, a —6— csővezetékben a folyékony hűtőközeg nyomását külön fojtószeleppel is csök­kenthetjük stb. Szabadalmi igénypontok: 1. Kiegyenlítőgázas hűtőgép, amelyet a szegény­oldatot a hevítőbői (1) az oldóba (8) a folyadék­sugár porlódását lehetővé tevő sebességgel szál­lító mechanikus berendezés (13), a szállító beren­dezés nyomóoldaláról az oldóba vezető csőveze­téknek az oldóban levő végén alkalmazott por­lasztófej (9) és/vagy porlasztórács és/vagy ütköző­fal, továbbá az oldó alatt elhelyezett, ezzel ejtő­cső (11) által összekötött hevítő (1) jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti hűtőgép kiviteli alakja, amit a hevítő felé áramló gazdagoldat és az oldó felé áramló szegényoldat közötti hőcse­rélő (12) jellemez. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hűtőgép kiviteli alakja, amit az egyfelől a kondenzátor­ból (3) kilépő semlegesgáz és hűtőközeg, valamint az oldóból visszaáramló semlegesgáz, másfelől az elpárologtatóból (7) kilépő hűtőközeg és semleges­gáz közötti hőcserélő (18) jellemez. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti hűtőgép kiviteli alakja^ amit a hevítő gőzkilépési helyén alkalmazott rektifikátor (2) jellemez. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti hűtőgép kiviteli alakja, amit a kondenzátor, il­letve utóhűtő után alkalmazott, gáz- és hűtő­közeg-kondenzátor vezeték révén az elpárologta­tóval összekötött szétválasztó (4) jellemez. 6. A 4. igénypont szerinti hűtőgép kiviteli alakja, amit a szétválasztó és az elpárologtató közötti vezetékben elhelyezett fojtószelep jelle­mez. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti hűtőgép kiviteli alakja, amit a keringtető szerke­zet (13) nyomóoldaláról az oldóba vezető csőveze­téknek az oldóban levő végén alkalmazott por­lasztófej (9) vagy porlasztórács vagy mindkettő jellemez. 1 rajz a Kiadásért relel: a Közgazdasági éí jogi Könyvkiadó igazgató 621402. Terv Nyomda, Budapest V.', Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom